Amerikai rakéta-sorozatvetőket és ballisztikus rakétákat vesz Törökországtól Ukrajna
Alternatív forrást talált Ukrajna a ballisztikus rakéták és a légvédelmi rakétarendszerek gyors beszerzésére – derült ki az Ukrainszka Pravda cikkéből. A NATO második legnagyobb létszámú hadseregével rendelkező Törökország jelentős tételt ad át az Oroszországgal szemben ötödik éve védekező országnak saját készleteiből:
- 70 ATACMS kis hatótávolságú ballisztikus rakétát;
- 12 darab M270 MRLS rakéta-sorozatvető rendszert;
- ehhez való 2500 darab 227 milliméteres rakétát;
- 47 ezer kazettás lőszert, amelyeket az amerikai M110-es és a szovjet PSZ7 önjáró tarackokkal vethetnek be.
A kazettás lőszerek bevetése és gyártása a 2010-ben életbe lépett nemzetközi egyezmény alapján tilos, ám ezt az egyezményt az Egyesült Államok, Törökország, Oroszország, Kína és Ukrajna sem írta alá. Jellemzően európai, latin-amerikai és szubszaharai országok támogatják a kazettás bombák kivezetését.
Ukrajna az utóbbi hónapok intenzív orosz rakétatámadásai nyomán jelezte egyre határozottabban, hogy szüksége lenne ballisztikus rakétákra és rakétarendszerekre.
A kijevi vezetés nagy reményeket fűzött Donald Trump ígéretéhez is, hogy Ukrajna megkaphatja a Patriot rakéták gyártási licenszét, ám az Egyesült Államok elnöke végül visszakozott. A hazai gyártás azonban egyébként is csak hosszabb távon jelentene megoldást, Ukrajnának a gyors segítséghez azonban a kész rakéták leszállítására lenne leginkább szüksége.
A törökökkel kötött megállapodás erre az igényre jelent megoldást, ha nem is Patriotokkal, amelyekért leginkább lobbizik Ukrajna. Ezek megszerzésére azonban – hiába kész érte az Egyesült Államoknak fizetni az EU és külön több más európai ország is – most egyre nehezebb az Egyesült Államokból, mivel az Irán ellen indított háborúban jelentősen megfogyatkoztak az amerikai készletek is.
Az ügylet érvényesítéséhez azonban szükség van amerikai jóváhagyásra is, a továbbadásról ugyanis nem rendelkezhet hatáskörben az eredeti vásárló. Az elmúlt napokban tető alá hozott megállapodás után 15 napja van az amerikai törvényhozásnak ezt felülvizsgálni, bár egyelőre nincs jele annak, hogy az amerikaiak akadályt gördítenének a török-ukrán megállapodás elé. Külön a jóváhagyásról nem is kell szavazni, csak abban az esetben kellene lépnie a kongresszusnak, ha ellenezné a megállapodást.
