Trump nagyon nyomta, hogy az államok rajzolják át a választókerületeket, de újra és újra visszafelé sül el a terve
Fontos győzelemként értékelte a Demokrata Párt, hogy Virginia államban egy kedden tartott népszavazáson engedélyezték a választókerületek átalakítását, amivel négy új képviselői helyet is szerezhetnek majd a novemberi kongresszusi választásokon a washingtoni képviselőházban. Azért is figyelt Virginiára az egész Egyesült Államok, mert ez volt a legújabb állomása a Donald Trump amerikai elnök nyomására megindult választókerület-átrajzolási háborúnak. A demokraták alapból is jó esélyekkel indulnak, hogy a közelgő félidős választáson többségbe kerüljenek a szövetségi kongresszus alsóházában.
A gerrymanderingnek, vagyis a választókerületek adott pártnak kedvező átrajzolásának nagy hagyománya van az Egyesült Államokban, de az elmúlt egy év egészen új szintet jelent. Tavaly nyáron először Texasban alakították át úgy a kongresszusi körzeteket, hogy azzal az állam szinte teljesen biztosan öttel több republikánus képviselőt tudjon küldeni a képviselőházba, ahol jelenleg mindössze háromfős többsége van Trump pártjának. A demokraták ezt nem nézték tétlenül, és válaszul Kalifornia is térképrajzolásba kezdett, öttel növelve a demokrata többségű körzetek számát, gyakorlatilag semlegesítve ezzel a texasi átalakítást.
Ezek azonban csak a nyitó lépései voltak a választókerületi háborúnak, ami több, teljesen republikánus irányítás alatt álló államban folytatódott. Három államban is olyan átalakításokat hajtottak végre, amivel összesen néggyel tudnák növelni a republikánus képviselők számát. Erre válaszolt most Virginia vezetése.
A demokratáknak Virginiában nem volt olyan könnyű dolguk, mint a Republikánus Pártnak más, republikánus többségű államokban, ahol a törvényhozások és kormányzók ellenállás nélkül végre tudták hajtani a jelentős átalakításokat. Virginiában a kongresszusi körzetek kialakítása az Egyesült Államokban elterjedt gyakorlattal szemben egy független bizottság feladata, amelynek felállításáról 2020-ban népszavazáson döntöttek a virginiaiak. Elegük volt ugyanis abból, hogy az éppen hatalmon lévő pártok úgy változtatgatják a körzetek határait, hogy bebiztosítsák saját győzelmüket.
A bizottságnak sikerült is úgy kialakítani a körzeteket, hogy az a leginkább leköveti az elnökválasztáson is billegőnek számító Virginia állam választóinak politikai irányultságát: a 11 kongresszusi helyből hat a demokratáké, öt pedig a republikánusoké. A tagállami képviselőházban és szenátusban is többségben lévő demokraták és a tavaly megválasztott demokrata kormányzó ezt úgy akarta ideiglenesen átalakítani, hogy a 11 helyből 10-et szinte biztosan meg tudjanak nyerni. Ehhez az állam alkotmányának módosítására volt szükség, amire a választóknak is igent kellett mondaniuk a keddi népszavazáson.
Végül a szavazatok 97 százalékának megszámlálása után 51,5 százalék támogatta az átalakítást, 48,5 százalék pedig ellenezte. A republikánusok arcátlan hatalomátvételként jellemezték a körzetek átalakítását, míg a demokraták szerint ezzel csak igyekeztek tisztességessé tenni a novemberi kongresszusi választásokat, és csak a más államokban végrehajtott körzetátalakításokra reagáltak.
A népszavazás eredménye ellenére még nem lehetnek biztosak a dolgukban a demokraták, mert egy bíró szerdán felfüggesztette a szavazás eredményének szentesítését. A republikánusok beadványa nyomán alkotmányellenesnek ítélte az új térképet és az azt megalapozó törvényt. Az állami vezetés fellebbez a döntés ellen.
Százmillió dolláros kampány
A demokraták és a republikánusok együtt közel 100 millió dollárt, azaz nagyjából 31 milliárd forintot égettek el a népszavazási kampányra, az államban egymás után jelentek meg országosan ismert politikusok, és még a választókörzetek politikai célú átalakítását korábban ellenző Barack Obama volt amerikai elnök is videóüzenetekben biztatta igen szavazatra a demokratákat. A népszavazás országos jelentőségét bizonyította, hogy a republikánus politikusok közül az államban kampányolt Mike Johnson, a képviselőház elnöke, valamint Hakeem Jeffries képviselőházi demokrata frakcióvezető is.
A szavazás előtt készített felmérések a támogatók minimális, hibahatáron belüli előnyét mérték, annak ellenére, hogy a demokraták, valamint az új választási térkép mellett álló szervezetek jóval több pénzből gazdálkodhattak. A Virginians for Fair Elections 64 millió dollárt gyűjtött össze, míg az ellenszavazatokért küzdő legnagyobb szervezet, a Virginians for Fair Maps mindössze 22,3 millió dollárt. A kampányban felhasznált pénzek 95 százaléka olyan nonprofit szervezetektől érkezett, amelyeknek nem kell nyilvánosságra hozniuk a támogatók neveit. Az egyik ilyen csoport Hakeem Jeffrieshez köthető, míg egy másik a Trump-támogató techmilliárdoshoz, Peter Thielhez.
A kampányban a demokraták indultak erőteljesebben, mivel a republikánusok eleinte inkább jogi úton, a bíróságokon próbálták megakadályozni a körzetek ideiglenes átrajzolását. A republikánusok a szavazás előtt abban is reménykedtek, hogy a közvélemény-kutatások is nekik kedveznek. Azzal érveltek, hogy a demokraták jelentősen túlköltekezték őket, mégsem sikerült nagy előnyre szert tenniük, egy olyan államban, ahol a demokrata kormányzót 15 százalékos előnnyel választották meg.
A választókerületek átalakítását elindító Donald Trump személyesen egyszer sem jelent meg az államban, csak hétfőn, egy nappal a szavazás előtt telefonon keresztül biztatta elutasító szavazatra az embereket. Az állam republikánus politikusai az NBC News beszámolója szerint megosztottak voltak abban, hogy Trump távolmaradása hasznos volt-e. Szerintük egyrészről fel tudja tüzelni a republikánus bázist, de ugyanakkor mozgósíthatja is a demokratákat, akik kampányukat az egyre népszerűtlenebb elnökre húzták fel.
Obama pár nappal a választás előtt állt a népszavazás támogatói közé, miután a republikánusok megtévesztő tévéhirdetésekben és levelekben használták fel korábbi nyilatkozatait, amelyekben még a politikai célú gerrymandering ellen szólalt fel. A demokraták országos harcként jellemezték a népszavazást, amellyel megakadályozhatják, hogy a kongresszusi választásokon a republikánusoknak lejtsen a pálya.
A republikánusok közben alkotmányellenes és tisztességtelen hatalomszerzésként jellemezték a virginiai demokraták tervét. „Ez a népszavazás egy kirívó pártpolitikai hatalomátvétel, amihez foghatót még senki sem látott” – mondta Trump, akinek nem volt semmi gondja azzal, hogy ugyanezt csinálták tavaly nyáron az ő követelésére Texasban.
Trump térképrajzolási versenybe hajszolta az amerikai politika nagyágyúit
Nagy esély van arra, hogy a demokraták kerülnek majd többségbe a képviselőházban a novemberi választáson, amivel jelentősen megnehezíthetik Trump elnökségének hátralévő két évét. Ennek megakadályozásához kezdte az elnök arra biztatni a republikánus államokat, hogy a kongresszusi körzetek átrajzolásával biztosítsák be a győzelmeket.
Ez merőben szokatlan lépés, a választókerületeket ugyanis csak tízévente, az országos népszámlálás legfrissebb adatai alapján szokták újrarajzolni. Ez legközelebb 2030-ban lenne esedékes.
Trump felhívásának elsőként Texas tett eleget, ahol az állami kongresszus tavaly augusztusban fogadta el az új körzeteket, amivel tehát öttel is növelhetik a republikánus képviselők számát. A teljesen a republikánusok irányítása alatt álló Texas demokrata politikusainak nem volt esélyük megakadályozni a lépést. Csak annyit tudtak elérni, hogy két héttel elhalasztották a tervezet elfogadását azzal, hogy elutaztak az államból, határozatképtelenné téve a texasi képviselőházat. Nem mellesleg országos botránnyá dagasztották az ügyet.
A demokraták aztán gyorsan léptek, először Kaliforniában, ahol az elnöki ambíciókat dédelgető kormányzó, Gavin Newsom bejelentette a választókerületek átszabását. A demokrata irányítás alatt álló állami kongresszus el is fogadta az átalakítást, amire tavaly novemberben egy népszavazáson a választók 64,4 százaléka is igent mondott. Több másik államban is hasonló lépéseket terveztek a republikánusok és a demokraták, de nem mindenhol jártak sikerrel.
Texas után elsőként Missouri állam republikánus politikusai reagáltak. Az állami képviselőház már szeptember elején elfogadta az új térképet, amivel a reményeik szerint a nyolc képviselői helyből hetet nyerhetnek el a jelenlegi hat helyet, a kormányzó pedig szeptember végén már alá is írta az erről szóló jogszabályt. Az átalakítás ellen több pert is indítottak. Az állam legfelsőbb bírósága március végén alkotmányosnak mondta ki és engedélyezte az új térképet. Egy, a demokratákhoz közel álló szervezet egy másik jogi érv mentén igyekszik megakadályozni annak életbe lépését, illetve egy népszavazás kikényszerítésével próbálkoznak.
A rá következő hónapban Észak-Karolina következett, ott egy olyan körzetet alakítottak át, ahol több mint harminc éve fekete képviselőket választottak meg, és jelenleg Don Davis demokrata politikus a képviselő. A republikánusok reményei szerint ezzel a 14 képviselői helyből a jelenlegi 10 helyett már 11-et tudnak elnyerni, eggyel növelve a republikánus képviselők számát. Az átalakítás ellen két pert is indítottak, de egy szövetségi fellebbviteli bíróság már egy hónappal később engedélyezte az új körzeteket.
Október végén aztán Ohio folytatta a sort, ahol jelenleg a 15 képviselői helyből 10 a republikánusoké. A választókerületek kialakításával foglalkozó bizottság egyhangú szavazással fogadta el az új térképet, amivel a republikánusoknak már 12 hely megszerzésére van esélyük. Az átalakítást a bizottság demokrata tagjainak támogatásával fogadták el. Ők azzal érveltek, hogy a másik lehetőség az lett volna, hogy a republikánus irányítás alatt álló törvényhozás határozza meg az új körzeteket, amivel a demokraták sokkal rosszabbul jártak volna. A kompromisszumos megoldást országos demokrata politikusok is támogatták. „Ezzel a térképpel elkerültünk egy katasztrófát” – értékelte az eredményt az ohiói szenátus demokrata kisebbségének vezetője.
A következő lépésben Trump és a Republikánus Párt Indiana államra koncentrált, ahol komoly kampányt folytattak a körzetátrajzolásért. J. D. Vance alelnök kétszer járt az államban, helyi törvényhozókat hívtak meg a Fehér Házba, majd azzal fenyegették meg a republikánus politikusokat, hogy előválasztási ellenfeleiket fogják támogatni, ha nem szavazzák meg a választási körzetek átalakítását, amit a helyi választók erőteljesen elleneztek. Az állami képviselőház ugyan áldását adta az új térképre, de december elején az ötvenfős állami szenátusban 31-19-es arányban elbukott a kezdeményezés. A 10 demokrata szenátor mellett 21 republikánus is nemmel szavazott, annak ellenére, hogy többeket is erőszakos fenyegetések értek, amiért szembeszegültek Trump akaratával.
Hasonlóan nemet mondott a Fehér Háznak New Hampshire állam kormányzója is, aki már augusztusban közölte, nem csatlakozik a körzetátalakító államokhoz, mert az átrajzolásnak még nem jött el az ideje. „A népszavazási időszak kellős közepén vagyunk” – mondta a republikánus Kelly Ayotte kormányzó egy helyi televíziónak, szerinte a kérdés nincsen a választókat foglalkoztató legfontosabb ügyek között. Egy republikánus állami szenátor október végén jelezte, visszavonja a körzetátalakításról szóló törvénytervezetét a kormányzó ellenállása miatt, és bár utána még voltak próbálkozások, az ügy január közepére gyakorlatilag teljesen reménytelenné vált.
A floridai republikánusok sem voltak túl lelkesek. Bár már decemberben arról beszéltek, hogy készek elindítani a folyamatot, azóta sem készült egyetlen új térkép sem. Ron DeSantis kormányzó ugyan a virginiai népszavazás előtti napra rendkívüli ülést hívott össze a kongresszusi körzetekről szóló döntés ügyében, de ezt végül elhalasztotta, és két másik, teljesen más témát is felvettek a napirendre. Most nagyon úgy tűnik, hogy az átalakítást nem fogják végrehajtani, mert jogi problémáktól és attól tartanak, hogy az egész visszafelé sülne el.
