New York Times: Irán alaposan összekapta magát, egyre több rakétaindítója működik
A hurráoptimista amerikai hozzáálláshoz képest messze fenyegetőbb a helyzet a Hormuzi-szoros mentén, mint azt az elnök köreiből kifelé kommunikálják. A New York Times hozzáfért olyan titkosított jelentésekhez, amiket május elején mutattak be az amerikai szolgálatok politikusoknak. Ezekben arról van szó, hogy Irán katonai képességeit messze nem sikerült lenullázni, csak a szoros mentén 33-ból 30 rakétaindító állásukhoz hozzáférnek. A Hormuzi-szoros a világ olajszállítása szempontjából az egyik legfontosabb átjáró, a Perzsa-öböl olajmonarchiáinak kijárata a világtengerekre.
Donald Trump és kormánytagjai hetek óta hangsúlyozzák, hogy súlyosan visszavetették Irán katonai képességeit, ami ugyan tudja fenyegetni a hormuzi hajózást, de az amerikai haditengerészet a helyzet magaslatán áll. A jelentések szerint vannak fixen telepített rakétakilövőik, és mobil indítóállásaik is, amik működőképesek. Csak három helyszínt sikerült annyira lerombolni a légicsapásokkal, hogy használhatatlanná, sőt akár megközelíthetetlenné váltak.
A jelentések szerint Irán mobil rakétaindítóinak 70 százaléka még mindig működik, ráadásul közben a rakétakészleteket is ugyanilyen arányban feltöltötték. Ebben a készletben vannak nagyobb hatótávú, más országot is fenyegetni képes ballisztikus, illetve rövidebb hatótávolságú robotrepülőgépeik is. Hírszerzési adatok szerint Irán már hozzáfér a földalatti rakétalétesítményei 90 százalékához, amik „részben vagy teljesen működőképesek” az összegzések szerint.
A NY Times megjegyzi, Trump és védelmi minisztere, Pete Hegseth hónapok óta azt magyarázzák, hogy megtizedelték az iráni katonai képességeket, amik többé nem jelentenek fenyegetést. Trump már március 9-én, másfél héttel a háború kitörése után azt mondta, ízekre szedték az iráni rakétakészleteket, és az országból semmi sem maradt katonai értelemben. Hegseth egy április 8-i sajtóértekezleten arról beszélt, hogy Irán hadereje évekre harcképtelenné vált.
Olivia Wales fehér házi szóvivő azt reagálta a friss értesülésekre a magához térő iráni hadseregről, hogy azt igenis szétzúzták, Irán tudja, hogy „a jelenlegi realitás fenntarthatatlan”. Mindenki, aki az ellenkezőjét gondolja, az vagy „téveszmés”, vagy az iráni Forradalmi Gárda szövegét fújja. Trump arról posztolt közösségi oldalán, hogy „virtuális hazaárulás” azt sejtetni, hogy Irán hadserege egyben van. Joel Valdez, a Pentagon sajtótitkára gyalázatosnak nevezte a Times értesüléseit, és „az iráni rezsim PR-ügynökeinek” az újságot.
Tehát az amerikai kormány alulbecsülte az iráni haderő regenerálódóképességét, miközben a Times mellett korábban már a Washington Post is jelezte: 70 százalék fölött vissza tudja nyerni a megtámadott ország a rakétaképességeit. Ha ez igaz, az komoly dilemma a Trump-kormánynak. Ugyanis a háború során megcsappant a drága és hatásos rakétakészletük, mint a Tomahawkok, Patriotok, Precision Strike-ok vagy ATACMS-ek. Eközben mintegy 20 amerikai hadihajó igyekszik fenntartani a blokádot az iráni kikötők ellen. Ha Trump újabb rakétatámadásokat rendelne el Irán ellen, az még kifeszítettebb helyzetet jelentene az amerikai készletekre nézve. Az USA mindenesetre tagadja a készletei kimerülését.
A Times cikke kiemeli még a bunkerromboló bombák helyzetét. Ezekkel spórolni igyekezett az Egyesült Államok, egy esetleges távol-keleti háborúra is tartalékolni kell őket ugyanis. Emiatt sokszor a föld alatti rakétatárolók teljes megsemmisítése helyett csak a bejárataikat rombolták le. A lap korábban arról írt, a háborúban annyi robotrepülőt vetett be az USA, mint amennyi még készleten van. Ezen felül tízszer annyi Tomahawk rakétát lőttek ki, mint amennyit egy átlagos évben beszerez a Pentagon. Patriotból annyit lőttek el, amennyit – a 2025-ös gyártási kapacitás alapján – két év lenne pótolni. Ugyanakkor a gyártó Lockheed Martin azt ígéri, az évi 650 darabos gyártást idővel felpörgeti 2000-re.
