Nagy csata várható Párizstól Marseille-ig a francia helyhatósági választásokon, amiket már az elnökválasztás főpróbájának tartanak
Az önkormányzati választások második fordulóját tartják vasárnap Franciaországban. Azok a jelöltek juthattak tovább, akik az egy héttel korábbi első fordulóban átlépték a 10 százalékos küszöböt. A Guardian összefoglalója szerint véget értek azok az idők, amikor a középpártok dominálták a voksolást, most több településen a szélsőbal és a szélsőjobb jelöltjei erősödtek meg. A választás tétje túlmutat önmagában, ugyanis egyfajta főpróbaként tekintenek rá a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás előtt, amin már a második ciklusa végeztével nem indulhat újra Emmanuel Macron államfő.
Több jelöltnek már az első fordulóban sikerült elérnie az azonnali győzelemhez szükséges 50 százalékot. A Nemzeti Tömörülés (RN) polgármesterjelöltje, Louis Aliot például 50,61 százalékkal választatta újra magát Perpignanban. Azonban a legtöbb fontos városban senkinek sem sikerült a voksok felét megkaparintania. A francia választások hagyományosan kétfordulósak, így a visszalépéseknek, de még inkább a kiesett jelöltek támogatásának kulcsfontosságú szerepük van.
A Le Monde kampányriportja szerint a szélsőjobbról indult, de Marine Le Pen által a szavazótábora kiszélesítéséhez a közép felé tolt Nemzeti Tömörülés ismét elkezdte megtalálni jobboldali gyökereit és szavazóit. Brice Teinturier, az Ipsos főigazgató-helyettese azt mondta, Jordan Bardella pártelnök megpróbálja elszipkázni a jobbközép Köztársaságiak szavazóit, ami nem feltétlen egyezik a bírósági eljárás alatt álló mentora, Marine Le Pen által elmondottakkal, aki beszédeiben a komplett rendszert kritizálja. Ha a bírósági ügye miatt Le Pen nem indulhat az elnökválasztáson, akkor minden bizonnyal Bardella lesz a párt jelöltje.
Azonban a Le Monde szerint az RN-nek nem igazán sikerül maga mellé édesgetnie a Köztársaságiak jelöltjeit, akik pedig ezzel kacérkodtak, azokat kizárással fenyegették. Az RN jelentette veszélyre is figyelmeztetett Macron szerdán. „A szélsőségek, bárhol is legyenek, veszélyesek maradnak a köztársaságra” – fogalmazott az RFI szerint. Macron persze nemcsak az RN-re utalt, hanem az Engedetlen Franciaországra, Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali pártjára és a sok kisebb extremista pártra is.
Párizs: Grégoire vs. Dati
A legnagyobb figyelem természetesen Párizst övezi. A fővárosban az első fordulóban a szocialista Emmanuel Grégoire végzett az élen 37,98 százalékkal. A második helyre Rachida Dati, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje, volt kulturális miniszter futott be 25,46 százalékkal. A 10 százalékos küszöböt megugrotta még és vissza se lépett az Engedetlen Franciaország jelöltje, Sophia Chikirou is.
A baloldal közel negyed évszázada vezeti Párizst, Bertrand Delanoë és Anne Hidalgo voltak az előző polgármestereik. Alattuk a szennyezett levegőjű Párizs aránylag kitisztult, sok helyről kiszorították az autóforgalmat – aminek folytatását Grégoire is megígérte –, és lebonyolítottak egy sikeres nyári olimpiát.
A fő párizsi jelölteknek meg kell küzdeniük különböző bajokkal és botrányokkal. Grégoire elődjei és párttársai egy feltúrt, egyre eladósodottabb és óvodai-iskolai gyermekbántalmazási botrányokat hordozó várost hagyhatnak az új polgármesterre – írja a France24. Datinak pedig szeptemberben bíróság elé kell állnia korrupciós ügyek és hatalommal való visszaélés vádjaival, amiket még EP-képviselőként követhetett el, és tagad.
A második fordulóban nem maradt főpolgármester-jelöltje a Nemzeti Tömörülésnek a fővárosban. Jordan Bardella pártelnök a párizsiakat Dati támogatására szólította fel a két baloldalibb jelölttel szemben. A szélsőbaloldalt Párizsban és környékén nem szabad leírni, az Engedetlen Franciaország és a Kommunista Párt közös listája megszerezte magának Párizs északi elővárosát, Saint-Denis-t, ahol a nemzeti focistadion, a Stade de France is található. A párizsi jelölt Sophia Chikirou jelezte a hét folyamán, várja Grégoire hívását, hogy összeállhassanak egy „antifasiszta fronttá”. Grégoire azonban ódzkodik ettől, nem akarja elidegeníteni a centrista szavazókat.
Két második körbe került jelölt már visszalépett. A 11,3 százalékot szerző centrista Pierre-Yves Bournazel belement, hogy egyesítse listáját Datiéval. A szélsőjobboldali Reconquête (Visszahódítás) jelöltje, Sarah Knafo pedig közölte, nem Dati, hanem Párizs javára lép vissza.
Nagyvárosok: erősödő szélsőségek
Az RN jelöltjei sok városban egész jól állnak. A Földközi-tenger partján fekvő Nizzában, Toulonban és Carcassonne-ban is ők vezetnek. Éric Ciotti nemrég még a jobbközép politikusa volt, de 2024-ben dezertált Le Penékhez, most pedig megszerezheti nekik Nizzát, ahol 43,4 százalékot kapott az első fordulóban. Az Engedetlen Franciaországhoz kapcsolódó jelöltek jó pozícióból várják a második fordulót Roubaix-ben, Toulouse-ban, Lille-ben és Limoges-ban is.
Eközben Le Havre-ben egyre valószínűbb, hogy újraválasztják polgármesternek Édouard Philippe korábbi miniszterelnököt, aki 2020 óta vezeti az északi kikötővárost. Philippe a centrista Horizontok párt jelöltjeként indul. Egy másik exkormányfő is nyerhet, a Pireneusok lábánál fekvő Pau-ban a tavaly megbukott François Bayrou 33,8 százalékot kapott, megelőzve a baloldali Guillaume Marbot-t (26%).
Marseille-ben körömrágósan izgalmas a választás, az első körben 35,35 százalékot szerzett az RN-jelölt Franck Allisio, míg a regnáló baloldali polgármester, Benoît Payan 35,5 százalékot kapott. A nagy kérdés, hogy mit lép a 13 százalékot szerzett szélsőbalos Sébastien Delogu, visszalép-e, és szavazói akkor hova voksolnak. Payan az RFI szerint jelezte, nem hajlandó zárt ajtók mögötti tárgyalásokra, mismásolásokra, szerinte az Engedetlen Franciaország jelöltjének vissza kellene lépni.
Lyonban széleskörű baloldali összefogás jött létre a hivatalban lévő zöld polgármester, Grégory Doucet mögött, a szocialistáktól a kommunistákig összezártak mögötte. Az Olympique Lyonnais futballklub korábbi vezetője, Jean-Michel Aulas egy jobboldali blokk jelöltjeként indul ellene. A szélsőbalos Anaïs Belouassa-Cherifi 10 százalékot kapott, ő a Doucet mögött álló lista összevonását akarta elérni a sajátjukkal.
Bordeaux-ban Pierre Hurmic zöld jelölt vezet (27,7%) a centrista Thomas Cazenave előtt (25,6%), de nem kihagyható a képletből a függetlenként induló jobboldali Philippe Dessertine sem (20,2%). Lille-ért nagy baloldali csata várható, a középbal, a szélsőbal és a zöldek jelöltje mind kb. 18-26 százalék körüli eredményeket értek el előző vasárnap.
