Ezerötszáz üzletet fosztottak ki a francia zavargók

A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a tüntetések során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után, amik több százmillió eurós anyagi kárt okoztak. Miközben országszerte százezrek tiltakoztak békésen a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amiket aztán felgyújtottak az MTI beszámolója szerint.

A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint a francia nagyvárosokban szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki. Több mint 1800 embert vettek őrizetbe, több mint 500 rendőr, csendőr és tűzoltó sérült meg az összecsapásokban – jelentette be Laurent Nuñez belügyminiszter az X-en. Párizsban szombaton 855 embert állítottak elő, amire korábban soha nem volt példa.

A randalírozók a déli Marseille-ben, az északi Lille-ben, a nyugati Angers-ben és a délnyugati Bordeaux-ban a polgármesteri hivatalokba vagy a prefektúrákra hatoltak be, az épületeket feldúlták vagy felgyújtották. A közép-franciaországi Lyonban a főtéren található turisztikai hivatal irodáját gyújtották fel. A déli Limoges-ban a XIX. században épült városháza nagy része megsemmisült a lángokban. A tüntetésekről helyszíni beszámolónkat itt olvashatja.

Polgármesterek kritikája

Párizsban Emmanuel Grégoire szocialista polgármester szerint „egész utcákat módszeresen feldúltak” a belvárosban, helyettese, Lamia El Aaraje pedig kiemelte: a rendőri erőknek nem voltak megfelelő eszközeik ahhoz, hogy véget vessenek az éjfélig tartó fosztogatásoknak. Guillaume Guérin, Limoges jobboldali polgármestere is szóvá tette, hogy a rendőrségnek „hiányoztak a forrásai”, és „visszavonult” a huligánokkal szemben.

Marseille polgármestere, a baloldali Benoît Payan már szombat délelőtt a kormányt tette felelőssé a rombolásokért, amik már a tüntetések előtt elkezdődtek. „Tudni akarom, mi történt. Azt akarom tudni, hogy miért tudtak emberek büntetlenül törni-zúzni” – fogalmazott.

Az ellenzék részéről a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a Zöldek vasárnap lemondásra szólították fel a belügyminisztert a nem megfelelő rendfenntartói intézkedések miatt. A Nemzetgyűlés elnöke, az elnöki párthoz tartozó Yaël Braun-Pivet bejelentette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja az erőszakos cselekmények és a rendfenntartási stratégia kivizsgálásra.

Békésnek indult

A szombati országos demonstráció szervezőinek az volt a céljuk, hogy a középiskolásoknak a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó tiltakozásaira építve, a szakszervezetek támogatásával egyesítsék a diákokat más elégedetlen csoportokkal, az egykori sárgamellényesekkel, a gazdákkal vagy a klímavédőkkel. Országszerte a rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vettek részt a békés megmozdulásokon, Párizsban a 110 ezres menet incidensek nélkül vonult végig délután a városban.

Szombat este a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT további békés demonstrációkra szólított fel, és november 5-re országos sztrájknapot hirdetett.

A kormány egyértelműen a radikális baloldali Engedetlen Franciaország pártot és vezetőjét, a párizsi menetben felvonuló Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé az erőszak elszabadulásáért. „Csoda, hogy a mérleg nem súlyosabb” – mondta Sébastien Lecornu miniszterelnök szombat éjjel egy párizsi utcán, ahol támogatásáról biztosította a rendőröket. A kormányfő felszólította Mélenchont, hogy „válasszon tábort, a köztársaság és így a rendőrség, illetve a rendbontók” között.

A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen is az Engedetlen Franciaországot hibáztatta az indulatok elszabadulása miatt. „A jogos társadalmi követeléseket ismételten túszul ejtette a szélsőbaloldal és Jean-Luc Mélenchon képviselői, akik beszédeikkel az erőszakot legitimálva, a rendet elnyomásnak, a rendetlenséget pedig jogként kezelve, az országot a káoszba akarják taszítani” – írta az X-en az elnökjelölt.

Az elnöki hivatal vasárnap bejelentette, hogy Emmanuel Macron államfő este televíziós beszédet mond. A köztársasági elnök szombat este az X-en jelezte, hogy „akik megtámadták a prefektúrákat és a boltokat, sőt még a polgármesteri hivatalainkat is kifosztották, azok ellen eljárás indul és büntetést kapnak”. „Mindannyian összefogunk a káosz terjesztőivel szemben, akik csak az intézményeink lerombolására törekednek” – írta az elnök.