„Nem elég, ha papíron megvan a csalás elleni stratégia” – jelentette ki egy volt fideszes EP-képviselő
Az uniós költségvetés növekedésével a csalás elleni intézkedések napról napra fontosabbá válnak – közölte csütörtökön az Európai Számvevőszék. Az „uniós pénzek őrének” jelentése az Európai Bizottság csalás elleni stratégiáját vizsgálta.
A közlemény hangsúlyozta: az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal együttműködve 2021 és 2027 között évente közel 200 milliárd euró összegű uniós költségvetést kezel. Az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok nemcsak ennek a közpénznek a megfelelő felhasználásáért felelősek, hanem a csalás és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem is a feladatuk.
A számvevőszék szerint a bizottsági stratégiában ugyan benne vannak a fő elemek az uniós költségvetés védelméhez, de a kapcsolódó cselekvési tervek gyakran nem elég ambiciózusak. Nem mindig használták fel rendszerszerűen a külső szakértelmet és más információforrásokat. A stratégia követi a fő elveket a csalások kockázatának kezelésére, de hiányosan értékeli a kockázatokat. A számvevők hiányosságokat tártak fel a nyomon követésnél és a beszámolóknál is.
„Nem elég, ha papíron megvan a csalás elleni stratégia” – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. „Az uniós források eredményes védelme érdekében az Európai Bizottságnak ambiciózusabb megközelítéssel nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az eredményekre.”
Pelczné Gáll Ildikó volt fideszes európai parlamenti (EP-)képviselőt a magyar kormány 2017-ben küldte hat évre az Európai Számvevőszékbe. 2023-ban ugyan az EP illetékes szakbizottsága elutasította, hogy újabb hat évre meghosszabbítsák a magyar számvevő megbízatását, de a teljes testület végül kis többséggel megszavazta ezt.
