„Megdöbbentő a pusztítás mértéke. Vannak részek, amelyek egyszerűen eltűntek a föld színéről” – a semmiből jött a pusztító villámárvíz

A közelgő katasztrófát földrengésszerű robajlás jelezte. De nem a föld mozgott. A villámárvíz volt, ami több tíz méter magas falként száguldott lefelé Nepálba a Himalája hegyei közül, eltörölve mindent, ami az útjába került. Elsőként a kínai határon álló Gyirong határátkelő masszív épületét.

A pusztítást térfigyelő kamerák rögzítették. A felvételeken látni, ahogy többtucatnyi ember rohan el a hegyek között álló határátkelőtől a kínai oldal irányába, majd egy hatalmas, az egész épületet beborító, sáros ár csapódik óriási erővel a völgybe, egész épületeket rombolva le, amik kártyavárként dőlnek össze:

A Reuters csütörtök délutáni adatai szerint több mint 350-en meghaltak, 1000 embert pedig eltűntként tartanak nyilván Nepálban és Tibetben. Legkevesebb 700 turista is van az eltűntek között. Három magyar állampolgárt is keresnek.

„A nepáli hatóságok arról számolnak be, hogy teljes falvakat söpörtek el a sokszor 8-10 méter magas vizek. Megdöbbentő, a pusztítás mértéke óriási. Vannak részek, amelyek egyszerűen eltűntek a föld színéről” – mondta Tommaso Della Longa, a Nemzetközi Vöröskereszt egyik szóvivője a Reutersnek. Közel 10 ezer család maradt otthon nélkül, de pontos képet majd akkor kapnak, ha a víz mindenhol visszább húzódik.

Nem mertek megfordulni, csak tolattak

Egy Fang nevű kínai nő Kína felől autózott a határátkelő felé, és nagyjából négy kilométernyire volt, amikor szembetalálta magát az árvízzel. Először azt vette észre, hogy előttük egymás után dőlnek el a fák és a villanyoszlopok. „Nem mertünk megfordulni, csak tolatni tudtunk. Három kilométert tettünk meg, mire a víz már nem volt annyira erős” – mondta a nő egy helyi lapnak. Egy kínai turista, aki a határátkelő nepáli oldalán volt, egy másik kínai lapnak azt mondta, hogy olyan morajlást hallott, „mintha kettészakadt volna a hegy”, mielőtt a sáros áradás elöntötte a völgyet.

Az árvíz ezután Nepál felé indult meg, a Trishuli folyó völgyében. Elsőként a határátkelőtől nagyjából két kilométernyire található Timure települést érte el. Rajendra Dhungana, a helyi vámhatóság vezetője először arra figyelt fel, hogy rengeni kezdett a föld. A Kathmandu Post nevű nepáli lapnak azt mondta, amikor kirohant a házából, akkor vette észre, hogy „az árvíz volt az, közel száz méter magas hullámként söpört végig” a településen, elmosva több mint háromszáz, vámellenőrzésre váró autót és teherautót.

A több száz ott élő embert semmi sem figyelmeztette a veszélyre, és szokásos napi rutinjukat folytatták, amikor az ár lecsapott rájuk – írta a lap. A CNN által közzétett műholdfelvételeken azt látni, hogy a települést teljesen megsemmisítette az árvíz.

„Olyan gyorsan jött, hogy nem tudtunk mindenkit kimenekíteni a városból” – mondta a határátkelőtől majdnem ötven kilométerre lévő Bidur város polgármestere a brit Timesnak. A településen egy házépítésen dolgozó munkás éppen egy vécégödröt ásott, amikor furcsa hangot hallott, társai pedig rákiáltottak, hogy másszon ki és rohanjon. „Futásnak eredtem. Aztán dübörögve zúdult le a vízfal, mintha földrengés lett volna” – mondta a Reutersnek a Bibek Kumal nevű férfi, akit elragadott az ár, és csak annak köszönheti az életét, hogy fennakadt egy fa ágain. Onnan nézte végig, ahogy az ár elviszi a házat, aminek az építésén dolgozott.

A térségben élő Kalpana Malla a BBC-nek azt mondta, hogy az árvíz a szeme láttára sodorta el az apját, az anyját, a testvérét és a testvére gyerekeit. „Nem tudtak elmenekülni az ár elől, semmi esélyük sem volt” – mondta a nő, aki a fia segítségével menekült meg, egy háztetőn találva menedéket. Egy 68 éves férfi a Reutersnek nyilatkozva hatalmas sártömegként jellemezte az áradást, ami a háza legfelső emeletéig ért. Azt mondta, hogy amikor betört a házba, próbálta fogni a felesége kezét, de a víz elsodorta a nőt. „A feleségem még mindig valahol a sár alatt van” – mondta a férfi, akit négy-öt órával később egy helikopter mentett meg.

Az áradásban legkevesebb 350-en haltak meg a nepáli rendőrség magyar idő szerint csütörtök kora délutáni közlése szerint, és több mint 1500-an eltűntek, köztük több mint hétszáz külföldi. Az eltűntek száma folyamatosan változik, ahogy a nepáli mentőalakulatok többeket megtalálnak. A kínai állami televízió közlése szerint a határ tibeti oldalán a halálos áldozatok száma három, és 558 embert tartanak nyilván eltűntként, köztük 260 külföldit.

Az eltűntek között három magyar állampolgár is van – közölte a Külügyminisztérium csütörtök délelőtt. „A 3 fő magyar állampolgár a katasztrófa helyszínén tartózkodott, őket eltűntként jelentették a konzulátus, illetve a Külügyminisztérium felé. Hollétük továbbra is ismeretlen” – írták.

Az áradás Nepálban mindent elpusztított, ami az útjába került – írta a Kathmandu Post. „Egyetlen ember alkotta dolog, egyetlen emberi település sem maradt” – mondta a Reutersnek egy himalájai túrákat szervező cég vezetője, aki helikopterrel repült a katasztrófa sújtotta területre. „Pusztítást látni mindenhol, a folyó melletti településeket teljesen elmosta” az árvíz – mondta egy egészségügyi dolgozó is a hírügynökségnek.

Arról egyelőre nincsenek hivatalos adatok, hogy mennyi lakóház semmisült meg, de az eddigi beszámolók szerint több száz épület pusztult el. A Kathmandu Post cikke szerint 19 hidat és negyven kilométernyi aszfaltutat mosott el a víz, míg az Ekantipur nevű nepáli lap szerint 35 híd és 45 gyalogos függőhíd rongálódott meg. Még a határátkelőtől hetven kilométernyire is.

Emellett megsemmisült legalább kilenc vízerőmű, villanyvezetékek és transzformátorházak, valamint egy 25 megawattos napelemerőmű is sár alá került – írta a Nepal Times. Az áradás olyan gyors volt, hogy még azelőtt elmosta az automata árvízfigyelő állomásokat, hogy azok figyelmeztetést tudtak volna küldeni a közelgő árvízről. „Egyik állomás sem tudott figyelmeztetést küldeni” – mondta egy hidrológus.

Jéglavina okozhatta

Eleinte azt gondolták, hogy egy földrengés előzte meg az árvizet, ami miatt letört egy darab egy gleccserből, belezuhant egy, a nepáli–kínai határon lévő folyóba, és ez okozta a katasztrófát. Később azonban az amerikai földtani intézet (USGS) pontosított, és közölték, hogy az 5,2 erősségű földrengést maga a földcsuszamlás okozhatta. Egy, az okokat kereső nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint egy gleccser hatalmas, több mint fél kilométer széles darabja szakadt le, majd egy kilométert zuhant a két ország határán lévő völgybe.

A hely, ahova becsapódott, „úgy néz ki, mintha bomba robbant volna” – mondta a New York Timesnak Daniel Shugar, a Calgary Egyetem geológusa a helyszínről készült műholdas felvételek alapján. A becsapódásnak olyan nagy energiája volt, hogy attól „a jég egyszerűen vízzé zúzódik” – mondta a lapnak Simon Cook, a skóciai Dundee-i Egyetem gleccserkutatója. Ez azonban a kutatók szerint még nem biztos, hogy az egyetlen ok volt. A nepáli vízügyi és meteorológiai hivatal kínai műholdfelvételek alapján azt közölte, hogy a jégomlás miatt egy folyón lényegében gát alakult ki, ami nem sokkal később összeomlott, hozzájárulva a katasztrófa nagyságához.

Daniel Shugar a New York Timesnak azt mondta, hogy „a videókon látható vízmennyiség megdöbbentő; nagyságrendekkel nagyobb, mint a hasonló, közelmúltbeli gleccserkatasztrófák esetében”, és lehetséges, hogy más is áll a háttérben. „Talán a gleccser leszakadása csak egy része a történetnek, és van valami más is, amit még nem látunk” – mondta a New Scientist nevű tudományos lapnak.

Nehéz a mentés

A kínai és a nepáli hatóságok közben igyekeznek minél nagyobb erőket vezényelni a katasztrófa sújtotta területekre, amiket azonban az elmosott hidak és utak miatt rendkívül nehéz megközelíteni. A legnagyobb károkat elszenvedett területeket „extrém nehéz elérni” – közölte a Nemzetközi Vöröskereszt, ami egymillió svájci frankot szabadított fel a nepáli Vöröskereszt megsegítésére.

Nepálban több mint ötezer katonát és rendőrt mozgósítottak, hogy túlélők és holttestek után kutassanak, és helikopterekről dobnak le sátrakat, élelmiszersegélyeket és egyéb vészhelyzeti készleteket – írta a Reuters. Egy nepáli parlamenti képviselő a CNN-nek azt mondta, hogy a hadsereg összes helikopterét bevetik a mentőakcióban, és a hatóságok a helikoptereket üzemelő magáncégek segítségét is kérték. Emellett a nepáli sajtóban megjelent hírek szerint azt tervezik, hogy hordozható mobiltornyokat küldenek a helyszínre generátorokkal és napelemekkel, hogy helyreállítsák a mobiltelefon-szolgáltatást, és megkezdték az áramszolgáltatás helyreállítását is.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen adott utasítást arra, hogy mindent tegyenek meg a mentéshez, Li Csiang kínai kormányfő pedig a területre utazott, ami mutatja, hogy a kínai kormány különösen komolynak tartja a helyzetet. A kínai sajtóban megjelent beszámolók szerint a határátkelőt nehéz megközelíteni a 2,5 kilométer hosszan mindent beborító sárréteg miatt, ami a szélén is másfél méter mély. A területen a víz elmosta az utakat, a mobiltornyokat, és az áramszolgáltatás sem működik. A helyszínre több száz fős mentőalakulatot küldtek.

A kínai hatóságok közben arra is figyelmeztettek, hogy egy jelentős tó alakult ki a területen, ami az elkövetkező napokban újabb áradást okozhat.