Orbán Anita: A teljes magyar–ukrán kapcsolatrendszer megújításán dolgozunk
Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij pénteki találkozója mellett a magyar és az ukrán külügyminiszter is tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról Brüsszelben. Orbán Anita a Facebook-oldalán azt írta: a kisebbségi jogok terén elért eredményekre építve a teljes magyar–ukrán kapcsolatrendszer megújításán dolgoznak.
„Ma Brüsszelben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel és Vsevolod Chentsov miniszterelnök-helyettessel, európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterrel folytattuk azt a diplomáciai munkát, amely kézzelfogható eredményeket hozott a kárpátaljai magyarság jogainak megerősítésében, és hozzájárult Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mai sikeres találkozójához” – számolt be erről a magyar külügyminiszter.
Orbán hozzátette, hogy Magyar és Zelenszkij megállapodásának megfelelően novemberben miniszteri szinten folytatják az egyeztetéseket. Orbán szerint a céljuk az, hogy új lendületet adjanak a politikai párbeszédnek, a gazdasági együttműködésnek, az energiabiztonsági kapcsolatoknak és a humanitárius segítségnyújtásnak.
„A valódi újrakezdéshez azonban kölcsönös gesztusok és egymás történelmi emlékezetének tisztelete is szükséges. Ezért különösen fontos az ukrán parlament döntése, amely elismerte a kárpátaljai magyarokat 1944–46 között sújtó kényszermunkára hurcolás, a málenkij robot és a tömeges deportálások bűncselekményeit”
– írta Orbán Anita.
A magyar–ukrán kapcsolatok az elmúlt években feszültek voltak, ennek egyik oka többek között a kárpátaljai magyarok – és az ország más, az EU-ban hivatalos nyelveket beszélő kisebbségek – anyanyelvi iskolai oktatása volt az Orbán-kormány alatt. Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter 2024 januárjában Ungváron 11 pontos követeléslistát adott át akkori kollégájának, Dmitro Kulebának, és arról beszélt, hogy nem a 2017-es, hanem a 2015-ös állapotot kell visszaállítani: azaz a 2012-ben elfogadott, de három évvel később, az oroszpárti Viktor Janukovics elnök Oroszországba menekülése és a Krím félsziget orosz annexiója, valamint az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai szakadárállamok létrejötte után eltörölt nyelvtörvény által biztosított jogokat is garantálni kell.
