Magyar hiányosságokat is felemleget az EP állásfoglalása a 2025-ös jogállamisági helyzetről

Az Európai Parlament (EP) szerdán fogadta el az Európai Bizottság tavalyi jogállamiság jelentéséről szóló állásfoglalását.

A szöveg külön kitért arra, hogy a jelentés szerint az előző években feltárt, mélyen gyökerező hiányosságok közül számos továbbra is fennáll Magyarországon. Az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is megkérdőjelezhető, és az ügyészség még mindig nem rendelkezik erős biztosítékokkal a politikai befolyással szemben. A jogalkotási folyamatok továbbra sem átláthatók, korlátozott a nyilvános konzultáció. Azok az erőfeszítések sem hoztak érdemi eredményeket, amelyeket a tömegtájékoztatás szabadságának, sokszínűségének és a civil társadalmi térnek a védelmére tettek.

Az állásfoglalás általánosságban, nem kifejezetten egy tagállamnál a demokráciára, a jogállamiságra és az egyenlő bánásmódra nézve súlyos fenyegetésként tartotta számon a korrupciót.

Kérte az EU teljes jogú tagságát a Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában, a GRECO-ban (amelynek a jelentéseit a magyar kormány korábban megpróbálta eltitkoltatni).

Az állásfoglalás elítélte az igazságszolgáltatási rendszerek visszaélésszerű felhasználását politikai célokra, mint a beavatkozást a korrupciós ügyekbe, a politikai indíttatású büntetőeljárásokat, a bírák és ügyészek elleni támadásokat, illetve a kegyelem visszaélésszerű alkalmazását.

Az EP elítélte a kémprogramok használatát. A sajtóról szóló részben aggodalmát fejezte ki az állami ellenőrzés alatt álló hirdetések, a koncentrált tulajdonviszonyok és a közszolgálati médiára gyakorolt nyomás miatt.

A szöveget a végszavazáson 387 igennel, 191 nem és 46 tartózkodás mellett fogadták el.