Mindenki csak kapkodja a fejét, hogyan fordulhatott elő a két legfontosabb ukrán szolgálat közötti lövöldözés

„Ukrajnában csak az orosz megszállókra lehet lőni, az ország védelme érdekében” – kommentálta Volodimir Zelenszkij a szerda reggel lövöldözésig fajult konfliktust az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a katonai elhárítás (HUR) között. A két szolgálat emberei Kijev Dnyiprovszkij negyedében, a nyílt utcán keveredtek példátlan összetűzésbe, amelyben a HUR három embere is megsérülhetett. Egy videó is megjelent a történtekről, amit az ukrán Pravda is lehozott.

Az SZBU azt állította, azután érte őket támadás, hogy meghiúsítottak egy terrortámadást, amelyet az orosz hírszerzés (FSZB) szervezett. Azóta már tudni, hogy az összecsapás azután történt, hogy az SZBU emberei elfogták az ultranacionalista alapon szerveződő, ukrán oldalon álló orosz ellenálló csoport, az Önkéntes Orosz Alakulat (RDK) egyik helyettes vezetőjét. Sztyepan Kaplunovot azzal gyanúsítják, hogy beszervezte az orosz titkosszolgálat.

Kaplunov egy gépiesen hadaró vallomásban beismerte a kapcsolatát az FSZB-vel, amely a felfedett telefonos üzenetváltások alapján egy Ukrajnába érkező, meg nem nevezett orosz ellenzéki és több ukrán katonai beosztott meggyilkolásával bízta meg. Vagy mégsem, csütörtökön ugyanis már máshogy beszélt a történtekről.

Egyes feltételezések szerint a konfliktus háttere a két legfontosabb ukrán hírszerzési szolgálat régóta tartó versengése, aminek a tétje megnőtt, amióta a HUR egykori vezetője, Kirilo Budanov lett az ukrán elnök egyik legfontosabb embere. Budanov az elnöki hivatal élére került a korrupciós ügybe belebukott elődje, Andrij Jermak helyére.

Beismerte, visszavonta, őrizetbe vették vagy elrabolták

A történet egyelőre nagyon zavaros, mint ahogy az is, miért lett ebből lövöldözés a két ukrán szolgálat között. Bár Kaplunov továbbra is gyanúsított, és nehéz elképzelni súlyosabb gyanút, mint az együttműködést az orosz szolgálatokkal az orosz–ukrán háború ötödik évében, egyelőre elengedték, szabadlábon védekezhet. Ő maga pedig csütörtökön már azt állította, hogy magára nézve terhelő vallomását csak az SZBU nyomására tette meg.

Az egyik bizonyíték ellene egy Telegramon folytatott üzenetváltás, amelyet az SZBU nyilvánosságra is hozott. E szerint 50–300 ezer dollár közötti értékben adott volna az orosz fél megbízást kijelölt személyek likvidálására.

„Összekötlek a megrendelővel, ha ő is belemegy.”

„Fontosabb, ki a célpont. Közvetlenül még nem kell.”

„Egyszeri megbízás? Inkább rendszeres”

– olvasható többek között az üzenetekben meglepő nyíltsággal állítólag Kaplunov és az ismeretlen közvetítő között.

A történteknek nemcsak a hátterük, de önmagában az időrendjük sem világos. Az sem egyértelmű, mikor fogták el Kaplunovot és az sem, hogy ezt hogyan kellene valójában nevezni. Az RDK szeptember 1-jén számolt be arról, hogy a szervezet helyettes vezetője eltűnt, elrabolhatták. Másnap került elő, amikor az SZBU emberei saját lakásához vitték házkutatásra, itt került összetűzésbe tisztázatlan körülmények között az SZBU a HUR embereivel:

Maga az ukránpárti orosz légiós viszont csütörtökön azt mondta, hogy őt már augusztus 23-án megbilincselve elrabolták, egy titkos börtönbe vitték, majd egy másikba, mindkét helyen napokon át bekötött szemmel volt, és az esetleges FSZB-s kapcsolatairól kérdezték. Kaplunov szerint a kiszolgáltatott helyzetben egyszerűen azt mondta, amit vallatói hallani akartak. Azt akkor sem tudta biztosan, hogy ők az SZBU emberei lettek volna – állította.

Kaplunov kronológiája itt ér össze a házkutatással kezdődő beszámolókkal: e szerint kilenc nappal rejtélyes elfogása után vitték a lakásához, ahol házkutatást végeztek. Ekkor a lakásnál már jelen volt az RDK több tagja is, állítólag épp azért, hogy semmi kompromittáló dolgot ne rejthessen el senki, amit aztán felhasználhatnának Kaplunov ellen.

Ő maga a lakásban volt, a házkutatás is lement, amikor az utcáról lövéseket hallott. „Az bizonyos, hogy ez az SZBU és a HUR emberei között zajlott le” – mondta a Telexnek Ivan Sztupak, az SZBU egykori munkatársa, aki úgy tudja, hogy a három sérült egyike csütörtökre meghalt. Ezt hivatalosan sehol sem erősítették meg, sőt az SZBU eleve csak egy sérültről számolt be egyelőre.

A ma már katonai elemzőként ismert szakember szerint az azonban nem egyértelmű, hogy a HUR emberei hivatalos minőségükben vagy csak azért voltak jelen, hogy egy bajtársukat védjék be. Az RDK ugyanis – ahogyan a beszámolókban felbukkanó Tyimur egység – a HUR irányítása alá tartozik, a légió megbízhatóságának kérdése így a HUR presztízsét is érinti.

Sztupak szerint van ugyan hagyományosan versengés a HUR és az SZBU között, de az csak az orosz propaganda része, hogy ezt vérre menő ellenségeskedésnek állítják be.

„Rendszeresen dolgoznak össze, közös akcióik vannak, legyen szó akár likvidálásról” – mondta a rivalizálás helyett az együttműködés bizonyítékaként. A konfliktus értékelésével ezért is óvatos, illetve azért is, mert egyelőre csak részleges hivatalos beszámolók és egyéni interpretációk jelentek meg a sajtóban. Még a bizonyító erejűként bemutatott üzenetváltásról szóló képernyőképekről sem lehet biztosan tudni, hogy az kik között zajlott, azaz valóban egy orosz ügynök és Kaplunov vagy valaki más között.

Zelenszkijnek lépnie kell

„Az azonban bizonyos, hogy a helyzetben már elkerülhetetlen az elnök beavatkozása, elvégre mindkét szervezet az államfő hatásköre alatt van” – még ha a védelmi minisztériumon keresztül is. „Tisztázni kell, hogy hibázott-e egyik vagy másik szervezet vezetője és ha igen, akkor a felelősségük szintjét meghatározva az elnöknek lépnie kell” – mondta.

Ez Zelenszkij szerda esti nyilatkozatával elkezdődött. Személyi döntést is hozott, Sztupak szerint azonban nem biztos, hogy Oleh Hramov elbocsátása az SZBU államtitkokért felelős ügyosztályának éléről ezzel a konfliktussal kapcsolatos. „Korábban is volt rotáció vezető beosztásoknál, nem kizárt, hogy most is csak ez történt” – vélte az elemző.

A helyzet több elemét azonban ő is furcsának találja, így azt is, hogy ha ilyen komoly gyanú fogalmazódott meg Kaplunovval szemben, akkor hogyan védekezhet szabadlábon.

Az elnöki hivatal vezetője belépett a meccsbe

A bizonytalanságot növeli az elnöki hivatal vezetőjének nyilatkozata is, amely úgy értelmezhető, mintha az SZBU valóban túllépte volna hatáskörét. „Fontos az alapos, elfogulatlan vizsgálat, senki nem rabolhat el büntetlenül katonákat, nyithat tüzet a városaink utcáin, adhat törvénytelen parancsokat” – közölte Kirilo Budanov. Ezzel érezhetően Kaplunov pártját is fogta, elvégre elrabolt katonát említett.

Budanov állásfoglalása azért is érzékeny kérdés, mert ő maga épp a HUR éléről került a korábbinál is befolyásosabb jelenlegi pozíciójába. Épp ezért van egy olyan értelmezése is a történteknek, hogy az valójában az ő személyét érintő szervezeti rivalizálás. Ha az SZBU sikerrel igazolná, hogy a HUR alá tartozó katonai egység egyik vezetője valójában az FSZB ügynöke, az ártana Budanov presztízsének is.

Csütörtök délutáni videós üzenetében az ismét megszólaló Kaplunov már egyértelműen egy ilyen interpretációról beszélt. Szerinte az SZBU és egy név szerint megnevezett tábornok azért rabolta el őt, hogy rajta keresztül kompromittálják Budanovot.

Mindez azonban csak találgatás. Az viszont tény, hogy már önmagában ez és maga a konfliktus is két ilyen kiemelt jelentőségű ukrán szervezet között jól jön az FSZB-nek és általában az orosz megszálló erőknek. Az oroszok egyébként messze vannak katonai céljaiktól, és nem is látszik, hogyan tudná az orosz fél a maga javára fordítani a fronton fennálló patthelyzetet.

A kellemetlen szövetséges

A mostani ügy főszereplőjévé váló és a HUR-hoz köthető RDK a háború korábbi szakaszaiban diverzáns akciókkal vétette észre magát, de a Guardian már egy 2023-as cikkében is „Ukrajna kellemetlen szövetségesének” nevezte. A szervezet tagjai magukat nemzeti jobboldalinak vallják, az 1991-es határait elismerve „tiszta szláv országként” képzelik el Ukrajnát.

Nem tagadják, hogy nemzeti alapú Oroszországot akarnak teremteni Vlagyimir Putyin után, akár azt sem ellenezve, hogy Oroszországból kiváljanak a más etnikumú területek, elsősorban Csecsenföld. Ennek élén nem a Putyint személyes vezetőjeként elfogadó, cserébe saját területén így is nagy mozgástérrel rendelkező Ramzan Kadirovot látnák, hanem az Egyesült Királyságban menedéket élvező Ahmed Zakajevet, akinek kiadatását húsz éve követeli a Kreml.

Az RDK szerint Oroszországnak szakítania kell a birodalmi gondolattal, ami azonban kétélű dolog: egyrészt lemondana az expanzió igényéről peremvidékein és szomszédaival szemben, másrészt viszont azt is jelenti, hogy a nemzetiségi köztársaságok esetleges elszakadása után Oroszország többi részén nem látnának szívesen más etnikumot. A Közép-Ázsiából érkező migránsokat is kiutasítanák azért, hogy „Oroszország az oroszoké” legyen.