J. D. Vance szerint Irán beleegyezett az atomfegyver-ellenőrök visszaengedésébe, Irán szerint nem vállaltak ilyesmit
Irán tagadta J. D. Vance amerikai alelnök hétfői állítását, miszerint újra beengednék az országba a nemzetközi atomfegyver-ellenőröket, írja a BBC. Az amerikai alelnök a svájci amerikai–iráni tárgyalások első fordulója után ugyanis arról beszélt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való egyeztetésekre „akár már a mai nap folyamán” sor kerülhet. Irán külügyminisztériuma szerint azonban Teherán nem vállalt új kötelezettségeket a nukleáris ellenőrzésekkel kapcsolatban.
A közvetítő felek, Katar és Pakisztán képviselői biztató előrelépésként értékelték az iráni–amerikai tárgyalások első, hétfői napját. A hétvégén Svájcban kezdtek tárgyalásokba, a 14 pontos szándéknyilatkozat múlt heti megkötése után vasárnap indultak el a személyes egyeztetések, a megállapodásról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Az első nap eredményeivel kapcsolatban a közvetítő felek közölték, hogy sikerült megállapodni „egy 60 napon belüli végleges megállapodás elérésének ütemtervéről”. Vance szerint a tárgyalásokkal „nagyon jó alapot” teremtettek.
Szintén hétfőn az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy ideiglenesen, 60 napra felfüggesztik az Iránnal szembeni szankciókat, lehetővé téve, hogy Irán évtizedek óta először dollárban értékesítse olaját és azt akár közvetlenül is szállítsák az Egyesült Államokba. A rendkívüli engedély augusztus 21-ig engedélyezi az iráni nyersolaj és petrolkémiai termékek termelését, értékesítését és szállítását. A lazítás lehetővé teszi a banki tranzakciókat a biztosítási szolgáltatásokat is.
Vance mellett Scott Bessent pénzügyminiszter is kijelentette, hogy a 60 napos mentességért cserébe Teherán vállalta, hogy nyitva tartja a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, és újra beengedi az országba a NAÜ ellenőreit.
Az iráni állami média kedden arról számolt be, hogy a felek közötti technikai megbeszélések lezárultak, és tárgyalócsoportokat hoznak létre olyan területeken, mint a nukleáris kérdések, a szankciók és az újjáépítés. A közvetítők közös nyilatkozata szerint mindkét fél egyetértett egy, az Egyesült Államok, Irán és Libanon közötti, a közvetítő országok által támogatott „konfliktusmegoldó munkacsoport” létrehozásával is, amelynek célja a libanoni katonai műveletek befejezése.
Mindeközben nehéz dolga lesz a héten Marco Rubio amerikai külügyminiszternek: meg kell nyugtatnia az Öböl menti országok vezetőit az amerikai–iráni megállapodással kapcsolatban. Ők ugyanis attól tartanak, hogy a túlzott engedmények megerősítik Teheránt, átalakítják a régió biztonsági egyensúlyát és az olajáramlást. A Reuters azt írja, Rubio kedden az Egyesült Arab Emírségekben találkozik a vezetőkkel, majd Kuvaitba és Bahreinbe utazik, ahol az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tisztviselőivel fog tárgyalni. Ezen országok az ottani amerikai támaszpontok miatt is fontosak Rubióéknak: ha bármelyikük újragondolná az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatait, az jelentős hatással lehet az amerikai katonai stratégiára a régióban.
A Téma legújabb adásában az amerikai–iráni békekötés folyamatáról, és arról is beszélgettünk, bízhatunk-e abban, hogy a mostani megállapodás már tényleg a háború végét jelenti.
