Egy évtizede gyűrik, a más uniós országokban dolgozó magyarok jogairól is szól egy új alku

A két uniós jogalkotó, az Európai Parlament (EP) és a kormányokat képviselő Tanács szerdán megállapodott a hazájuktól eltérő tagállamban dolgozó uniós munkavállalók jogainak koordinálásáról.

Az EP közleménye szerint több alapelvet vettek figyelembe. Ilyen, hogy egyszerre csak egy országban kelljen közterheket fizetni. A más tagállamban dolgozók uniós munkavállalók jogai és kötelezettségei azonosak legyenek az ottaniakéval. Emellett a juttatásoknál vegyék figyelembe a korábban, hazájukban eltöltött társadalombiztosítási, munkában töltött és ottlakási időszakot.

A Tanács szerint olyan területekre összpontosítottak, mint a juttatások, a kiküldetésben lévő dolgozók, valamint az egyszerre legalább két országban munkát végzők.

A javaslat EP-jelentéstevője, Gabriele Bischoff arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredeti javaslat már közel tíz éves. A szocialista képviselő szerint „az állampolgárok világosabb és kiszámíthatóbb szabályok” előnyeit élvezhetik majd például a munkanélküliségi, a családi és a krónikus ellátási juttatásoknál, „ugyanakkor

megerősítjük a tagállamok együttműködését a visszaélések jobb megelőzéséért és a szociális dömping kezeléséért.

A munkaerő szabad áramlása alapvető jog, de kéz a kézben kell járnia a méltányos és betartatható szabályokkal.”

A képviselő nem tette hozzá, de szociális dömpingnek az alacsonyabb szintű szociális ellátást elváró keleti munkaerő tömeges nyugati alkalmazását szokták nevezni. A kiküldetések különösen a keleti tagállamok nyugatra szállító kamioncégei miatt kavartak vitákat.

A mostani informális alku még nem a végleges jogszabály, ahhoz mind a két döntéshozónak el kell fogadnia ugyanazt a szöveget. A hasonló egyezségek után a folyamat általában már csak formaság, de épp ez a javaslat egy jó kivétel, mert a szocialisták közleménye és az EP saját adatlapja alapján korábban már kétszer is megegyezett a képviselő-testület a Tanáccsal. Először 2019-ben állapodtak meg, de a Tanácsban nem tudták hozni a szükséges minősített többséget. Csak a 2019-es EP-választás után tértek vissza a javaslatra, és 2021-ben ismét megegyeztek, de ekkor sem sikerült összegyűjteni a tagállamok legalább 55 százalékát, amelyek az uniós összlakosság minimum 65 százalékát képviselik.

A mostani alku szövegét a Tanács és az EP sem csatolta, de várhatóan júliusban szavaznak róla a képviselők, így addigra nyilvánosságra kellene hozni.