Trump szerint hatalmas bányászati kutatások kezdődnek Grönlandon
A Reuters szerint Donald Trump amerikai elnök arról beszélt szerdán, hogy „hatalmas” kiterjedésű bányászati kutatások kezdődnek Grönlandon az ottani olaj-, gáz- és ásványianyag-lelőhelyekért. Ennél több részletet nem közölt a grönlandi tervekről, de elmondta, hogy „egyes szakértők szerint a könnyedén kitermelhető olaj mennyisége messze meghaladja szinte bármely más országét a világon.”
Trump korábban hónapokig arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szereznie a dán fennhatóság alatti Grönlandot. Nem teljesen volt világos, hogy az elnök miért ragaszkodik annyira ehhez. A felmerülő indokok között voltak katonai, gazdasági vagy stratégiai jellegűek is, vezető amerikai tisztviselők pedig a grönlandi jég alatt lévő ritkaföldfémekre és egyéb erőforrásokra is hivatkoztak. A diplomáciai konfliktus végül egy megállapodással zárult, ami elismerte a Dán Királyság szuverenitását és területi integritását, valamint a grönlandiak önrendelkezési jogát, az USA-nak pedig jogot ad új katonai bázisok létrehozására.
Úgy tűnik, hogy most valamiért megint felkeltette Trump érdeklődését Grönland. Csakhogy az általa felvázolt mesés lehetőségekhez képest a valóság az, hogy a grönlandi bányászat felfuttatása a legtöbb elemző szerint vágyálom. A sziget területének mintegy nyolcvan százalékát gleccserek borítják, ami drágává és nehézkessé teszi a feltárást, a bányák fejlesztését. Ráadásul Grönland közlekedési infrastruktúrája is nagyon fejletlen: nincs két város, amelyet közút kötne össze. A bányászat így a hajóval megközelíthető part menti területekre korlátozódik. Az elmúlt évtizedekben 18 bányát zártak be, pont a magas költségek és a logisztikai problémák miatt. Bár a kitermelésük finoman szólva is nehézkes, azt senki nem vitatja, hogy Grönlandon temérdek ásványi anyag található. A szigeten egyebek között jelentős a vasérc-, grafit-, volfrám-, palládium-, vanádium-, cink-, arany-, urán-, réz- és olajtartalék.
