Az ukrán főügyész szerint Oroszország rendszeresen rakétákkal és drónokkal támadja az atomerőműveik környékét

Ukrajna legfőbb ügyésze szerint Oroszország többször is drónokkal és rakétákkal támadta a csernobili atomerőmű környékét az elmúlt időszakban, amivel súlyos nukleáris incidenst kockáztattak.

Ruszlan Kravcsenko főügyész a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a csernobili létesítmény, valamint az Ukrajna nyugati részén található, két reaktorral rendelkező hmelnickiji atomerőmű is az orosz Kinzsal hiperszonikus rakéták repülési útvonalán fekszik. A Kinzsal egy légi indítású hiperszonikus rakéta, amely 6500 km/órás sebességgel akár 500 kilogrammos robbanófejet is képes hordozni.

Az ukrán főügyész állítása szerint a teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta legalább harmincöt Kinzsal rakétát észleltek a két atomerőmű 20 kilométeres körzetében. „Ezek közül 18 ugyanazon repülés során haladt el mindkét helyszínen” – tette hozzá. „Ezeket a rakétaindítások semmilyen katonai szemponttal nem lehet magyarázni. Nyilvánvaló, hogy a nukleáris létesítmények feletti repüléseket kizárólag terrorcélokból, megfélemlítés miatt hajtják végre” – mondta Kravcsenko. A főügyész szerint három olyan eset is volt, amikor ezek a Kinzsal rakéták lezuhantak, az egyik a hmelnickiji atomerőműtől körülbelül 10 kilométerre csapódott be. Nem volt egyértelmű, hogy miért zuhantak le a rakéták, de Kravcsenko szerint a roncsokon nem voltak olyan nyomok, amelyek arra utaltak volna, hogy azokat lelőtték volna.

Arról is beszámolt, hogy 2024 júliusa óta, amikor Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni heves dróncsapásokat, a radarok legalább 92 orosz drónt észleltek, amelyek a csernobili erőmű 5 kilométeres körzetében repültek. „Rendkívül felelőtlen, hogy a hatalmas robbanófejjel felszerelt drónokkal szándékosan nukleáris létesítmények felett repülnek” – mondta.

Tavaly februárban egy, Ukrajna által nagy hatótávolságú orosz támadó drónként azonosított tárgy csapódott be a csernobili létesítménybe, áttörve a leszerelt atomerőmű sugárzás elleni védőburkolatát. Kravcsenko szerint az ukrán állami ügyészek által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az orosz támadás valószínűleg szándékos volt. A Kreml azonban tagadta a felelősségét, azt állítva, hogy az orosz erők nem veszik célba a nukleáris infrastruktúrát, és azt állították, hogy a támadást valószínűleg Ukrajna hajtotta végre provokációként.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank becslése szerint a kár helyreállítása legalább 500 millió euróba fog kerülni, és ha nem végzik el a javítási munkálatokat, akkor négy éven belül „visszafordíthatatlan korrózió” kezdődik a szerkezetben.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi már többször aggodalmát fejezte ki az atomerőművek közelében végrehajtott katonai tevékenységek miatt. „A főigazgató emellett többször is felszólított a nukleáris létesítmények közelében a maximális visszafogottságra, hogy elkerülhető legyen a nukleáris incidens veszélye” – írta a NAÜ korábbi közleménye.