Bécs utcáin is találtak azbeszttartalmú kőzetet

Bécsig is elért az osztrák bányákból magyar–osztrák határon is átnyúló azbesztügy. Az osztrák közszolgálati média, az ORF beszámolója szerint az azbeszthelyzetet feltáró Greenpeace jelentése azt mutatja, hogy az osztrák főváros nyolc utcájában (Rosenhügelstrasse, Triester Strasse, Wernergasse, Bertegasse, Wastlgasse, Stieglergasse, Anton-Freunschlag-Gasse és Reibergasse) találtak azbeszttartalmú köveket, ráadásul ezek közül az első kettőt forgalmas főútvonalként írta le Stefan Stadler, a Greenpeace osztrák nyomozócsoportjának szóvivője.

„A helyszíni ellenőrzés során azt láttuk, hogy az azbeszttartalmú kövek már erősen elkoptak. Valahányszor egy jármű áthajt rajtuk, azbesztrostok szabadulhatnak fel” – mondta az ORF-nek.

A másik hat utca ugyan mellékutca a bécsi Liesing kerületben, de a Greenpeace szakemberei attól tartanak, hogy nagyon magas lehet az azbesztszennyezés, és úgy vélik, hogy ilyen aszfaltot Bécs más részein is használhattak.

A lap azt írja, hogy a Rosenhügelstrassén és a Stieglergasse-n talált köveket laboratóriumi elemzésnek vetették alá, amely kimutatta az erősen rákkeltő amfibol-azbeszt jelenlétét. „Az amfibol-azbeszt egy nagyon veszélyes azbesztrostfajta, sokkal veszélyesebb, mint az 1980-as években az építőiparban használt azbeszttípusok” – mondta Stadler. A Greenpeace gyanúja szerint a Bécsben talált azbeszt is a burgenlandi, most bezárt azbesztbányákból származhatott.

A Greenpeace álláspontja szerint gyors cselekvésre van szükség, a nagy forgalmú utakat a lehető leggyorsabban meg kell javítani vagy újra kell burkolni, a mellékutcákon védelmi intézkedéseket kell bevezetni az építési munkálatok alatt.

A Bécsi Útügyi Hivatal (MA 28) az ORF-nek azt mondta, hogy a Greenpeace aggályait „természetesen komolyan vették és gondosan megvizsgálták”. „Egy akkreditált vizsgálólaboratórium azonnal átfogó laboratóriumi vizsgálatokat rendelt meg, hogy professzionálisan felmérje a lehetséges veszélyeket és az esetleges szennyeződéseket.”

Emellett a burgenlandi esetek miatt néhány héttel ezelőtt új eljárást vezettek be az útépítési projektekre vonatkozóan: mielőtt bármilyen útépítési munka megkezdődne, a meglévő útfelületet azbesztre tesztelik. „Az MA 28 jelenlegi építési projektjei során nem használ azbeszttel szennyezett kőzetanyagot” – hangsúlyozták. A hivatal a Greenpeace-szel szemben azt feltételezi, hogy a burgenlandi azbesztbányákból származó anyagok felhasználása „csak kis- és lokális mértékben történhetett”. Érvelésük szerint különben hosszan kellett volna szállítani a kőzetet.

„Meg kell jegyezni, hogy az azbeszt elsősorban akkor jelent egészségügyi kockázatot, ha a rostok kiszabadulhatnak és belélegezhetők” – magyarázta a hivatal azzal, hogy az ép aszfaltfelületek nem jelentenek automatikusan közvetlen veszélyt. Egy sajtóközleményben a Greenpeace üdvözölte a város gyors intézkedését, és megjegyezték, Burgenlandnak is hasonlóan kellene eljárnia.

Magyarország nyugati régiója is érintett

A nyugat-magyarországi települést érintő azbesztügy a legnagyobb figyelmet eddig Szombathelyen kapta, ahol több külvárosi útszakaszt is érint a probléma. Utakat és kocsibeállókat is olyan zúzott kővel borítottak be, amely kimutathatóan azbesztet tartalmaz – melynek kiporzása erősen káros az egészségre, hosszú távon rákkeltő hatású.

A kiporzás veszélye miatt felszedni és elszállítani sem lehet olyan könnyen – ez ugyanis csak növelné a levegőbe jutó veszélyes anyag mennyiségét. Az azbeszt több helyen már így is az egészségügyi határértéket bőven meghaladó koncentrációban van jelen. Az ügyről szóló legutóbbi részletes cikkünk itt olvasható.