Kétszázzal száguldó folyékony betonként tarolt le mindent, és egy aggasztó tavat is felduzzasztott a villámárvíz

Új vizsgálatok szerint nemcsak egy gleccser, hanem az alatta lévő hegyoldal leomlása együtt okozhatta a péntek délutáni legfrissebb adatok szerint már legkevesebb 580 ember halálát okozó nepáli villámárvizet, ami mindent elsöpört, ami az útjába került.

Pénteken 1900 embert még mindig eltűntként tartottak nyilván a himalájai országban, köztük az ott eltűnt három magyar állampolgárt, több mint 550 embert pedig a kínai oldalon keresnek, ahol a mentőalakulatok csak délutánra érték el az áradástól érintett, nehezen megközelíthető területet. A villámárvíz okozta pusztításról itt olvashat részletesen.

Újabb áradástól tartottak

A mentést pénteken egy időre fel kellett függeszteni, miután a kínai és a nepáli hatóságok arra figyelmeztettek, hogy újabb áradással fenyeget a két ország határán lévő folyón a jég- és földcsuszamlás miatt kialakult tó, amiben több mint kétmillió köbméternyi víz gyűlt fel. A tó a CCTV kínai állami televízió által közölt adatok szerint a Gyirong határátkelőtől nagyjából tíz kilométernyire alakult ki a folyó felső folyásán.

A kínai hatóságok arra számítottak, hogy a tóban a napokban több mint hárommillió köbméternyi víz gyűlhet fel. A kínai állami sajtó péntek délelőtt arról számolt be, hogy a tóból elkezdett ömleni a víz, ezért a kínai hatóságok visszahívták a Gyirong határátkelő felé tartó mentőalakulatokat. Hasonló döntést hoztak Nepálban is, ahol a túlélők is elkezdtek magasabban fekvő területekre menekülni. A kialakult tavat tartó természetes gát végül nem szakadt át, csak lassan kezdett el folyni belőle a víz, a tó vízszintje így tíz métert csökkent.

A veszély azonban nem múlt el, a területen a következő napokban ugyanis erős esőzések várhatóak, és a felette lévő hegyoldal is instabil, akár egy újabb hegyomlás is bekövetkezhet – mondta a BBC-nek Jakob Steiner, a Grazi Egyetem geológusa. Az egyetlen dolog, amit tenni lehet, hogy reménykednek, hogy a tóból szép lassan elfolyik a víz, magyarázta. A szakértő szerint azonban még egy gátszakadás esetén sem kell arra számítani, hogy a szerdaihoz hasonló árvíz zúdulna le.

Kétszázzal száguldó folyékony beton

Eddig úgy lehetett tudni, hogy az áradást egy gleccserről leszakadt hatalmas, több mint fél kilométer széles jégtömeg okozta, ami több mint egy kilométert zuhant az alatta elterülő folyóvölgybe, és közben vízzé olvadt. A katasztrófa okait vizsgáló tudósok csütörtökön már arról számoltak be az érintett területről készült legfrissebb, felhőktől nem takart műholdfelvételek tanulmányozása után, hogy nemcsak a gleccser, hanem az alatta lévő sziklaréteg is leszakadt a hegyről.

„Sokkal nagyobb omlás volt, mint ahogy azt eleinte láthattuk a műholdas felvételeken” – mondta a New York Timesnak Kristen Cook, a francia Université Grenoble Alpes egyetem szakértője. Stephen Hicks, a londoni College egyetem szeizmológusa szerint a lezuhant szikla és jég tömege közel négyszázmillió tonna volt, és az áradás ezer tonna TNT-nek megfelelő energiát szabadított fel.

Az ebből kialakult ár így nem csupán vízből állt, hanem iszap, homok, kavics és hatalmas sziklatömbök is voltak benne, ami „folyékony betonként” száguldott végig a völgyeken – mondta a CNN-nek Hatim Sharif, a Texasi Egyetem mérnökprofesszora. Ráadásul hatalmas sebességgel söpört el mindent: egy kínai kormányzati geológus közlése szerint az áradat majdnem 200 km/h-s sebességgel kezdett el száguldani lefelé, egyes helyeken elérve a több mint száz méteres magasságot.

„Még soha nem láttam ekkora katasztrófát”

A nepáli katasztrófavédelmi hivatal (NDRRMA) magyar idő szerint péntek kora délutáni adatai alapján 116 külföldi állampolgárt mentettek ki az áradástól érintett területekről, míg a nepáli turisztikai hivatal 121 külföldit említett. A legtöbben indiaiak és kínaiak, de mellettük kilenc dél-koreai, két olasz és két amerikai állampolgár is van. Az Ekantipur nepáli lap információi szerint helyi idő szerint délután háromkor további negyven külföldit mentettek ki, köztük négy németet, egy ománit és két dél-koreait.

Az áradások után eltűnt három magyar állampolgárról egyelőre nincsen hír. Az eltűntek között van egy anya és lánya, akik egy 77 tagú zarándokcsoporttal érkeztek Nepálba. Az RTL úgy tudja, hogy a két magyar aznap reggel, mindössze két órával a katasztrófa előtt érkezett a határra.

A nepáli mentőalakulatok csütörtökön nagyjából kilencszáz embert mentettek ki az áradástól leginkább érintett, a kínai határhoz közeli területekről. Radzsaram Basnet tábornok szerint mindannyian megsérültek, de állapotukról nem közölt információkat – írta a BBC. Az Ekantipur azt írta, hogy a kimentett emberek száma már majdnem 1500, és legalább 94 embert ápolnak kórházban.

„Még soha nem láttam ekkora katasztrófát” – mondta a CNN-nek a tábornok. A pusztítás pontos mértékét még mindig nem lehet tudni, mert az érintett hegyvidékes területet egyelőre csak helikopterekkel lehet elérni. A helyszínen készült felvételek tanúsága szerint egész települések semmisültek meg, és több száz lakóépület tűnt el, csak a hegyoldalakon magasan álló épületek menekültek meg. Erről itt írtunk részletesen.

A Kathmandu Post egyik újságírója azt mondta, hogy a kínai határhoz közel lévő szülőfalujában még a folyóvölgyhöz képest közel százméteres magasságban lévő házakat is elvitte az ár. „Emberemlékezet, vagy századok óta egyetlen árvíz sem ért fel ilyen magasra”. A New York Times riportere, aki a nepáli hadsereg egyik helikopterén repült be a katasztrófa sújtotta területre, azt írta, hogy a hegyoldalakon az áradás után megmaradt sárréteg egyes helyeken a kétszáz méteres magasságot is elérte.

Sokan nemcsak a házaikat, hanem az egész családjukat elveszítették. A Sky Newsnak egy férfi azt mondta, hogy a szélesebb rokonságából negyvenen tűntek el. Egy hetvenéves nő a CNN-nek arról beszélt, hogy a falujából háromból csak egy ember élte túl az árvizet, a férjét a szeme láttára sodorta el a víz. A pusztítás olyan nagy volt, hogy még azt sem tudja megmondani, hogy hol állt a házuk. Egy férfi pedig a New York Timesnak azt mondta, hogy az áradás nemcsak a házát, hanem a feleségét, valamint a hétéves és nyolcéves lányait is magával sodorta.

Az áradásban meghalt emberek holttesteit a kínai határtól több mint 150 kilométerre található településeknél is megtalálták már. A halottasházak már kezdtek megtelni, ezért kormányzati épületeket is át kellett alakítani a légkondicionálók erőteljes használata mellett – írta a Kathmandu Post. A BBC szerint több holttesten is olyan súlyos sérülések vannak, amik rendkívül nehézzé teszik az áldozatok azonosítását. A hatóságok már keresik azokat a helyeket, ahova az azonosítatlan embereket temethetik, miután fotókat készítettek róluk, valamint ujjlenyomatot és DNS-mintát vettek tőlük.

A Kathmandu Post szerint több ország, köztük India, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán, Dél-Korea, Srí Lanka és Banglades is azt kérte a nepáli kormánytól, hogy engedélyezzék kutató-mentő szolgálataiknak, hogy segítsenek a mentésben, de erre nem tartottak igényt.

A nepáli külügyminisztérium pénteken közölte, hogy érthetők a felajánlások, de „egyelőre nincs szükségünk ilyen segítségre”, mert saját alakulataik végzik a mentési munkálatokat – írta a Reuters. A hírügynökségnek Dinesh Bhattarai egykori nepáli ENSZ-nagykövet azzal magyarázta a visszautasítást, hogy nem akarhattak külföldi csapatokat engedni a politikailag érzékeny Tibet közelébe, de a nepáli külügy szerint a döntésnek nem volt ehhez semmi köze.

A kínai mentőalakulatok csak most értek a helyszínre

Kevesebbet lehet tudni arról, hogy mi a helyzet a határ kínai oldalán, mert az erősen cenzúrázott kínai sajtót még a szokásosnál is jobban korlátozzák abban, hogy miről számolhatnak be Tibet esetében. A péntek délutáni hivatalos kínai adatok szerint a katasztrófának öt halálos áldozata van, és több mint 550 embert eltűntként tartanak nyilván.

Az első profi mentőalakulatok, 16 tűzoltó és egy keresőkutya a Xinhua kínai állami hírügynökség közlése szerint csak pénteken délután érte el a határátkelőt, ahol térfigyelő kamerák az áradás legdrámaibb felvételeit készítették. Az átkelő több emeletes épületét és több másik építményt teljesen megsemmisített az árvíz. A nehezen megközelíthető helyekre gumicsónakokkal, a hegyeken átmászva jutottak el, de még olyan is volt, akit nagy drónokkal reptettek át a nehezen járható területeken. A kínai állami sajtó közlése szerint majdnem hétszáz tűzoltó dolgozik a területen, amit a határátkelőtől több mint két kilométeren át több méter mély sárréteg borít.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen adott utasítást arra, hogy mindent tegyenek meg a mentéshez, és pénteken egy perc néma csenddel emlékeztek meg felállva a katasztrófa áldozataira a Kínai Kommunista Párt vezetőségének megbeszélésén.

Közben a területre utazott Li Csiang kínai kormányfő pénteken közölte, hogy a halálos áldozatok száma jelentős, és sokan eltűntek. Arra sürgette a tisztviselőket, hogy tegyenek meg mindent az eltűnt emberek megtalálására egészen addig, amíg a legkisebb esély is van arra, hogy túlélőkre bukkanhatnak. A CCTV kínai állami televízió közlése szerint polgári repülőgépekkel már csütörtök délutánra 24 tonnányi mentőfelszerelést, orvosi ellátmányt és mindennapos szükségleti cikkeket szállították a katasztrófa sújtotta területre, ahonnan majdnem ötszáz falusit és építőmunkást, valamint 555 turistát evakuáltak.

Újabbak jöhetnek?

Andrew Mackintosh, a melbourne-i Monash egyetem gleccserkutatója szerint ilyen nagy gleccserösszeomlásból keveset dokumentáltak eddig, ezért nem lehet egyértelműen megállapítani, mennyi közvetlen köze van ezek bekövetkeztéhez a klímaváltozásnak. Az viszont nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy a gleccserek visszahúzódásában nagy szerepe van, ahogy a hegységek permafrosztjának (folyamatosan fagyott állapotú talajrétegének) pusztulásában is. Ez utóbbi azért fontos, mert Mackintosh szerint a permafroszt „a ragasztó, ami összetartja a sziklákat és néha a szomszédos gleccsereket nagyon meredek lejtőkön is”.

A Himalája kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ezért a régió különösen kitett a lavinák, a földcsuszamlások és az árvizek veszélyének. Az ENSZ 2023-ban megállapította, hogy Nepál hegyei alig több mint harminc év alatt a jégtakarójuk közel egyharmadát elvesztették a klímaváltozás miatt. Egy elemzés szerint a Hindukus (a Himalája afganisztáni és pakisztáni területre eső része) gleccserei például 65 százalékkal gyorsabban olvadtak 2011 és 2020 között, mint a megelőző évtizedben.

Szakértők közben arra figyelmeztettek, hogy a hasonló katasztrófák a közeljövőben gyakoribbakká válhatnak Nepálban és Tibetben, ahol összesen több mint 3500 gleccsertó található. Ezek közül Nepálban 47, Tibetben pedig 25 olyan van, amelyik nagyobb áradást okozhat. A New York Timesnak nyilatkozó szakértők szerint bár Nepálnak vannak áradást előrejelző rendszerei, de azok nem képesek arra, hogy egy, a mostanihoz hasonlóan hirtelen történt katasztrófára időben figyelmeztessenek.

Egy ilyen esemény megjósolása bonyolult feladat, és kifinomult és drága rendszereket igényel, amelyeket a Himalájában nehéz telepíteni. A helyi hatóságoknak a felkészülés lehet a legjobb megoldás, mint például a menekülési útvonalak megfelelő kialakítása, és a lakosság felkészítése a vészhelyzetekre ahhoz hasonlóan, ahogy a japánok készülnek fel a cunamikra – mondta a lapnak Alton Byers, a coloradói Boulder Egyetem szakértője. „Már nem az a kérdés, hogy ilyen áradások megtörténhetnek-e, hanem az, hogy a legközelebbi áradás mikor fog megtörténni.”