Donald Trump egyik első döntése volt második ciklusában amerikai elnökként, hogy átvette az amerikai kulturális élet egyik legismertebb intézménye, a Kennedy Center felett az irányítást. Az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy elnök washingtoni emlékműjének szánt központ igazgatóságának tagjait kirúgták, és helyükre Trumphoz hű embereket neveztek ki. Ők aztán tavaly decemberben átnevezték az intézményt Trump–Kennedy Központnak.
A döntés ellen azonnal per indult, és egy szövetségi bíró a hét végén elrendelte Trump nevének eltávolítását. Jelezte az ítéletében, hogy a központot a kongresszus nevezte el a volt elnökről, élő emlékműként határozta meg, és csak a kongresszus dönthet a névváltoztatásról. A bíró ideiglenesen leállította a központ bezárását is, amit két éven át tartó renoválásokra hivatkozva rendeltek el.
Trumpot láthatóan feldühítette az ítélet, ami ellen két hosszú posztban kelt ki a közösségi oldalán, személyes támadásként élve meg a döntést. Az elnök közölte, hogy ha nem engedik neki, hogy szabadon azt tegyen a központtal, amit akar, akkor, inkább átadja a kongresszusnak annak működtetését.
Trump neve mindenen
Donald Trump már üzletemberként is híres volt arról, hogy előszeretettel rakja rá a nevét mindenre, amit árul. Az ingatlanfejlesztőként ismertté vált későbbi politikus neve több országban is Trump-tornyokon díszelgett aranyozott betűkkel, de volt Trump-bor, Trump-vodka, Trump-steak, Trump-víz, Trump-kaszinó, Trump-egyetem, Trump-légitársaság, Trump-parfüm, Trump-golfpálya, Trump-ruházat, Trump-étterem, Tour de Trump kerékpárverseny és Trump-magazin is. Ezek többsége csődbe ment, vagy a rossz eladások miatt megszűnt.
Második elnöksége alatt Trump folytatta ezt a tradíciót, és egymás után jelent meg arcképe és neve szerte Washingtonban, ami kritikusai szerint csak arra világított rá, hogy valójában nem egy demokratikusan megválasztott államfőnek tartja magát, hanem királynak, aki nemcsak a washingtoni politikai életet alakítja át, hanem magát a fővárost is a saját képére akarja formálni.
Ennek legfrissebb példájaként május végén az amerikai pénzügyminisztérium azzal lepte meg az amerikaiakat és a világot, hogy bejelentették, Trump arcképe lesz egy 250 dolláros bankjegyen, amit az Egyesült Államok megalapításának 250. évfordulójára fognak kiadni. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy már annak ellenére dolgoznak a bankjegy kinézetén, hogy a papírpénz kiadásához a kongresszus engedélye is szükséges, az amerikai jogszabályok szerint ugyanis élő személy nem szerepelhet rajtuk.
A Trumpot szerepeltető bankjegy már a sokadik dolog, amin az elnök arcképe, vagy neve megjelent a hivatalba lépése óta eltelt másfél év alatt. Neve és arca már ott díszeleg több szövetségi kormányzati épületen, érméken, útleveleken és nemzeti parki jegyeken, de emellett utat, repülőteret és egy új csatahajóosztályt is róla neveztek el – sőt, áttételesen egy új vadászgépet is.
Békeintézet, repülőtér és sugárút
A Kennedy Center feletti befolyás megszerzése mellett a Trump-kormány első lépései között volt az Egyesült Államok Békeintézetének (United States Institute of Peace – USIP) felszámolása. Az amerikai kongresszus által a konfliktusok békés rendezésének támogatására létrehozott szervezet szétverését egy szövetségi bíró illegálisnak ítélte, és az ügy fellebbviteli eljárás alatt áll. Tavaly decemberben aztán ez lett az első szövetségi épület, amire felkerült Trump neve.
Az amerikai külügyminisztérium 2025. december 3-án jelentette be, hogy az intézményt átnevezték Donald J. Trump Institute of Peace-re, és az elnök nevét gyorsan fel is rakták az épületre. „Trump elnökre a történelem a béke elnökeként fog emlékezni. Ideje, hogy a külügyminisztérium is ezt mutassa be” – írta akkor Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Akkor még a venezuelai akció és az iráni háború előtt járt a világ.
A republikánus többségű floridai képviselőház és szenátus februárban hagyta jóvá, hogy a Palm Beach nemzetközi repülőtér Donald Trump nevét viselje, és Ron DeSantis floridai kormányzó márciusban alá is írta az erről szóló jogszabályt. A Trump család ráadásul még pénzügyileg is jól jár ezzel, ugyanis védjegyként jegyezték be a repülőtér nevét, ez pedig lehetőséget ad nekik arra, hogy ilyen ajándéktárgyakat áruljanak a repülőtér területén kívül. A repülőtéren pedig csak olyan cégek árulhatnak mondjuk Trump repülőteres bögréket, amelyeket a Trump család jóváhagyott.
Palm Beach repülőterét azért választották a floridai republikánusok, mert párpercnyi távolságra van Mar-a-Lagótól, Trump floridai birtokától, ahol rendszeresen tölti a hétvégéit. Emellett a klubját a repülőtérrel összekötő sugárút egy 6,7 kilométeres szakaszát is róla nevezte el a floridai törvényhozás, így
Donald Trump a Trump repülőtérről a Trump sugárúton utazhat a birtokra.
John Cornyn texasi szenátor pedig a washingtoni szenátusban nyújtott be egy törvényjavaslatot, hogy egy közel háromezer kilométeres autópályát nevezzenek át a 47-es számú autópályára, ezzel is utalva arra, hogy Trump második ciklusa alatt az Egyesült Államok 47. elnöke. Hasonló javaslatokat több államban, köztük Kentuckyban, Ohióban, Dél-Karolinában és Louisianában is tettek republikánus képviselők arra, hogy Trumpról nevezzenek el utakat és egy hidat.
A leggyorsabb, a legnagyobb
2025 decemberében Trump azt is bejelentette, hogy a haditengerészet új csatahajókat kezd el építeni, amelyeknek az osztályát már nem is annyira meglepetésre szintén róla neveztek el. A Trump-osztályú csatahajók az elnök akkori közlése szerint „a leggyorsabb, legnagyobb és messze, százszor erősebb csatahajók” lesznek. Egyes szakértők azonban már akkor úgy vélték, hogy az egyenként kilencmilliárd dollárra becsült hajók soha nem fognak elkészülni.
A csatahajók építésére a kongresszus előzetesen egymilliárd dollárt tett félre, de május végén a képviselőház megtiltotta a haditengerészetnek, hogy elkezdje a hajók építését, amíg megnyugtatóan nem bizonyítja, hogy az azokra tervezett fegyverek valóban megfelelően működnek. A csatahajóra a tervek szerint elektromágneses railgunokat, hiperszonikus rakétákat és nagy energiájú lézerfegyvereket telepítenének.
Közben a hatodik generációs új amerikai vadászbombázók esetében is felmerült, hogy Trump után nevezték el őket. Ugyanis az F-47 nevet kapták. A Bloomberg a légierőtől kikért iratokra hivatkozva azt írta, hogy a gép elnevezésében szerepet játszott az is, hogy ezzel tisztelegjenek Trump előtt.
Trumpos emlékérme
Az amerikai szépművészeti bizottság – amelynek tagjait Trump kirúgta, és hozzá hű embereket, köztük egykori recepciósát nevezte ki a helyükre – márciusban hagyta jóvá egy emlékérme dizájnját, amin Trump arcképe díszeleg. Az államalapítás 250. évfordulójára készülő érme a területért felelős vezető jellemzése szerint a demokrácia szellemében készült, és ehhez nem illik jobban más, mint a hivatalban lévő elnök. A bizottság tagjait a New York Times szerint leginkább csak az aggasztotta, hogy Trump jóváhagyta-e az érme kinézetét. Emellett egy egydolláros pénzérmét is terveznek, szintén Trump arcképével, míg százdolláros bankjegyekre az aláírása került.
Ahogy a 250 dollárosnál is jeleztük, ez jogi problémákba ütközött, mert az amerikai szabályok szerint csak már halott emberek szerepelhetnek amerikai pénzeken, amit a Trump-kormány különböző csűréssel-csavarással próbál kimagyarázni. Az arany emlékérmét a jogszabályok szerint a Citizens Coinage Advisory Committee (CCAC) tanácsadó bizottságnak is jóvá kell hagynia, de annak vezetője még csak foglalkozni sem akart a kérdéssel, magyarázata szerint azért, mert ilyet „csak királyok és diktátorok csinálnak”, és az Egyesült Államok „egy demokrácia, nem egy monarchia és nem egy diktatúra”.
Útlevél és belépő
Szintén a 250. évfordulót használták fel arra, hogy egy Trump arcképével ellátott útlevelet is kiadjanak. A limitált kiadású útlevélben az amerikai lobogó, a függetlenségi nyilatkozat és Trump aranyszínű aláírása is szerepel. Erről április végén számolt be az amerikai külügyminisztérium.
Azt tavaly novemberben jelentették be, hogy Trump és George Washington arcképe fog szerepelni az amerikai nemzeti parkokba szóló éves belépőn. Később még a meglévő szabályok megváltoztatásával megtiltották, hogy bárki eltakarja Trump arcképét a belépőn, és, ha a takarást nem lehet eltávolítani, akkor új belépőt kell vásárolni. Ez feltehetően válaszlépés volt arra, hogy az interneten már külön erre a célra készített matricákat lehetett vásárolni.
Trump nem sokkal a második hivatalba lépése után azt is bejelentette, hogy az állandó tartózkodást lehetővé tevő zöldkártya mintájára egy aranykártyát vezetnek be, amivel egymillió dollár (kb. 305 millió forint) befizetése után gyorsított eljárásban kaphatnak emberek tartózkodási engedélyt az Egyesült Államokba. Ennek végül Trump Aranykártya lett a hivatalos neve. Ez azonban nem lett nagy siker, a világ gazdagjai nem nagyon kapkodnak érte, mindössze 338-an nyújtottak be kérvényt, 165-en fizették be az eljárási költségeket – és az ígért gyors eljárást már nem kapták meg.
De van még tovább is. A kongresszus tavaly nyáron elfogadott „Nagy Gyönyörű Törvénye” létrehozott egy újszülötteknek szóló befektetési számlát, amin a kormányzat ezer dollárt helyez el minden gyerek számára. A neve: Trump-számla.
Szintén Trump nevét viseli a szövetségi kormányzat egy weboldala, amit arra hoztak létre, hogy az amerikaiak megtalálják, hol tudnak a lehető legolcsóbban gyógyszert vásárolni. Bár a Trump-kormányzat úgy reklámozta a TrumpRx nevű oldalt, mint ahol a világon a legolcsóbban lehet gyógyszerekhez jutni, a New York Times német lapokkal készített kutatása szerint az ott kapható gyógyszerek egyes esetekben méregdrágák lehetnek, miközben ugyanazokért német gyógyszertárakban szinte ingyen jutnak hozzá a németek.
Emellett Trump április végén arra utasította az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy készítsenek egy weboldalt 2027. január 1-ig az amerikai dolgozóknak, ahol magánnyugdíj-befektetéseket kereshetnek maguknak. A neve: TrumpIRA.
Trump a saját képére formálja Washingtont
A Fehér Ház azzal is próbálkozott, hogy a washingtoni Dulles nemzetközi repülőteret, valamint a New York városában lévő Penn Station pályaudvart is nevezzék el Trumpról, de ebben nem jártak sikerrel. A Punchbowl News és a New York Times beszámolója szerint a Trump-kormány tagjai azzal igyekeztek zsarolni a kongresszusi demokratákat, hogy akkor adnak oda egy, a Hudson folyó alá tervezett vasúti alagútra szánt, de a Fehér Ház által befagyasztott többmilliárdos állami támogatást, ha zöld utat adnak az átnevezéseknek. A washingtoni repülőtér átnevezésére két republikánus képviselő is törvényjavaslatot nyújtott be, de hiába.
Közben a Gothamist arról számolt be, hogy a Penn Station felújítására a közlekedési minisztérium által felkért konzorcium egy olyan tervet nyújtott be, amin szerepel az elnöki pecsét, Donald Trump nevével. Maga a pályaudvar azonban megtartotta az eredeti nevét.
Ahogy arról korábban is írtunk, teljesen egyértelmű, hogy az elnök igyekszik a saját képére és ízlésére formálni az amerikai fővárost. Trump arcképe hatalmas molinókon jelent meg az igazságügyi minisztérium és a munkaügyi minisztérium épületén. A Fehér Házban lebontatta a keleti szárnyat, hogy egy hatalmas báltermet építsen, amit a kormányon belül úgy emlegetnek, mint „Donald J. Trump elnöki bálterem”. A Fehér Házhoz tartozó Eisenhower épületet átfestetné fehérre, mert az szerinte szebb. Elrendelte, hogy a Lincoln-emlékműnél lévő tükörmedence alját fessék kékre. A Fehér Házat pedig arannyal borította be.
Végül pedig egy hatalmas diadalívet is fel akar építtetni. Amikor tavaly a CBS riportere arról kérdezte, hogy ki előtt tiszteleg a diadalív, Trump csak annyit válaszolt: „Előttem”.
