A frontvonaltól 1400 kilométerre támadott egy orosz olajfinomítót Ukrajna
Ukrán dróntámadás ért két oroszországi kőolajfinomítót, köztük egy olyan üzemet is, amely a frontvonaltól több mint 1400 kilométerre fekvő Baskírföldön található – írja az MTI a régió kormányzójának tájékoztatása alapján.
A támadás Szalavat ipari területét érte, a tűzoltók dolgoznak a lángok eloltásán, személyi sérülés nem történt. A Gazpromnyeft tulajdonában lévő finomító éves nyersolaj-feldolgozási kapacitása több mint 7 millió tonna. 2025 szeptemberében kétszer is célpontja volt támadásnak, de utána zavartalanul folytatta a működését. Nem ez volt a legnagyobb távolság, amit ukrán drónok tettek meg a hónapban az orosz légtér felett, július 6-án ukrán dróntámadás érte Oroszország legnagyobb, az ukránok által ellenőrzött területektől 2700 kilométerre található omszki olajfinomítót is.
Kedden Ukrajna egy, az orosz Fekete-tengeri Krasznodari határterületen található olajfinomítóra is dróncsapást mért. Az üzem kigyulladt, a kár mértékéről egyelőre nem állnak rendelkezésre további részletek. Ukrajna az elmúlt hetekben szisztematikusan támadta az orosz exporthoz elengedhetetlen folyami és tengeri útvonalak mentén fekvő energetikai létesítményeket, kikötőket, valamint az Azovi-tengeren állomásozó orosz tankerhajókat. A támadások következtében Oroszország hétfőn felfüggesztette a hajóforgalmat az Azovi-tengeren.
Oroszország kedden közölte, alternatív útvonalon tervezi eljuttatni a gabonaszállítmányokat a célországokba – írja a Reuters. Az orosz Mezőgazdasági Minisztérium a hajózási korlátozás megerősítése nélkül azt írta, az Azovi-tengeren kialakult helyzet nem fogja befolyásolni sem az exportmennyiségeket, sem a belföldi élelmiszer-ellátást, mivel a gabonát alternatív kikötőkön keresztül is le lehet szállítani, így az ellátási logisztikát szükség esetén át lehet szervezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton jelentette be, hogy Ukrajna a nagy hatótávolságú csapások végrehajtására szakosodott parancsnokságot hoz létre a fegyveres erőkön belül, amely mostantól különálló egységként fog felelni az Oroszország elleni mélységi támadásokért. Oroszországban az elmúlt hetekben az olajfinomítókat célzó és egyre sikeresebb ukrán dróntámadások miatt komoly üzemanyaghiány alakult ki, a lakosságnak az ország számos pontján sorba kell állnia a benzinkutakon. A Reuters beszámolója szerint kedden határozatlan időre Kirgizisztán is felfüggesztette a benzin, a gázolaj és a kőolaj exportját. A közép-ázsiai ország üzemanyag-szükségletének túlnyomó többségét Oroszországból szerzi be. A kiesett üzemanyag pótlására az ország a napokban Kínával és Belarusszal is megállapodást kötött a dízel és repülőgép-üzemanyag importjára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, aki a 25 európai vezetővel tartott egyeztetés után bejelentette: Franciaország engedélyezni fogja Ukrajnának, hogy francia gyártmányú cirkálórakétákat, precíziós irányítású bombákat és légvédelmi elfogórakétákat gyártson, miután Kijev következő generációs francia–olasz légvédelmi rendszereket és 16 darab Rafale vadászgépet rendelt az országtól. Ez az első alkalom, hogy Franciaország gyártási licencet ad Ukrajnának. Macron szerint abban is megállapodtak az európai vezetőkkel, hogy közös katonai gyakorlatokat kezdenek az Ukrajnával szomszédos országokban.
Az ukrán dróntámadásokra válaszul az elmúlt hetekben Oroszország fokozta a Kijev elleni rakétatámadásokat. Ukrajna készletei a ballisztikus rakéták ellen is hatékony légvédelmi rakétákból (a kizárólag az Egyesült Államok által gyártott Patriot rakétarendszerekből) mostanra vészesen megfogyatkoztak, Volodimir Zelenszkij hosszú ideje lobbizik, hogy az Egyesült Államok újabb adagot adjon el belőlük az országnak. Donald Trump amerikai elnök a NATO-csúcson ezzel kapcsolatban azonban csak annyit mondott, szándékában áll engedélyt adni Ukrajnának a Patriot rakéták gyártására.
Volodimir Zelenszkij üdvözölte az európai vezetők hétfői döntését a Patriot-rendszer kiváltását célzó európai ballisztikusrakéta-védelmi pajzs létrehozásáról, ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajnának rövid távon továbbra is égető szüksége lenne az amerikai gyártmányú rakétákra. A Guardian beszámolója szerint az ukrán elnök úgy fogalmazott, az ukrán főváros légvédelmének megerősítésére „egy téli légvédelmi rakétacsomag” lenne alkalmas, amelynek összesen 300 darab Patriot-rakétát kellene tartalmaznia. Ehhez mindenképp szükség lenne egy megállapodásra az Egyesült Államokkal: bár az ukrán fegyvergyártás a háború kezdete óta sokat fejlődött, a Patriot-rendszerek összetettsége, és az amerikai alvállalkozók által szállított alkatrészek lassú gyártási folyamata elnyújthatja a folyamatot.
