Valós kockázata van, hogy a libanoni helyzet összeomlaszthatja az iráni tűzszünetet, de ez nem történik meg automatikusan
Szerda hajnalban csomagolni kezdtek a Hezbollah ellen indított izraeli támadások miatt délről az egyes részein az elmúlt hetekben szintén bombázott Bejrútba menekült emberek, ahogy elérte őket az iráni háborút felfüggesztő tűzszünet híre. A hetek óta a libanoni főváros utcáin, tengerpartján és menhelyein élő emberek azt gondolták, hazatérhetnek, és a délre vezető utak megteltek autókkal. Reményeiket azonban az Izraelt rakétákkal támadó Hezbollah ellen március elején indított izraeli csapássorozat eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozatot követelő támadása oszlatta szét. A Libanonban folytatódó harcok a törékeny iráni tűzszünetet is veszélybe sodorták.
Miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette az iráni tűzszünetet, a közvetítőként fellépő pakisztáni kormány azt mondta, hogy az Libanonra is kiterjed. Izrael, majd pedig Trump viszont éppen az ellenkezőjéről beszélt. Irán szerda este a pakisztáni közlésre is hivatkozva jelezte, hogy szerintük a tűzszünet részeként Libanonban is véget kell érniük a harcoknak, és válaszlépésekkel fenyegettek, ha Izrael nem fejezi be a csapásokat.
Trump és a Fehér Ház többször is világossá tette, hogy a tűzszüneti keretmegállapodás nem vonatkozik Libanonra. Másnap azonban az amerikai elnök a Wall Street Journal jellemzése szerint „szigorú üzenetben” szólította fel a libanoni támadások visszafogására Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt egy, a szokásosnál rövidebbre zárt telefonbeszélgetés során. Az amerikai elnök az NBC Newsnak adott interjújában is megerősítette, hogy erre kérte az izraeli kormányfőt.
Ezt követően Netanjahu bejelentette, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdeményeznek a libanoni kormánnyal az országban árnyékállamként működő Hezbollah lefegyverzéséről és a békés kapcsolatok kialakításáról. A tárgyalások egy amerikai külügyi tisztviselő szerint jövő héten kezdődhetnek meg Washingtonban. Bár Libanon azt akarja elérni, hogy a tárgyalások megindításával együtt tűzszünetet is vezessenek be, Netanjahu kijelentette, hogy nincsen tűzszünet, és Izrael továbbra is teljes erővel fogja támadni a Hezbollahot.
A libanoni kormányfő aztán arra utasította a biztonsági erőket, hogy tisztítsák meg Bejrútot a „nem állami fegyverektől”. Erre reagálva az izraeli miniszterelnöki hivatal közölte, hogy Izrael „nagyra értékeli Libanon miniszterelnökének mai felhívását Bejrút demilitarizálására”. Izrael azonban korábban már jelezte, hogy a libanoni vezetés és fegyveres erők nem tudták betartatni a Hezbollah lefegyverzéséről szóló korábbi ígéreteiket.
Fokozott támadások
Az iráni rezsim által támogatott Hezbollah terrorszervezet Izrael elleni támadásokkal hetekkel ezelőtt szállt be az iráni háborúba, amivel megint veszélyezteti Izrael északi részének lakosságát. Azóta az izraeli erők rengeteg légicsapást és szárazföldi műveleteket is végrehajtottak a Hezbollahhoz köthető célpontok ellen, és felszólították a civileket, hogy menjenek a Litáni folyótól északra. Bejrútban is számos légicsapást végrehajtottak a Hezbollahhoz köthető célpontok ellen.
Az izraeli hadsereg közlése szerint szerdán tíz perc alatt több mint száz parancsnoki és katonai célpontot támadtak drónokkal és vadászgépekkel Bejrútban, Libanon déli területein és az ország keleti részén található Bekaa-völgyben egy meglepetésszerűen végrehajtott támadássorozatban. Robbanások döntöttek romba épületeket Bejrút központjában is, és miközben a város több részére kiadtak evakuációs figyelmeztetést, az AP és az ausztrál ABC szerint volt olyan terület, ahol az izraeli hadsereg nem figyelmeztetett előre, hogy bombázni fognak. A belvárost ritkán érte támadás a március 2-án kezdődött harcok alatt, és egyik sem volt olyan kiterjedt mint a szerdai, ami ráadásul napközben érte a területet.
Sok célpont az IDF szerint civil térségekbe volt ágyazva, ami „része a libanoni civilek élő pajzsként való cinikus kihasználásának” a Hezbollah részéről. Az izraeli hadsereg szóvivője azzal magyarázta a figyelmeztetés elmaradását, hogy vannak olyan esetek, amikor szükség van a meglepetés erejére, és közölte, hogy mindig betartják a nemzetközi törvényeket és mindent megtesznek a polgári áldozatok csökkentésére. Az „Örök Sötétség” névre keresztelt hadműveletben az izraeli hadsereg közlése szerint megölték egy Hezbollahhal szövetséges milícia egyik magas rangú parancsnokát nyolc társával együtt, valamint a Hezbollah vezetőjének, Naim Kasszemnek a személyes titkárát és egyben unokaöccsét is. Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter pedig azt üzente Kasszemnek, hogy ő is hamar sorra kerül.
Az izraeli támadásokban a libanoni egészségügyi miniszter csütörtöki közlése szerint több mint 300-an haltak meg, a sebesültek száma pedig meghaladta az 1000-et. A helyszíni beszámolók szerint a városban a káosz lett úrrá a támadások után, amik helyiek szerint civil célpontokat, lakóházakat is értek. A város füstbe borult utcáin robbanásoktól összeroncsolódott autókat, összeomlott és lángoló házakhoz siető tűzoltókat, mentőautókat és az összeomlott lakóházak romjai között rekedt rokonaik kimentésére váró embereket lehetett látni.
„Egész nap keresték őket” – mondta az AP-nek egy Szíriából menekült férfi, akinek négy családtagja tűnt el. „Ez a legveszélyesebb nap, a háború kezdete óta” – mondta a CBC kanadai televíziónak egy 46 éves taxisofőr, akinek a közelében csapódott be rakéta. „A kirakatban lévő tévék a falról lógtak, elment az áram, nők és gyerekek rohantak sikítozva az utcán, fekete füst mindenhol körülettem” – idézte fel az ABC ausztrál televíziónak egy férfi, aki Bejrút tengerpartján volt szemtanúja egy becsapódásnak.
A Reuters riporterei látták, ahogy egy félig lerombolt lakóház felső emeletén rekedt idős nőt daruval menekítenek le a tűzoltók. A sebesülteket a beszámolóik szerint sokan motorokkal vitték be a kórházakba a robbanások után, mert nem volt elég mentőautó minden sérülthöz. Egy kórház orvosa az AP-nek azt mondta, hogy tíz perc alatt hetven sérült érkezett be hozzájuk, a kórházak pedig véradásra szólították fel az embereket. Egy másik orvos a Guardiannek arról beszélt, hogy sok gyereket vittek be hozzájuk, a szüleik nélkül, a legfiatalabb 11 hónapos volt. „Egy rémálomban élek” – mondta a Reutersnek egy Bejrút nyugati városrészében élő 51 éves férfi.
Az ENSZ emberi jogi biztosa szörnyűnek nevezte az Iránnal bejelentett tűzszünet után indított libanoni támadásokat, a Vöröskereszt felháborodásának adott hangot, míg az Orvosok Határok Nélkül elfogadhatatlannak nevezte a sűrűn lakott területeken végrehajtott támadásokat. Az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a támadások veszélyeztetik az iráni tűzszünetet, és elítélte azt az olasz kormányfő és külügyminiszter, a brit külügyminiszter, a francia elnök és külügyminiszter, valamint az Európai Unió külügyi főképviselője is.
A libanoni elnök szerdán „barbárként” jellemezte az izraeli támadásokat, míg a libanoni kormányfő azzal vádolta Izraelt, hogy akkor szélesítik ki a háborút, amikor a libanoni tisztviselők egy megoldásról tárgyalnának.
Libanonban nincs tűzszünet
Az izraeli hadsereg közölte, hogy rakétaindító állásokat, parancsnoki központokat és hírszerzési infrastruktúrát támadtak, és azzal vádolták meg a Hezbollah embereit, hogy más vallási felekezetek lakta területekre menekültek az általuk ellenőrzött dél-bejrúti negyedekből. Egy izraeli katonai szóvivő kijelentette, hogy üldözni fogják a Hezbollahot, bárhol is legyenek. Netanjahu csütörtökön jelezte, hogy továbbra is „erősen, precízen és eltökélten” támadni fogják a libanoni szervezetet, jelezve, hogy „aki Izrael állampolgárai ellen cselekszik, az megsérül”.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerint a két hadszíntér teljesen különálló, és szerda esti televíziós beszédében Netanjahu kijelentette, hogy a Libanon nem volt része a tűzszüneti megállapodásnak. Ugyanezt mondta Trump a PBS-nek nyilatkozva, szerinte az „egy különálló csetepaté”. A Budapestről hazainduló J. D. Vance alelnök azt mondta, félreértés történhetett, az irániak azt hitték, része a megállapodásnak a Hezbollah elleni támadások leállítása, pedig nem. Közölte, hogy Izrael felajánlotta, hogy „visszafogják magukat egy kicsit Libanonban”, hogy segítsék a tárgyalásokat.
A Libanon ellen izraeli támadások felvetették annak veszélyét, hogy kisiklatják a tűzszüneti megállapodást, és a háború végső lezárásáról szombaton Pakisztánban kezdődő béketárgyalásokat. Az iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a háború újra fog kezdődni, ha nem állnak le a támadások, az iráni parlament elnöke szerint megsértették a tűzszüneti megállapodást, és ilyen helyzetben értelmetlen lenne kétoldalú tárgyalásokat folytatni, míg az Iráni Forradalmi Gárda kemény válaszokat ígért, ha nem állnak le a libanoni támadások.
Valós kockázata van, hogy ez árthat az iráni tűzszünetnek vagy össze is omlaszthatja azt, de ez nem történik meg automatikusan, mondta a CBC-nek Andreas Krieg, a londoni King’s College biztonságtudományi karának szakértője, aki szerint ezzel Izrael világosan azt üzente, hogy ők, és nem Pakisztán, vagy az Egyesült Államok diktálja, hogy mit csinálnak Libanonban. A televíziónak Makram Rbah bejrúti történész kijelentette, hogy Libanon Izrael és a Hezbollah túsza lett, és erőteljesen kritizálta a síita Hezbollahot, amiért más felekezetek lakta területekre menekültek, amivel csak a felekezetek közötti feszültségeket szítják. Szerinte Netanjahu akkor is megtámadta volna a szervezetet, ha nem történt volna meg az iráni háború, mert hiába figyelmeztették Libanont, az ország kormánya nem fegyverezte le a Hezbollahot.
Befejezni, amit elkezdtek
Izrael az elmúlt évtizedekben több háborút is vívott a Hezbollahhal, legutóbb 2023-2024-ben, az aztán egy francia–amerikai közvetítéssel létrejött törékeny tűzszünettel ért véget. Egyik feltétele a dél-libanoni, a Litáni folyón túli terület demilitarizációja volt, ahonnan a Hezbollah rakétákkal támadt Izrael északi területeit. Izrael azzal vádolta meg a libanoni kormányt, hogy képtelen betartatni ezt a feltételt, és nem tudja megakadályozni, hogy a terrorszervezet visszatérjen a területre. Izrael ennek megfelelően időnként légicsapásokat hajtott végre a fűnyírónak keresztelt stratégia részeként. De Izrael sem tartotta be, hogy kivonuljon Dél-Libanonból, megtartotta katonai pozícióit, mivel nem bízott a Hezbollah lefegyverzésében.
A CNN értesülései szerint Izrael már januárban véglegesítette a Hezbollah elleni támadás terveit. Amikor pedig a Hezbollah március 2-án rakétákkal támadta Izraelt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető megölése után, megindították a támadást. „A Hezbollah belesétált egy stratégiai csapdába” – mondta Rafi Milo vezérőrnagy, az izraeli hadsereg északi parancsnokságának vezetője. „Izrael be akarja fejezni, amit elkezdett Libanonban” – mondta még március közepén a CNN-nek egy magas rangú izraeli tisztviselő. Szerinte addig nem állnak le, amíg a Hezbollahot teljesen le nem fegyverezték.
Izrael a Hezbollah rakétatámadása után alig 48 órával a terveknek megfelelően légitámadásokat indított libanoni célpontok ellen, majd március 16-án szárazföldi erőkkel kezdett el előrenyomulni Libanon déli részeiben. Március 24-én pedig bejelentették, hogy elfoglalják Dél-Libanont egészen az ország keleti részéből eredő, és a Földközi-tengerbe torkolló Litáni folyóig, ahol egy biztonsági zónát alakítanak ki. A gázai módszereket használva megkezdték házak lerombolását az izraeli külügyminiszter jellemzése szerint „a kontaktvonalon lévő falvakban”. Egyes keményvonalas izraeli politikusok pedig már arról beszéltek, hogy Izraelnek véglegesen el kellene foglalnia az érintett területet, ahonnan több százezer libanoni volt kénytelen északra menekülni. Ez Libanon területének nagyjából tíz százaléka.
Közben elkezdték bombázni a Litáni folyón lévő hidakat, amik közül az utolsót az izraeli hadsereg közlése szerint szerdán semmisítették meg. Ezzel Libanon déli részét teljesen elvágták az ország többi részétől – közölte egy izraeli katonai szóvivő. Izrael közlése szerint a hidakat a Hezbollah katonai célokra, erősítések délre küldésére használja. A civilek viszont azokon keresztül tudnának északra menekülni a harcok elől, valamint orvosi kezelésre menni és gyógyszert kapni. A területen több tízezren maradtak.
A Human Rights Watch emberi jogi szervezet libanoni kutatója a Reutersnek kijelentette, hogy a Litáni összes hídjának megsemmisítése, valamint a lakóházak elpusztítása háborús bűncselekmény lehet. A nemzetközi jog bizonyos esetekben engedi civil célpontok támadását, ha az nem okoz aránytalan veszteséget a polgári lakosság körében.
A libanoni hatóságok közlése szerint több mint egymillióan menekültek el az otthonaikból az ország Izraellel határos, a Hezbollah erősségének számító déli részeiről, Bejrút déli negyedeiből és az ország keleti részén lévő Bekaa-völgyből. A libanoni egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a harcokban több mint 1700 ember halt meg és majdnem hatezren sebesültek meg. A minisztérium nem tesz különbséget civilek és fegyveresek között. Az izraeli hadsereg április 6-i közlése szerint a Hezbollah nagyjából 1100 tagját ölték meg.
Macron próbált közvetíteni
A háború megindítása óta a libanoni kormány európai országok, különösen Franciaország segítségével igyekezett diplomáciai megoldást találni a konfliktus lezárására. Március közepén Párizs az Axios akkori cikke szerint letett az asztalra egy béketervet, aminek sarokköve az lenne, hogy a libanoni kormány hivatalosan ismerje el Izraelt.
A Reuters által is megszerzett dokumentum szerint Franciaország egy három hónapig tartó fegyvernyugvást javasol, ami alatt létrehoznának egy végleges megállapodást. Libanonnak és Izraelnek, ami gyakorlatilag 1948 óta hadiállapotban van, el kellene köteleznie magát egy békeegyezmény megkötésére, és hivatalosan kijelölnék a libanoni–izraeli és a libanoni–szír határt. A libanoni hadsereg bevonulna a Litáni folyótól délre lévő területekre, ahol a UNIFIL békefenntartói felügyelnék a Hezbollah lefegyverzését, míg Libanon többi részén ezt egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsának mandátumával rendelkező, önkéntesekből álló koalíciónak kellene szavatolnia.
A brit, francia, német, olasz és kanadai vezetők március közepén közös közleményt adtak ki, amiben jelezték, egy átfogó izraeli szárazföldi támadás „pusztító humanitárius következményekkel” járhat, és ezt el kéne kerülni. Március 31-én tíz európai ország és az EU közös nyilatkozatban szólította fel Libanont és Izraelt a közvetlen politikai tárgyalások megindítására, a Hezbollahot téve felelőssé a kialakult helyzetért. A libanoni elnök pedig április ötödikén is arról beszélt, hogy az Izraellel folytatott tárgyalások jelentik az egyetlen esélyt arra, hogy megakadályozzák Libanon lerombolását.
Egyelőre nem látni, hogy Izrael készen állna egy megállapodásra. Úgy látják, hogy a Hezbollah még soha nem volt olyan gyenge, mint most, miután Irán már nem tudja ellátni fegyverekkel és pénzzel, miközben a libanoni lakosság sem úgy tekint rájuk, mint az ország védelmezőire, hanem sokkal inkább olyan csoportra, amely csak veszélybe sodorta Libanont. „Ki kell használnunk ezt a pillanatot, hogy befejezzük azt, amit (2024-ben) nem fejeztünk be” – mondta a CNN-nek egy izraeli katonai tisztviselő. Assaf Orion, a Washington Institute kutatója még március közepén a CNN-nek kijelentette, hogy Irán a legfontosabb prioritása Izraelnek, de az iráni háború lezárása után minden erejét, köztük az akkor Iránban lefoglalt légierő gépeit is a Hezbollah ellen használhatja majd fel.
