Orbán szlovén barátja a visszatérésére készült, de szoros lett az állás, egy botrány pedig teljesen megkavarta a kampányhajrát
Egy, a korábbi magyarországi kampányba már beavatkozott izraeli cég, záruló közvélemény-kutatási olló, egy megkopott népszerűségű miniszterelnök, Orbán Viktor évről évre trumpistábbá váló szövetségese: minden adott egy olyan politikai koktélra a vasárnapi parlamenti választáson Szlovéniában, amire fél Európa oda fog figyelni.
Golob vs. Janša
Az országot 2022-es választási győzelme óta a korábbi gazdasági államtitkár és energetikai vállalkozó Robert Golob vezeti miniszterelnökként. Pártja, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda, GS) négy éve példátlanul nagyot nyert, 41 mandátumot szerzett, majd a szociáldemokratákkal (SD) és az ökoszocialista Baloldallal (Levica) lépett koalícióra. Ezzel 53 helyük lett a 90 fős parlamentben, ami stabil kormánytöbbséget jelentett. A legfőbb ellenzéki párt a korábban már három alkalommal is kormányzó Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt lett, ami az utóbbi években alaposan meglépett a közvélemény-kutatásokban a GS-től.
A pártok támogatottságában azonban egyre jobban zárult az olló az elmúlt hetekben. Az EUObserver idézett egy februári Mediana felmérést, amiben az SDS 30,9 százalékon, a GS pedig 22,4 százalékon állt. Azonban a Politico felméréseket összesítő grafikonján március 18-án már csak 27 százalékon állt az SDS, míg a fő kormánypárt 25 százalékon, és egyre több felmérés mutatja Golobék vezetését.
Janša Orbán Viktor régi szövetségese, aki pártjával, az SDS-szel azonban még nem követte a Fideszt a Patrióták Európáért pártcsaládba, maradtak az Európai Néppártban. Janša a „szlovén értékekkel” kampányol, emlegeti a hagyományos családmodellt és megvágná a civil szervezetek állami támogatásait. Janša nagy tisztelője Donald Trump amerikai elnöknek – akinek felesége, Melania Trump szlovén származású. 2020-ban még gratulált is Trumpnak az elnökválasztási győzelemhez, annak ellenére, hogy akkor Joe Biden győzött. Kritikusai szerint Janša előző, 2020-2022 közötti miniszterelnöksége idején támadta a média szabadságát, az igazságszolgáltatást, a jogállamot – írta róla a Euronews.
A Szabad Európa polarizáló figuraként jellemzi Janšát. Luka Lisjak szlovén történész azt mondta a lapnak, hogy a politikus „volt már sok minden a karriere során, sőt szinte minden: kőkemény kommunistától a rezsim baloldali kritikusán át a liberális, neoliberális, neokonzervatív nacionalistáig”. Most pedig szerinte az európai jobboldal trumpista szárnyát képviseli. Viszont Orbán Viktorral és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel szemben abszolút nem mondható oroszpártinak, Lisjak mindezek miatt inkább az atlantista külpolitikát vivő Giorgia Meloni olasz kormányfőhöz hasonlította.
Janša először 2004-08 között, majd 2012-13-ban, végül 2020-22 között vezette az országot. A kilencvenes évek elején ő töltötte be a védelmi miniszteri posztot, ekkor szakadt el Szlovénia egy rövid, tíznapos háborúban Jugoszláviától. Janša kormányzásai nem mindig voltak sikeresek, 2013-ban korrupciós ügyekbe bukott bele, egyszer két év börtönre is ítélték, majd később felmentették. Legutóbbi kormányzásakor merült fel, hogy Magyarországról kap segítséget a médiaipari terjeszkedéshez a pártja holdudvara.
Ha a felméréseknek megfelelően szoros lesz az állás, a választást a királycsináló koalíciós partnerek dönthetik el. A bal-zöld szövetség alulról karcolja a 10 százalékot, míg a másik oldalon 5-7 százalék körül mozog a jobbközép Demokraták, a Szociáldemokraták és a konzervatív Új Szlovénia (NSi) vezette, hárompárti konzervatív pártszövetség. A Guardian véleménycikke szerint az SDS is azt kommunikálja, amit sok választójuk szeretne: ne kelljen koalíciókat kötni, kompromisszumokkal vesződni, erős kéz és rend kell. Mindez nem független attól, hogy Golob pártja és koalíciója meglehetősen tapasztalatlanul vette át a kormányzást, rengeteg változás volt 2022 óta emiatt a miniszteri posztokon.
A fekete kocka el van vetve
A kampány fókusza a héten a gazdasági vagy épp kultúrpolitikai témákról átterelődött a külföldi beavatkozásokra. Hétfőn a Március 8. Intézet nevű civil jogvédő szervezet, Borut Mekina tényfeltáró újságíró és két kutató nyilvánosságra hozott információkat arról, hogy az izraeli Black Cube magán kémcég vezetői többször is Szlovéniában jártak és politikusokkal találkoztak az utóbbi fél évben.
A Mladina oknyomozása arról írt, hogy Janez Janša SDS-elnök tavaly december 22-én találkozott a párt ljubljanai, Trstenjakova utcai központjában izraeli személyekkel. Repülési adatokból kikövetkeztették, hogy egy magángép érkezett aznap Tel-Avivból, és négy utasa két órát tölthetett az SDS-székházban. Csak hárman távoztak utána a repülővel, ráadásul Róma felé. Ez a gép egyébként az utóbbi fél évben még kétszer járt a szlovén fővárosban.
Két személyt azonosított a Mladina: az izraeli állampolgár Dan Zorellát és Giora Eilandot. Előbbi a Black Cube alapító-vezérigazgatója, akit Romániában 2022-ben felfüggesztett börtönre ítéltek Laura Codruța Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség akkori vezetőjének, mostani európai főügyésznek a lejáratása miatt. Eiland a Black Cube egyik tanácsadója 2007 óta. Mindketten hosszú éveket szolgáltak az izraeli hadseregben és biztonsági apparátusban.
A Black Cube egy olyan biztonsági magáncég, ami 75 országban teljesített már megrendeléseket, „az üzleti világ Moszadjának” is hívják, utalva az izraeli titkosszolgálatra. Munkájuk során gyakran kamu cégeket alapítanak, munkatársaiknak fals személyazonosságokat biztosítanak, így szereznek információkat és próbálnak befolyásolni a megrendelő céljainak megfelelően. A Mladina több műveletüket is felidézte: nigériai választási befolyásolás, romániai ügyész lejáratása, Amerikában a szexuális ragadozó Harvey Weinsteinnek nyújtott segítség újságírók ellen és a magyar eset 2018-ból.
Ekkor a Black Cube emberei progresszív NGO-k munkatársainak kiadva magukat terhelő információkat akartak szerezni a Soros Györgyhöz köthető magyarországi civil szervezetekről, de a Politico lebuktatta őket.
A Black Cube nem ismerte el érintettségét. A 2022-es magyarországi választás előtt pedig hamis LinkedIn-profilokkal vették fel a kapcsolatot magyar újságírókkal és kormányellenes aktivistákkal, felvettek velük beszélgetéseket, amiket aztán publikáltak a kormánypropagandában. A Microsoft a LinkedIn-profilokat egyértelműen a Black Cube-hoz kötötte. A szervezet neve hasonló ügyekben tavaly is feltűnt a magyar sajtóban.
Szlovéniában a Mladina szerint ehhez hasonló akció zajlik az Anti-corruption2026.com oldalon. Ennek sem a tulajdonosát, sem a szerkesztőit, sem az elérhetőségeit nem ismerni, az oldal angolul van, szlovén nyelvű információ nincs rajta. A honlapon szlovén kormánytagokra és befolyásos tisztviselőkre nézve állítólag terhelő felvételek jelentek meg. Ismeretlenek egy brit befektetési alap embereinek adták ki magukat, így cserkésztek be különböző ügyletek ígérgetésével olyan szlovén közszereplőket, mint Dominika Švarc Pipan igazságügyi miniszter. Fizették a jegyét, amikor egy bécsi találkozóra repült. A fenti oldalon nyilvánosságra hozták a találkozók felvételeit, majd a cég felszívódott. Pipan és a további érintettek azt állítják, a felvételek manipulatívan lettek megvágva.
Az oknyomozás eredményeire Robert Golob is reagált. A miniszterelnök a Reuters szerint közölte, „külföldi szolgálatok” beavatkoznának a vasárnapi választásokba, ami szerinte „hallatlan”. Golob azt mondta, a nemzetbiztonsági tanács vizsgálatot fog indítani az ügyben. Egy titkosszolgálati szóvivő azt mondta az Euractivnak, hogy egy idegen hírszerzési szervezet tevékenysége a választási kampány hajrájában nemzetbiztonsági fenyegetést jelenthet.
A Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség megerősítette, hogy a Black Cube képviselői jártak az országban, de azt nem, hogy találkoztak Janšával. Sem az izraeli cég, sem Janša nem reagált a hírekre. A Reuters megjegyezte, Golob kormánya elődjénél palesztinbarátabb politikát folytat, elismerte az önálló Palesztinát, és tiltja az Izrael által megszállt palesztin területekről történő termékek importját. Janša viszont inkább tekinthető Izrael-barátnak.
Golob és Janša hétfői tévévitájában is előkerült a Black Cube-ügy, amire a kormányfő azt mondta, az „a legnagyobb botrány, aminek tanúi lehettünk Szlovénia függetlenedése óta”. Janša erre azt mondta, Golob csak saját oldalának korrupciós ügyeiről akarja elterelni a figyelmet. Tanja Fajon külügyminiszter a szuverenitásuk és a demokrácia elleni közvetlen támadásnak nevezte a történteket. Az ellenzéki SDS közölte, sosem hallottak a Black Cube-ról, de a videók „a baloldali elit példátlan korrupcióját” mutatják be. A Janša–Black Cube-találkozókról beszámoló újságírókat perrel fenyegették meg. Az X-en arról is posztolt a párt, hogy
ha a felvételek alapján a Black Cube leleplezett egy „elképzelhetetlen méretű” korrupciós ügyet, akkor szobrot érdemel Ljubljana központjában.
Nataša Pirc Musar államfő aggodalmát fejezte ki a riport miatt. Szerinte még nem derítették ki teljesen, mit csináltak „külső szereplők”, de mindez „komolyan aláássa a Szlovén Köztársaság demokratikus alapjait függetlenül attól, ki vezeti a kormányt vagy ki van ellenzékben”.
Slovenia, quo vadis?
A szlovén politika az EUObserver szerint is jobbra tolódott az utóbbi időszakban. A kampány jelentős részben épít a közösségi platformokra. A jobboldalon több TikTok-oldal kritizálja a Golob-kormányt, főleg a gazdaságot és közszolgáltatásokat. A baloldali erők széttöredezettek, nem egységes a kampányuk, és az is inkább a hagyományos csatornáikra korlátozódik. A lap megjegyezte, Európa-szerte erősítenek a jobboldali erők a közösségi médiában, ahol meg tudják ragadni a fiatal szavazókat.
Golob kormányának az elmúlt négy évben meg kellett küzdenie a Covid-járvány gazdasági utóhatásaival, az ukrajnai háború miatti energiaválsággal, sőt 2023-ban egy, az ország nagy részét érintő áradássorozattal is. A szlovén GDP 2023-25 között 1,5-2,1 százalékkal nőtt, az idei évre 2,3-2,4 százalékos bővülést jeleznek előre. Az infláció közben a 2022-es 8-ról 2-3 százalékosra csökkent, a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az EU-ban (3,7-4%) és az államadósság is mérséklődött. A gazdaság alapvetően tehát stabil, de nem túl dinamikus. Az ellenzék álláspontja is az, hogy versenyképesebbnek kéne lenni, jobb adórendszer és több befektetés kellene.
Szlovéniában is komoly gondot jelent az egészségügy fenntartása. Sokan a szomszédos Ausztriába mennek dolgozni, ahol lényegesen magasabbak a bérek. Emiatt munkaerőhiány van a kórházakban, egyre hosszabbak a műtéti várólisták. A kormány ellentmondásos döntése se tett jót: korlátozták, hogy a közegészségügyben lévő orvosok mennyit dolgozhatnak a magánszektorban. A Guardian felidézte, hogy a kormánynak sikerült emelnie a minimálbért, erősítették a kulturális területen dolgozók munkaügyi védelmét és bevezettek egy új otthonápolási rendszert.
A cigányság sorsa is a kampány része lett, főleg Aleš Šutar Novo Mesto-i megölése után, ami miatt tavaly év végén két miniszter is lemondott, és amiről itt írtunk bővebben. Ehhez kapcsolódóan felmerült, hogy a bűnelkövetői múlttal rendelkező emberek ne kaphassanak szociális juttatásokat, illetve a rendőrség jogköreit is kibővítették. A bevándorlási vita arra összpontosul, hogy a Nyugat-Balkánról számos munkavállaló érkezett Szlovéniába, a jobboldal szeretné őket jobban integrálni. Például elvárják, hogy tanulják meg a szlovén nyelvet.
Golob március 8-án interjút adott a Politicónak, amiben a magyar választásokra is kitért. „Ha mind a kettőt meg tudjuk nyerni, azt hiszem, tényleg, abszolút a legpozitívabb jel lesz az Európai Uniónak” – vont párhuzamot a Tisza Párt helyzetével. Ha Janša nyer – folytatta –, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban Orbán már nem lesz egyedül, a Tanács tovább aprózódhat. Beszélt arról, hogy a szlovák Robert Fico és a cseh Andrej Babiš kormányfők szintén szuverenisták, de valamiért azt állapította meg, hogy nem olyan szinten Orbán szövetségesei, mint Janša. Orbán és Janša Golob szerint „széttörnék magát az Európai Uniót”.
