„Ez a nyár elég ijesztő volt, a konyhám nagyon sokat mozdult” – házak süllyednek Londonban, de máshol ennél sokkal súlyosabb a helyzet

Londonban egyelőre csak a megszokottnál vastagabb repedésekben és sok ezer biztosítási igényben, Jakartában viszont a vállmagasságból térdmagasságba kerülő ablakokban mutatkozik meg a klímaváltozás és a túlnépesedés egyik egyre érezhetőbb következménye: a talajsüllyedés. Ez a jelenség Európában sem csak a brit fővárost sújthatja a következő években.

A Bloomberg számolt be arról a napokban, hogy az egymást követő hőhullámok annyira kiszárították az idén nyáron a London nagy része alatt található agyagos talajt, hogy sok lakos eddig nem tapasztalt süllyedést vett észre a házában. Ha a talaj elveszti a nedvességét, az végül az épületek alapjainak megsüllyedését okozza.

Az Egyesült Királyságban a talajsüllyedés veszélye elsősorban Londonban és környékén, valamint a dél-keleti régió egyes részein jelentkezik. A Brit Biztosítók Szövetsége által közzétett adatok alapján a 2025-ig tartó négyéves időszakban – tehát a különösen aszályos 2026 nélkül számolva – a talajsüllyedés okozta károkra kifizetett biztosítási kártérítések összege 90 százalékkal emelkedett. A Geobear nevű cég, ami gyantát injektálva küzd a talajsüllyedés ellen, azt jelezte, hogy idén nyáron soha nem látott mértékben megugrott a háztulajdonosoktól érkező megkereséseik száma. Az egyik biztosító pedig egyetlen nap alatt 180 kárigényt kapott, ami jóval több a megszokottnál.

A talajsüllyedés általánosabb jelei közé tartozik az ablak- és ajtókeretek körüli átlós repedések megjelenése, valamint a padlók lejtőssé válása. A talaj stabilizálásához vagy az ingatlan alátámasztásához sok esetben mérnöki beavatkozásokra van szükség. Előfordul, hogy a közművezetékeket is ki kell cserélni, a közeli fákat és a növényzetet pedig el kell távolítani a gyökereik miatt.

Londonban éppen a legkeresettebb, legdrágább városrészekben jelentkezik a probléma: Westminster mellett Chelsea és Kensington környéke is érintett. Itt állnak a legsebezhetőbbnek számító, viktoriánus és Eduárd-kori sorházak, amelyeket a londoni agyag felsőbb rétegeire építettek. A modern irodaházas negyedekben kevésbé jelentkezik ez a probléma, ugyanis ezeknek az épületeknek az alapjai sokkal mélyebbre nyúlnak.

Több tízezer londonit érint

A közösségi médiát, különösen a Redditet elárasztották a süllyedésnek indult épületekről szóló bejegyzések. Valaki például arról számolt be, hogy a nemrég nagy erőfeszítések árán megvásárolt viktoriánus sorházukban néhány hónap alatt hatalmas repedések jelentek meg a ház több részén. A ház papírjaira a szerkezetmérnök egyébként külön figyelmeztetést is írt arról, hogy a ház agyagos talajra épült, emiatt gyakran keletkeznek repedések a főépület és a hátsó melléképület közös falán. Azonban a repedések nem csak itt jelentek meg.

Több hasonló, régebbi házban élő londoni számolt be ilyen problémákról. Kezdésként sokan leírták: hozzászoktak ahhoz, hogy a talaj mozgása miatt megjelennek repedések a házon, de az idei nyár szerintük más, mint az eddigiek. „Ez a nyár elég ijesztő volt, a konyhám nagyon sokat mozdult” – írta egy felhasználó. Más mindjárt statikushoz fordult a problémájával, és még mielőtt a panasza végére ért volna, a szakember nevetve annyit mondott neki:

„igen, te és még 20 ezer másik londoni néz ezzel szembe London délkeleti részén”.

„Őrület, ami most történik – mondta a Bloombergnek Otso Lahtinen, a Geobear vezérigazgatója. – Mostanra ez vált normálissá, és úgy tűnik, hogy a következő 20-30 évben egyre gyakrabban fog előfordulni.”

Azt minden szakember elismeri, hogy a süllyedés nem új jelenség a brit fővárosban az utóbbi évtizedekben, azonban a klímaváltozás miatt egyre többször, egyre nagyobb mértékben jelentkeznek a problémák. A London alatti talaj egyébként különösen érzékeny a nedvességváltozásokra: száraz időben összezsugorodik, esős időben pedig tágul. A problémát az okozza, hogy a klímaváltozás miatt a száraz és a nedves időszakok is sokkal intenzívebbek, mint eddig bármikor, így a következmények is sokkal látványosabbak, rémisztőbbek.

Több millió ingatlant érinthet a briteknél

A Brit Geológiai Szolgálat (BGS) legfrissebb becslései szerint ha a jelenlegi éghajlati politikát folytatják az országok – tehát csak a mostani ütemben csökkentik a kibocsátásukat –, akkor 2070-re a brit épületállomány körülbelül 5 százaléka, azaz közel 1,8 millió ingatlan lesz kitéve látványosabb süllyedésnek. Kedvezőtlenebb kibocsátási értékek mellett ez a szám 4,2 millióra, azaz a brit ingatlanállomány 11 százalékára is ugorhat. A legnagyobb kockázatú területek közé sorolják London és Kent mellett Anglia délkeleti részének sűrűn lakott területeit is.

A süllyedésnek pedig nem csak egy-két pár centis, régebbi házakban megjelenő repedés lesz a látható következménye. A geológiai szolgálat szerint ez a folyamat az érintett területen a biztosítási díjak emelkedése, és az ingatlanok értékének csökkenése mellett több esetben a talaj és az ingatlanok stabilizálását célzó mérnöki munkálatokat és a közművezetékek cseréjét is igényelheti. De előfordulhat az is, hogy a közlekedési infrastruktúrában, például sínekben keletkezik majd kár.

A szervezet már a nyár elején figyelmeztetett erre a veszélyre. Anna Harrison, a BGS szakértője a Guardiannek akkor azt mondta, hogy geotechnikai adatok és a következő évtizedekre előrejelzett csapadékmennyiség segítségével tudták azonosítani azokat a területeket Nagy-Britanniában, amelyeknél jellemző lehet a zsugorodás–megduzzadás okozta talajsüllyedés. Harrison szerint például a londoni ingatlanoknak az alapjai egyelőre képesek ellenállni a nedvességváltozásnak, de mivel a jövőben nagyobb mozgások is lehetnek, ezért a helyzet várhatóan romlik majd.

„A száraz időjárás és a magas hőmérséklet fontos tényező a zsugorodás–duzzadás okozta talajsüllyedés kialakulásában. Az előrejelzések szerint továbbra is egyre forróbb, szárazabb nyarakra és melegebb, csapadékosabb telekre kell számítani” – mondta a szakértő. Ez az agyagos talajra épített házaknak pont a legkedvezőtlenebb időjárás.

Rengeteg város sokkal nagyobb bajban van, mint London

London, illetve az érintett brit területek a talajtípusuk miatt valamelyest egyedi esetnek számítanak, viszont a városok süllyedése világszerte hatalmas probléma, és rendszerint a klímaváltozásra vezethető vissza. Tavaly a BBC riportban mutatta be a világ legnépesebb fővárosa, Jakarta esetét. Az Indonéz főváros a világ egyik leggyorsabban süllyedő városa, a leginkább érintett északi részében több olyan ház is van, amin nagyon látványos a változás.

Az egyik lakó, Erna saját ingatlanán mutatta meg, hogy 22 éve még a mellkasa magasságában volt a háza ablaka, ma már viszont épphogy a térdénél van a párkány.

A nő 1970-es években épült házának falai megrepedtek, az elmúlt években több betonrétegre is szükség volt ahhoz, hogy szintbe tudják hozni a folyton változó talajszinttel. Hiába, sok más épülethez hasonlóan az ő háza is csak süllyed tovább. Azt pedig nem teheti meg, hogy elköltözzön innen, nem is nagyon tudna normális áron megszabadulni problémás ingatlanától.

Miután a tízmilliós Jakarta környezeti problémái lényegében kezelhetetlenek, Indonézia úgy döntött, új fővárost épít a trópusi erdőiről híres Borneó szigetén. A világ negyedik legnagyobb országa nagyot akar gurítani a zöldnek és fenntarthatónak hirdetett új várossal, de félő, hogy csak újabb természeti és társadalmi károk keletkeznek. Erről itt írtunk részletesen.

Jakarta csak egy a tucatnyi part menti régió és város közül, ami aggasztó ütemben süllyed. A szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) tanulmánya 48 ázsiai, afrikai, európai és amerikai városban, illetve környékükön vizsgálta a talajsüllyedést. Ezek part menti települések, itt a tengerszint emelkedése és a süllyedés együttes hatása a probléma. A tanulmány és a BBC becslése szerint közel 76 millió ember él ezeknek a városoknak azon részeiben, amelyek 2014 és 2020 között átlagosan legalább 1 centit süllyedtek évente.

Európában érintett például London és Barcelona; Ázsiában Szöul, Bangkok, Szingapúr és Hongkong; az amerikai kontinensen pedig többek közt Washington D. C., New York, Los Angeles és Buenos Aires is.

A süllyedés legdurvábban a kínai Tiencsint érinti, itt 2023-ban több ezer embert kellett evakuálni magas toronyházakból, miután nagy repedések jelentek meg az épületekben. A hatalmas ipari és infrastrukturális fejlődésen keresztülment város leginkább érintett részein 2014 és 2020 között előfordult, hogy évente több mint 18 centimétert süllyedtek épületek. Ehhez több tényező is hozzájárulhat: köztük a bányászat, a tektonikus mozgások, a talaj tömörödése és zsugorodása. Az egyik leggyakoribb ok a talajvíz-kitermelés, aminek a 48 azonosított város felében jelentős hatása van. A kitermelt vizet használják ivóvíznek és az öntözésben is fontos szerepe van.

A bajt az okozza, hogy a világ városai rohamtempóban bővülnek, így az édesvízkészletek is egyre nagyobb igénybevétel alá kerülnek. Egyes helyeken a háztartások és gyárak saját kutakat is fúrnak, ennek következménye, hogy túl sok vizet nyernek ki a földből. Azonban ha túl hosszú ideig nyernek ki nagy mennyiségű vizet a talajból, az idővel összezsugorodik, ami végül a felszín, illetve az épületek süllyedéséhez vezet. Ez a helyzet például Jakartában is.

Megoldás, ami újabb megoldást igényel

A baj azoknál a városoknál a legjelentősebb, amelyek deltatorkolatoknál épültek, ahol a folyók elágaznak, mielőtt a tengerbe ömlenek. Idetartozik Jakarta mellett például Bangkok és Sanghaj is. Cheryl Taj, a Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) kutatási szakértője szerint ezeken a helyeken felgyorsul a „relatív tengerszint-emelkedés”, aminek egyik összetevője maga a tengerszint-emelkedés, a másik pedig a talaj süllyedése.

A jelenség ellen több város gátakkal próbál küzdeni, ez azonban a Padovai Egyetem egyik professzora szerint idővel „tálhatást” alakít ki, tehát az egyre magasodó gátak megakadályozzák, hogy lecsorogjon a víz a tengerbe. Emiatt már több helyen szivattyútelepeket kellett építeni.

Tokióban ezzel szemben a probléma gyökerét kezelték: szigorú szabályozást vezettek be a talajvíz kitermelésére és összetett vízellátás-irányítási rendszert alakítottak ki. A város korábban szintén gyorsan süllyedt, de az intézkedések nyomán jelentősen csökkenteni tudták ennek mértékét. Az ő megoldásuk működőképes, viszont nagyon drága és nem lehet bárhol alkalmazni.

Sok más város, köztük Houston, Bangkok és London szintén szabályozza a talajvíz kitermelését, hogy a vízszint ne legyen se túl alacsony, se túl magas. Sanghaj pedig nemcsak szabályoz, hanem vízbefecskendezést is alkalmaz, ami szintén hatásos módszernek bizonyult. De megoldásként szóba jöhet a Magyarországon is sokat emlegetett „szivacsváros” elv, azaz ha nem porózus betont és aszfaltot használnak, amiről elfolyik a víz, hanem olyan felületeket, amelyek természetes módon felszívják a folyadékot.

„A talajsüllyedés fokozatosan, az idő múlásával alakul ki, ennek kezelésére olyan nehéz döntéseket kell hoznunk, amelyek évtizedeken át érvényben maradnak” – mondta Cheryl Taj kutatási szakértő. Ő és több társa is egyetért abban, hogy elkerülhetetlen egyes intézkedések bevezetése, mert ha nem történik semmilyen változás, akkor egyre többen járnak úgy, mint Jakartában Erna, aki kénytelen végignézni, amint a háza fokozatosan eltűnik a föld felszínéről.