Dunai körkép Európából: felszínre került náci hajóroncs, mamutcsontok, zátonyra futott szállodahajó

Mamutcsontok, náci hajó, ágyúgolyó, világháborús robbanótestek és még egy katonai motor is előkerült a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig folyó – most több szakaszon inkább csordogáló – Dunából, amit súlyosan érint a forró, száraz nyár. Magyarországon nem kell bemutatni a helyzet kritikusságát: hajszálon függ a paksi atomerőmű utolsó turbinájának működése a folyó vízszintjéhez kötött hűtővíz miatt, part menti kikötőkben vesztegelnek a túl nagy merülésű teherhajók, uszályok és szállodahajók. Légi fotókon és a mederben állva is látszik, a folyó egykori fenekének mekkora szeletei kerültek a felszínre.

A helyzet más vizek mentén is kritikus, szélsőségesen apadnak az angliai folyók, az olasz Póban is alig van víz, a bővizűnek elkönyvelt Hollandia folyói és csatornái pedig annyira szárazak, hogy már a németalföldi mélyföldet óvó gátrendszereket féltik.

Azonban a teljes Közép-Európát átszelő fontos vízi út, a Duna agóniája talán a leglátványosabb az egész kontinensen. A kevés víz oka nemcsak a talán már az El Niño által is sújtott forró és száraz nyárban keresendő, hanem a kevéske téli–tavaszi csapadékban, az alpesi hótakaró és gleccserek villámgyors fogyásában is. Magyarországról nézve elsőre mellékesnek tűnhet, hány méter hosszú egy random alpesi jégfolyam, pedig ezek komótosan olvadozó vizei adták a közép-európai folyók nyári vízutánpótlását.

Az egyensúly mára megborult: az Alpokban kevesebb a hó, az hamarabb elolvad, forróbbak a nyarak, tempósan húzódnak vissza a gleccserek, kevesebb az olvadékvíz, szikkadnak az Alpokból eredő folyók a Rhône-tól a Pón és Rajnán át a Duna mellékfolyóiig.

A Duna legalább a Római Birodalom óta létfontosságú, északnyugat–délkeleti irányú közlekedési artéria. Most is az európai TEN-T uniós szállítási hálózat része, a hajózási útvonallal párhuzamosan fontos vasútvonalak és országutak futnak a Duna völgyében – elég Magyarországon az M1-es vagy M6-os autópályákra gondolni. A Dunát ráadásul hajózócsatorna köti össze a Majnával és a Rajnával, így voltaképp Rotterdamig lehet rajta árut szállítani. Emiatt sok vállalatnak logisztikai rémálom a dunai uszályok kiesése a rendszerből. A Balkan Insight szerint 2023-ban 55,2 millió tonna árut szállítottak a hajók Németországtól a torkolatig. Különösen fontos vízi út ez az ukrán és román gabonának is.

Németország: inkább a Rajna miatt aggódnak

A német vízügyi rendszer, a NIWIS szerint a dunai mérőállomásaik 78 százalékán már július végén mértek extrém alacsony vízszinteket. Mindamellett a Duna legfelső szakaszán még nem annyira kritikus a helyzet, a német sajtó inkább a Rajna siralmas állapotával törődik. Kölnnél már szombaton rekordalacsony volt a Rajna vízszintje.

„Minden arra utal, hogy a rajnai hajózás helyzete romlik. A Dunán is nehéz a helyzet” – mondta Észak-Rajna–Vesztfália közlekedési minisztere, Oliver Krischer a Süddeutsche Zeitung szerint. Krischer egy országos szállítmányozási munkacsoport felállítását javasolta, aminek feladata lenne a tárolókapacitások bővítése, a vasúti kapacitás bővítése és a szállítandó áruk rangsorolása.

Ausztria: a visszatartott víz hamis mítosza

Az osztrák Duna-szakaszon több duzzasztómű is található, ezért egy fokkal kevésbé látványosabb az aszály. Azonban a duzzasztókra épített vízerőművek is kevesebbet termelnek, az ORF szerint a Verbund energiaipari vállalat közölte, az átlagosnál 30 százalékkal kevesebb az áramtermelés.

A hajózás pont a duzzasztás miatt egyelőre működik, bár már nem lehet telerakodni a teherhajókat. A Donau Schiffsstationen GmbH személyszállítási hajózási cég szerint járnak ugyan a hajóik, de a menetrend változóban, ahogy egyre több kikötőt kell lezárni. Egyes kompok már nem járnak, vagy legfeljebb gyalogosokat, kerékpárosokat szállítanak.

Egyes körökben elterjedt híresztelésekkel ellentétben Ausztria nem tart vissza vizet, sőt egyes fotókon látható, hogy némelyik hajó már a homokpadokon ül, annyira visszahúzódott a víz. A magyar kormánynak is meg kellett már szólalnia a témában. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn arról beszélt, aki az ausztriai vagy németországi szándékos vízvisszatartásról híreszteléseket terjeszt, az „hazudik és zavart kelt”, és megtéveszti a saját választóit. „Mindenhol napok óta rekordalacsony szinten van a víz” – tette hozzá.

„Sokan azt hiszik, hogy a Duna azért ennyire alacsony, mert valaki »elzárja« vagy »elveszi« a vizet. A valóság ennél sokkal egyszerűbb. Nincs víz. Se Németországban, se Ausztriában, se Szlovákiában” – írta ugyanerről Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hétfőn. Magyarországra ugyanaz a víz érkezik, ami feljebb a folyóban már eleve nagyon kevés, fogalmazott a miniszter.

Szlovákia: akna a mederben

Mindez Szlovákiára is igaz, Bősnél sincs szándékos, rosszindulatú vízvisszatartás, ami a Bős alatti szakaszon is látszik. Itt is olyan alacsony a vízszint, hogy sorra kerülnek elő eltemetett tárgyak. Például veszélyes robbanószerkezetek, mint a Komárom közeli Virtnél. Az előbukkant tárgyat megnézték a bátorkeszi rendőrőrs munkatársai az Új Szó szerint, majd tűzszerész is érkezett hozzá.

A kiemelés idejére a hajóforgalmat is leállították két órára, később kiderült, egy angol vízi aknáról volt szó. A szlovák atomerőműveket nem érinti a hűtővíz hiánya, a mohi és a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőműveknek elegendő vízkészletük van az üzemeléshez – közölte a Szlovák Villamos Művek szóvivője.

Horvátország és Szerbia: roncsok és hajózási lebénulás

A horvát szakaszon előkerült a Fulton nevű teherhajó roncsa, ami 1937-ben merült el a habokban, miközben szenet szállított. A Duna szerbiai szakaszán látványos Reuters-felvételek készültek a levegőből egy náci német hajóroncsról. A második világháborús hadihajó Prahovónál, a szerb–román–bolgár hármas határhoz közel bukkant fel a történelmi mélységekre süllyedt Dunából. A fotókon jól látható, hogy a hajó környékén, a folyó közepén jókora homokpadok emelkedtek ki a vízből, a hajóroncs körül pedig fürdőzők múlatják az időt.

Újvidéken jó pár kikötőben horgonyzó hajó és csónak, sőt lakóhajók is szárazra kerültek az apadó víz miatt. Az egyik lakóhajó tulajdonosa, Radovan Segrt azt mondta az AP-nek, hogy a Duna vize 15-20 méterrel visszahúzódott a szokásos partvonalról. A hajós kirándulásokat is szervező férfi csalódottan azt mondta, a nyári szezonnak ezzel lőttek.

Szerbiában is bajban az energetika: a Đerdap 1 vízerőmű – ami az ország legnagyobb ilyen létesítménye – a napi átlagos termelése harmadát tudja csak előállítani áramból. Kostolac szénerőművét is érinti a helyzet, a kevés hűtővíz miatt vissza kellett venni a teljesítményéből. Szerbiába alapjáraton hajókon is szállítanak nagy mennyiségű üzemanyagot, de most ez a fajta import kiesett, így a szerb kormány engedélyezte a dízeltartalék felszabadítását.

Bulgária: mamutcsontok és zátonyra futott szállodahajó

A bolgár Duna-szakasz is – ami egyben az államhatár Romániával – tartogatott meglepetéseket. Körbejárta a napokban a hír a világsajtót, hogy egy mamut maradványai kerültek elő a kiszáradt mederből múlt szerdán. A ruszei Regionális Történeti Múzeum igazgatója szerint valószínűleg egy alsó állkapcsot, két agyarat és talán egy bordát találtak. A biztonság kedvéért azért több vizsgálatnak is alávetik a fosszíliákat.

Az Al-Duna helyzete is jól mutatja, mennyire kevés a víz a folyóban. Hajók akadnak fenn a homokpadokon, Bulgáriában is történt egy ilyen eset múlt kedden. A Viking Ullurról 186 turistát kellett kimenteni, miután a hajó igyekezett kikötni Vidinben, de zátonyra futott. Mivel a hajó nem tudott kikötni, így a bolgár határrendészet szerint nem tudták többek közt az élelmiszer-készleteket sem feltölteni, az utasokat le kellett szállítani – bár az 52 fős személyzet a fedélzeten maradt. A Viking cég tagadta a készletek fogyását, sőt szerintük még egy hétre elegendő készlet maradt a hajón.

A Vidin és Calafat közti Új Európa hídnál dolgozó halászok azt mondták, nem tudnak kimenni a folyóra, mert a visszavonuló víz miatt szárazra kerültek a hajóik, csónakjaik.

„Sose száradt ki ennyire. Most már akár át tudunk sétálni Romániába” – mondta egy Roszen Dobrev nevű halász az AFP-nek.

Eközben a Románia és Bulgária közti dunai kompok közlekedését felfüggesztették. Adrian Glăvan, az egyik romániai kompkikötőváros, Bechet polgármestere a Balkan Insightnak azt mondta, hogy máskor is előfordul leállás a kompnál, de az augusztus végén, szeptember elején szokott megtörténni, nem ilyen korán, már júliusban. Mivel a Duna 1650 köbméter/másodperc vízhozammal, az ilyenkor megszokott átlag harmadával folyik, nem meglepő a fennakadás. A teherhajózást is korlátozni kellett, maximum 1,9-2 méter lehet a hajók merülése, magyarán nem szállíthatnak túl sok árut, egy hajóvontában pedig maximum két bárkát engedélyeznek az Al-Dunán.

Románia: ott is az atomerőműre figyelnek

A román Duna-szakasz alacsony vízszintjének legjelentősebb következménye az lett, hogy le kellett állítani a csernavodai atomerőmű egy blokkját. A román vízügy azon kezdett el dolgozni, hogy a mederben történő robbantásokkal, mederrendezéssel plusz vizet tereljen az erőmű hűtésére, hogy elkerüljék vagy kitolják a teljes leállást. Erre 7 millió lejt, azaz kb. 486 millió forintot szánnak. Felrobbantanak egy Duna-parti sziklát is, hogy így tereljenek több vizet az atomerőműhöz. Szerdán már befejezhetik a tervek szerint az atomerőmű hűtőcsatornájának mélyítését.

Ilie Bolojan miniszterelnök vészhelyzetet rendelt el, és arra kérte a lakosságot, hogy mivel egy vagy két reaktor leállása akár két hétig is tarthat, fogják vissza az áramfogyasztást az esti csúcsidőszakban. A kormányfő szerint a következő időszak azért is jelent kihívást, mert a környező országokban is nehéz az energetikai helyzet, az importáramra is nagy a kereslet.

A román mezőgazdaság is megsínyli a helyzetet, a Balkan Insight beszélt olyan gazdával, akinek 20 ezer tonna búzája, árpája és repcéje áll silókban, mert nem tudja behajózni a terményt – és még le se aratta a kukoricát. Persze maga a termény is veszélyeztetett, egyre kevesebb az eső, a Duna vizére támaszkodó öntözőcsatornák porzanak a szárazságtól.

Több milliárd eurós károkat okoz

Leálló erőművek és gyárak, vészesen apadó folyók, erdőtüzek – egész Európa küzd a hőséggel. Több európai folyóban is vészesen alacsony a vízállás, ami a hajózás korlátozásához vagy akár leállításához vezetett, és több milliárd eurós károkat okoz az európai gazdaságnak. Közben települések sorra vezetnek be vízkorlátozásokat, és arra kérik az embereket, hogy igyekezzenek spórolni az árammal. Erről itt írtunk részletesen.

„A forróság kiszárítja a talajt, elapasztja a folyókat és növeli a keresletet a víz iránt. Ez a változó éghajlat ujjlenyomata” – értékelte a CNN-nek a nem túl rózsás helyzetet Hannah Cloke, az angliai Readingi Egyetem klímakutatója. Beszélt még arról, hogy az ilyen nyarak lesznek a normálisak, átlagosak, sőt lesz ez még rosszabb is, ahogy a fosszilis, nem megújulóenergia-hordozókat – olaj, szén, gáz – nyakló nélkül égetjük. „Ez a dolog egyszerű fizikája” – mondta Cloke.

Még a forróság is napokig tart

Magyar Péter kedden reggel azt mondta, a legnehezebb és legkritikusabb éjszakán vagyunk túl. Hajnali fél kettőkor közölte a paksi atomerőmű vezetése, hogy pár milliméterre van a vízszint attól, hogy meg kelljen indítani a teljes lekapcsolási folyamatot, mivel folyamatosan romlott a hűtővizet szolgáltató szivattyúk teljesítménye. Utána azonban először a paksi fő Duna-ágon, majd rövidesen az erőmű hideg vizes csatornájának öblében is megfordult a hetek óta történő apadás, és lassú emelkedésbe kezdett a vízszint.

Kedd délután azt mondta, már 3 centiméterrel emelkedett a hajnali leállás közeli kritikus szinthez képest a Duna vízszintje. Több dolgon fog múlni, hogy a következő napokban is elkerülhető lesz-e Magyarország legfontosabb erőművének teljes leállítása, idetartozik az is, hogy stabilizálódik-e a dunai vízszint az osztrák vízgyűjtőkre várt nagyobb mennyiségű csapadék megérkezéséig.

Pénteken érkezik egy hidegfront Magyarországra, aminek a hatása az ország nagy részén szombatra lesz érezhető. Addigra átlagosan 7-9 fokkal csökken majd a hőmérséklet az előrejelzés szerint. Hogy utána mi következik, az még nem egyértelmű, a meteorológusok szerint valószínűbb, hogy újabb melegedés jön, és az is kérdés, hogy mekkora.