Ukrajna szintet lép, mostantól külön parancsnokság szervezi az Oroszország elleni mélységi támadásokat
Ukrajna a nagy hatótávolságú csapások végrehajtására szakosodott parancsnokságot hoz létre a fegyveres erőkön belül – írja a Reuters Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése alapján.
A parancsnokság „célja, hogy hosszú távon, sőt gyakorlatilag globális szinten hatást gyakoroljon Oroszországra, válaszul erre a háborúra. Ennek a parancsnokságnak a rendelkezésre álló erőforrások 100 százalékát arra kell összpontosítania, hogy tovább csökkentse Oroszország hadviselési képességét” – mondta az ukrán elnök péntek esti videóüzenetében.
Oroszországban az elmúlt hetekben az olajfinomítókat célzó és egyre sikeresebb ukrán dróntámadások miatt komoly üzemanyaghiány alakult ki, a lakosságnak az ország számos pontján sorba kell állnia a benzinkutakon. A legsúlyosabb helyzet a Krím-félszigeten alakult ki, ahol június végén felfüggesztették a lakossági tankolást. A helyzet orvoslása érdekében Oroszország szerdától ideiglenesen tilalmat vezetett be a dízel exportjára. Az ukránok csütörtökön is több orosz olajipari létesítményt támadtak, pénteken pedig a dél-oroszországi Ilszkij olajfinomítóban ütött ki tűz egy dróncsapás következtében. Július 6-án ukrán dróntámadás érte Oroszország legnagyobb, az ukránok által ellenőrzött területektől 2700 kilométerre található omszki olajfinomítót is. Az oroszországi üzemanyaghiány az állami propagandát is kikezdi, amely egyre nehezebben tudja a Kremlnek megfelelően értelmezni a valóságot.
Az elmúlt öt napban az ukrán drónok összesen 50 üzemanyag-szállító hajót rongáltak meg az Azovi-tengeren – közölte a kárpátaljai születésű származása nyomán „Magyar” hívójelű Robert Brovdi, az ukrán drónhadsereg parancsnoka és a nagy hatótávolságú hadjárat egyik fő tervezője. „Moszkva árnyékflottája folyamatosan zsugorodik” – fogalmazott. A rossz állapotú, különböző országok zászlói alatt közlekedő tankerekből álló árnyékflotta célja az ukrajnai orosz invázió miatt nyugati szankciókkal sújtott orosz olaj exportálása, ezzel pedig a korlátozások megkerülése. A támadások miatt iparági források szerint Oroszország ideiglenesen leállította a szállítást a Don-folyót az Azovi-tengerrel összekötő csatornán keresztül.
Az orosz területek felett sűrűsödő ukrán drónjelenléttel az ukrán elnök a NATO-csúcson is viccelődött, amikor Donald Trump amerikai elnök megkérdezte tőle, hogy hajlandó lenne-e Moszkvába utazni, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Zelenszkij azt válaszolta, „nehéz kérdés, sok ott most az ukrán drón a légtérben, veszélyes lenne”. A találkozón az amerikai elnök elismerően nyilatkozott az orosz energiainfrastruktúrát ért ukrán támadásokról, azt mondta, „ez egy eszkaláció, de olyan eszkaláció, ami véget vethet [a háborúnak]”.
Mindeközben Oroszország fokozta a Kijev elleni dróntámadásokat. Szombatra virradóra az MTI beszámolója szerint drónokkal és rakétákkal támadta Kijevet, a támadásban 11-en megsebesültek, köztük egy gyerek. Kijev katonai adminisztrációja a Telegramon azt közölte, hogy a támadásban megrongálódott egy üresen álló lakóépület, egy irodaházban pedig tűz keletkezett. Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere szintén a Telegramon azt mondta, hogy három sebesültet kórházban ápolnak.
Június óta Kijevet számos orosz légicsapás érte, Moszkva a légvédelem számára nehezen észlelhető ballisztikus rakétákkal is támadja az ukrán fővárost. Volodimir Zelenszkij régóta lobbizik azért, hogy Ukrajna több, a ballisztikus rakéták ellen hatékony, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétát kapjon. Donald Trump amerikai elnök az ankarai NATO-csúcson jelentette be, hogy szándékában áll engedélyt adni Ukrajnának a Patriot rakéták gyártására. „[Zelenszkij] többé nem panaszkodhat arra, hogy nem szállítunk eleget. Készítsék el maguk!” – fogalmazott az amerikai elnök.
