A kolonizálók megváltoztatták, hogy könnyebben ejtsék, most visszavette eredeti nevét a kis csendes-óceáni szigetország
Nauru hivatalosan is Naoeróra változtatta a nevét, miután a csendes-óceáni szigetország parlamentje elfogadta az erről szóló alkotmánymódosítást – írja a Guardian.
Nauru mostantól a Naoero Köztársaság nevet használja, amelynek írásmódja és kiejtése is illeszkedik az ország tradicionális nyelvéhez. A naoerói elnök, David Adeang korábban azzal indokolta a változtatást, hogy az ország régi-új nevével „hűebben tisztelhetjük nemzetünk örökségét, nyelvünket és identitásunkat”.
A Csendes-óceán déli részén, Új-Zélandtól északra fekvő sziget alapterülete mindössze 21 négyzetkilométer, aminek a nagy része lakhatatlan. A fennmaradó területeken összesen nagyjából 12 ezren élnek – ezzel a világ harmadik legkisebb országa Tuvalu és Vatikán után. A szigetet először brit tengerészek szúrták ki 1798-ban, és a „Kellemes Sziget” nevet adták neki. 1888-ban aztán a németek szerezték meg a szigetet, akkor kezdték el a Nauru nevet használni a hivatalos nyilvántartásokban, bár akkor még több, a tradicionálishoz jobban hasonlító névváltozatot is használtak. A Nauru nevet az ország jelenlegi kormánya szerint azért kapta a sziget, mert az eredeti nevét nehezebben ejtették ki a külföldiek. 1919-ben Ausztrália vette át a sziget feletti ellenőrzést, egy rövid japán megszállást leszámítva az ausztrálok igazgatták az országot 1968-ig. Nauru akkor függetlenné vált, a kolonizálók által ráaggatott névváltozatát azonban megtartotta. A kormány most azt mondta, ez „inkább kényelmi, mint tudatos döntés” volt.
A naoerói parlament májusban fogadta el a névváltoztatásról szóló alkotmánymódosító javaslatot. Bár akkor az elnök még arról beszélt, a döntést népszavazáson is szeretnék megerősíteni, most azt nyilatkozta, végül arra jutottak, ez szükségtelen. Ezt azzal indokolta, hogy „a Naoero név soha nem veszett el, hanem arra várt, hogy teljes mértékben magunkévá tegyük. A név a népünk identitásának része, szerepel a nemzeti címeren, és a közösségben is használják”. És most már az alkotmányban is szerepel.
Legutóbb 2018-ban volt arra példa, hogy egy ország visszavette a kolonizálás előtti nevét. Akkor az afrikai Szváziföld vette vissza a tradicionális Eswatini nevet. Naoero döntése értelmében az ország hivatalos jelzése NRU-ról NRO-ra változik, és átnevezik az ország hajóit és repülőgépeit is. Az ország 1999 óta az ENSZ tagja, a globális nemzetközi szervezet oldalán is az új nevével szerepel már.
Naoero a foszfátbányászatáról ismert, a sziget kilencven százalékát foszfát borítja, ami teljes egészében tengeri madarak évszázadok alatt összegyűlt ürülékéből származik. A hatvanas évektől a külszíni fejtéssel kitermelhető foszfát hatalmas pénzeket hozott az országnak. A hirtelen jött jóléttel nem tudott mit kezdeni a lakosság, abbahagyták a munkát, felhagytak a halászattal és a gyümölcsök fogyasztásával, és rákaptak az Ausztráliából behozott ételekre, ijesztő mennyiségben kezdték el fogyasztani például a cukros üdítőitalokat. Ennek az lett a végeredménye, hogy az ország a kétezres évek elejére már vezette a WHO világ legkövérebb országainak toplistáját. Mostanra a foszfátbányák kiürültek, az ország gazdasága messze nem teljesít annyira jól, lakói nagy része munkanélküli, és az is megtépázta a renoméját, hogy 2001-ben Ausztrália menekülttábort hozott létre a területén. Az alacsonyan fekvő szigetországot ráadásul a klímaváltozás miatti emelkedő tengerszint is fenyegeti.
