Pár éven belül Izland is beléphet az Európai Unióba

Izland akár már 2028 előtt csatlakozhat az Európai Unióhoz, erről beszélt a Reutersnek az ország külügyminisztere, aki szerint a legnagyobb viták a halászat és a mezőgazdaság körül várhatók. Közben a kormány nyár végén népszavazásra készül arról, hogy egyáltalán újraindítsák-e a csatlakozási tárgyalásokat, amelyeket 2013-ban fagyasztottak be.

Thorgerdur Katrín Gunnarsdóttir külügyminiszter most Brüsszelben arról beszélt: Izland számára előnyös lenne, ha beleszólhatna az uniós döntésekbe. A miniszter szerint, ha a választók rábólintanak a tárgyalások folytatására, a legnehezebb kérdés a halászati kvóták ügye lesz. Ez nem meglepő, hiszen a halászat az izlandi gazdaság egyik alapja, és korábban is komoly viták voltak az EU-val ezen a területen.

Emellett a mezőgazdaság és a munkaerőpiac is érzékeny pont lehet. Gunnarsdóttir azt mondta, ezeket a legkeményebb témákat már a tárgyalások elején rendezni kellene. A külügyminiszter meglehetősen optimista, és szerinte, ha a nehéz kérdéseket sikerül kezelni,

Izland akár 2028 vége előtt EU-tag lehet.

Az utóbbi időben több tényező is erősítette az EU-tagság támogatottságát Izlandon, mint a megélhetési költségek emelkedése, az orosz–ukrán háború hatásai és a geopolitikai feszültségek az északi térségben.

Utóbbihoz tartozik, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban többször is felvetette Grönland annektálását, ami újra ráirányította a figyelmet a térség stratégiai helyzetére. Izland ebben a kontextusban kapocsként helyezkedik el Észak-Amerika és Európa között. Izland ugyan nem EU-tag, de már most is része az egységes európai piacnak, a schengeni övezetnek és emellett alapító tagja a NATO-nak is.

Fontos, hogy a most tervezett népszavazás csak a tárgyalások újraindításáról szólna. A tényleges EU-csatlakozáshoz egy második referendum is szükséges lesz.

Az EU részéről is nyitottság látszik: Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint Izland élmezőnyben haladó jelölt lehetne a csatlakozási folyamatban.