Egy telibe talált iráni kereskedelmi hajó a Kaszpi-tengeren egy olyan pont volt, ahol közel ért egymáshoz az orosz–ukrán és az iráni–amerikai háború. Az ukrán drónok most már rendszeresen támadják az Irán és Oroszország közötti utánpótlási vonalakat, és a gyanú szerint a hajó fegyvereket szállíthatott az oroszoknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt kedden elismerte egy X-üzenetben, hogy Ukrajna áll a kaszpi hajózás támadása mögött. „Igen erőteljes eredményeket értünk el nagy hatótávolságú csapásokkal a Kaszpi-tengeren, olyan hajók ellen is, amik Irán bevonásával katonai rakományt szállítottak, illetve egy hadihajó ellen is” – idézte őt a Wall Street Journal (WSJ).
Zelenszkij mellett az ukrán hírszerzés is jelezte, dróncsapásokat hajtott végre a világ legnagyobb taván egy orosz olajmező, rakétás naszád és egy olyan hajó ellen, ami iráni drónokat szállított Oroszországba. A Newsweek szerint ezek a csapások valójában már 2025 decemberében elindultak. A WSJ szerint az egyre nagyobb hatótávolságú, már a kaszpi hajózást is érintő ukrán dróncsapások kézzelfogható közelségbe hoztak egy közvetlen iráni–ukrán konfrontációt.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a közösségi médiában azzal vádolta Ukrajnát, hogy az egyik szállítóhajót ért támadásban meghalt miatta egy iráni matróz. Aragcsi emiatt felhívta az orosz és európai vezetőket, és figyelmeztetett, nem marad megválaszolatlanul Ukrajna tette. A teheráni ukrán ügyvivőt is bekérették a külügyminisztériumba.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter múlt hétfőn erre azt reagálta, hogy az iráni fenyegetés „indokolatlan és alaptalan”, ugyanis Irán a fegyverszállításokkal közvetlen tettestársává vált Oroszországnak. Olha Sztefanyisina, Ukrajna washingtoni nagykövete azt mondta a Christian Science Monitornak, hogy kormányának nem szándéka összekötni a két háborút, az iráni hajó elleni támadás „sem volt szándékos”.
2022 óta alakul
„A valóságban a két konfliktus Ukrajnában és Iránban már összefonódott Oroszország teljes körű, Ukrajna elleni 2022-es inváziójának kezdete óta” – mondta a New York Timesnak Alina Polyakova, a washingtoni Center for European Policy Analysis elnöke. Szerinte voltaképp az sem volt meglepő, hogy Irán fegyverekkel és a Sahed drónokkal segítette az Ukrajna ellen harcoló oroszokat, hisz a két ország már a szír polgárháborúban is szövetséges volt. William B. Taylor, az USA korábbi kijevi nagykövete szerint is átfedésben van a két háború, de arról van szó, hogy Ukrajna minden áron gyengíteni akarja Oroszországot, ezért támadja a harmadik országokból Oroszországba tartó fegyvereket, a csapások sem Irán ellen irányulnak.
A WSJ megjegyezte, hogy Irán évek óta szállít drónokat Oroszországnak, ami ezeket katonai célpontok mellett civilek ellen is bevet Ukrajnában. Cserébe Oroszország fontos hírszerzési információkkal látja el Iránt az iráni háború során. Az ukránok már napokkal ezelőtt közölték, szerintük Irán orosz műholdképek segítségével mért csapásokat az Öböl menti államokra.
Az ukrajnai háború 2022-es kitörése után az oroszok nagy számban importálták a Sahed típusú iráni drónokat, mielőtt azok alapján elkezdték gyártani saját verziójukat, a Geranyt. Irán maga is tömegesen vetette be a Sahedeket az iráni háború február végi kitörése után, de az oroszok is vittek nekik a Geranyból. Ilyenekkel is támadta aztán az iráni rezsim a Perzsa-öböl menti olajmonarchiákat és az ottani amerikai érdekeltségeket, sokszor átjutva a légvédelmeken. Nem véletlen támadta már az izraeli légierő is az iráni kaszpi kikötőket.
A Guardian még tavasszal idézte Kaja Kallast, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki szerint a két háború között van kapcsolat. „Ha Amerika azt akarja, hogy véget érjen a közel-keleti háború, és Irán ne folytassa a támadásokat, akkor nyomást kell gyakorolniuk Oroszországra, hogy ne legyenek képesek segíteni nekik” – fogalmazott. Marco Rubio amerikai külügyminiszter viszont azt mondta akkoriban, hogy az oroszok szerepvállalása nem befolyásolja az amerikai műveleteket. Ugyanakkor Moszkvából örömmel nézik, ha az amerikaiaknak is beletörik a bicskájuk egy háborúba.
Miért fontos a kaszpi kapcsolat?
A Kaszpi-tenger hatalmas, 371 ezer négyzetkilométeres sós tó, nagyobb mint Észak-Amerika nagy tavai együttvéve. A Newsweek megjegyezte, hogy a fontos kereskedelmi útvonalként is funkcionáló, tenger méretű tavon száz éve nem volt jelentősebb konfliktus. Ezen valószínűleg az első világháború végi kaotikus nagyhatalmi izmozást értik, amikor a britek, a bolsevikok, a perzsák, az oszmánok és a kaukázusi népek gyilkolták egymást a befolyási övezetekért.
Ugyan Irán jelentette be először a Hormuzi-szoros lezárását, az Egyesült Államok saját blokádot vezetett be, és nem engedi, hogy hajók közelítsék meg vagy hagyják el az iráni kikötőket a Perzsa-öbölben. Iránnak viszont van egy északi kijárata is egy nagy vízre olyan kikötőkkel, mint például Bandar Anzali. A Kaszpi-tenger a neve ellenére tó, de Irán számos posztszovjet államba tud innen szállítani árut, és persze onnan behozni is termékeket.
Bizonyos hajókkal a Volgát és a Dont összekötő, az ötvenes években megépített hajócsatornán még az Azovi-, a Fekete- és végső soron a Földközi-tengert is elérheti. Az olajiparának a déli kikötők a fontosak, de Oroszországgal és a kaszpi parttal rendelkező Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Türkmenisztánnal az északi kikötőin keresztül tud árut cserélni – a tengerparti, szárazföldi utak mellett.
Ezt az északi útvonalat nem tudja sem az Egyesült Államok, sem bármelyik partnere korlátozni, mondta a jelentőségéről Nicole Grajewski, a párizsi Sciences Po adjunktusa, az orosz–iráni kapcsolatok szakértője a WSJ-nek.
A Newsweek megemlítette, hogy két másik fontos kereskedelmi útvonal is áthalad a Kaszpi-tengeren, ezek Indiát és Kínát kötik össze – egyfajta modern Selyemútként – Európával. A középső útvonal, a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal lényege pont az, hogy kikerüli a szankcionált, háborúban álló Oroszországot és Iránt is, tehát ennek is ártana, ha a Kaszpi-tenger hadszíntérré válna.
Elizabeth Wishnick, a Columbia Egyetem Weatherhead Kelet-ázsiai Intézetének kutatója megjegyezte a lapnak, az Európai Unió és az Egyesült Államok is ezen az útvonalon reméli importálni a kritikus nyersanyagokat Közép-Ázsiából, csökkentve Kína befolyását, és megkerülve Oroszországot. Ez a kazahoknak és az azerieknek is érdekük.
Piros pont Trumpnál?
Ukrajna már hónapok óta mélységi csapásokat mér az orosz hátországra, elsősorban olajfinomítókra, de például az orosz Amazonnak is nevezett Wildberries raktáraira is. A drónháború új hadszíntere lehet a Kaszpi-tenger, és azzal, hogy akár iráni hajókat is támadnak, jó pontokat szerezhetnek Donald Trump kormányánál. Zelenszkij nemrég járt Washingtonban, alighanem ez is szóba kerülhetett köztük. Hanna Notte, a kaliforniai James Martin Center for Nonproliferation Studies kutatója így foglalta össze, szerinte miről szól az egész:
„Ukrajnának a hadszínterek még szorosabb összekötése [a fontos] az európai és talán amerikai olvasatban, és úgy vélem, ez is része a szándékaiknak. Minél inkább jelezni tudja Zelenszkij Trump felé, hogy az ő oldalán áll Iránnal szemben, annál jobb.”
Ukrajna ráadásul tökélyre fejlesztette a drónhadviselési és drónelhárítási technológiáját, és a know-how exportőrévé vált. A kijevi vezetés többször is felajánlotta segítségét az Irán által támadott Öböl-államok légtérvédelmére, megállapodásokat is kötött több országgal, Zelenszkij elnök járt is emiatt Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ennek lehet egy újabb szintje, ha Ukrajna segít elszigetelni Iránt észak felől is – olvasható a Responsible Statecraft elemzésében.
Jennifer Kavanagh, a Defense Priorities Intézet katonai elemző-igazgatója viszont pont azt mondta a Newsweeknek, hogy Washingtonban aggódhatnak a fejlemények miatt. „Kevés a bizonyíték az izraeli–ukrán együttműködésre”, de szerinte Zelenszkij gondolkodhat úgy, hogy a háborút annak kiszélesítésével és még több ország bevonásával nyerheti csak meg.
Szerinte a kijevi vezetés efelé léphet az iráni hajó elleni csapásméréssel, illetve annak hangoztatásával, hogy Oroszország hírszerzési információkat oszt meg Iránnal. „Ha ő harcoló fél az USA iráni háborújában, azt reméli, az USA ugyanezt fogja tenni Ukrajnában” – vélekedett Kavanagh. Szerinte ugyan az orosz és iráni együttműködés fokozódott az elmúlt időszakban, de messze nincs olyan fokú, mint az amerikai–európai kooperáció az ukrajnai háborúban, illetve Izrael védelme tekintetében. Hozzátette:
„Az eszkaláció a Kaszpi-tengeren ugyanakkor nem fogja előrébb mozdítani az amerikai érdekeket. Washingtonnak nyomást kellene gyakorolnia Zelenszkijre, hogy elkerülje a háborújának kiszélesítését ezen a módon.”
Fontos még megemlíteni, hogy pont az amerikai törvényhozás előtt van a nemrég meghalt republikánus Lindsey Graham szenátor javaslatcsomagja, ami tovább fokozná a szankciós nyomást Oroszországon, főleg annak energiahordozó-exportján. Ugyanis Oroszország épp, hogy elég jól keresett az iráni konfliktus miatt elszállt olajárakon.
Mi lehet Irán válasza?
A rezsim az iráni háború elején már megmutatta, hogy az egész régiót képes támadni rakétáival, drónjaival Ciprustól Izraelen át Azerbajdzsánig. Egyes rakétái szakértők szerint Ukrajna területét is elérhetik. Ibrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának egy tagja azt üzente Kijevbe, Ukrajna hamarosan megérti, hogy Irán nem hagyja válasz nélkül az akciókat. Hamidreza Azizi, a berlini SWP intézet iráni szakértője szerint az egyik válasz az lehet Teheránból, hogy elismerik a Krím és a Donbasz Oroszországhoz csatolását.
Ahmad Kazemi, a nemzetközi jog egy iráni professzora figyelmeztetett, hogy a két háború összefonódása veszélyeket rejtene, könnyen hibás számítást eredményezhet, ezzel stratégiai veszteségeket okozhat Amerikának és Európának is. Utóbbinak főleg azért, mert – az orosz import visszanyesésével – egyre inkább az azeri és közép-ázsiai földgázra fog szorulni, amit a Kaszpi-tengeren keresztül tud szállítani.
Oroszország és Irán tavaly októberben megállapodással szentesítette szövetségét, ugyanakkor annak nincs olyan kölcsönös védelmi cikkelye, mint amit az oroszok Észak-Koreával kötöttek. Ez alapján lehettek orosz területen észak-koreai csapatok, amik segítettek a Kurszk környéki ukrán betörés felszámolásában. Alexander Cooley politológus professzor szerint sem az oroszoknak, sem az irániaknak nem érdekük a szorosabb szövetség, nehogy mélyebben bevonódjanak a másik fél háborújába. Szerinte egyelőre főleg a hírszerzési infók cseréjében fog megjelenni az együttműködés, de ha a trendek folytatódnak, a két ország más jellegű együttműködések felé is nyithat majd.
