Emmanuel Macron puritán, fehér állványhoz lépett hétfő délután az Île Longue-i haditengerészeti bázison, ahol Franciaország atomtöltettel felszerelt ballisztikus rakéta indítására képes tengeralattjárói állomásoznak. Körülötte katedrálishoz hasonló, tágas tér, mögötte egy hatalmas fekete tengeralattjáró, a Le Téméraire.
Macron ezen a már-már teátrális, de mégis a helyzethez illő helyszínen tett az iráni háború árnyékában kevesebb figyelmet kapó, mégis történelmi bejelentést arról, hogy több évtized után Franciaország irányt vált az atomfegyverkezési politikájában, és növelni fogják a nukleáris robbanótölteteik számát. Macron emellett szélesebb körű együttműködést javasolt a francia nukleáris erők stratégiai feladatainak kiszélesítésére európai partnereivel.
„A következő fél évszázad a nukleáris fegyverek kora lesz” – mondta az elnök beszéde végén, szerinte pedig Franciaország kiveszi belőle a részét. A vele szemben ülő katonai vezetők, miniszterek és védelmi ipari vállalatok vezérigazgatói álló tapssal fogadták a beszédet, majd spontán elénekelték a Marseillaise-t. Macron bejelentése nem volt teljesen váratlan, mégis fordulatot jelent nemcsak a francia, hanem az európai atomfegyverkezésben is. Mindezt egy olyan időszakban, amikor Donald Trump hozzáállása a transzatlanti kapcsolatokhoz sokak szerint megkérdőjelezte azt is, mennyire lehet hosszú távon számítani az amerikai nukleáris védőernyőre.
„Ez az elmúlt 30 év legnagyobb változása a francia nukleáris politikában”
– jelentette ki a beszédről Bruno Tertrais, a párizsi Stratégiai Kutatási Alapítvány igazgatóhelyettese a New York Timesnak. Szerinte az intézkedések ugyan nem fogják kiváltani a NATO nukleáris védőernyőjét, de mégis biztosítékot jelenthetnek.
Franciaország még az atomtöltetek számának növelésével se tudná helyettesíteni azt a nukleáris ernyőt, amelyet az Egyesült Államok a második világháború vége óta biztosított Európának – vélték más szakértők is, és olyanok is vannak, akik szerint a tervek nem fogják azért gyökeresen átalakítani az európai biztonságot. A Politico viszont úgy értékelte, hogy Macron a legnagyobb nukleáris szemléletváltást indította el Európában a hidegháború vége óta.
Az európai vezetők közül többen is lelkesen fogadták, hogy a franciák ennyire hangsúlyos szerepet vállalnának a kontinens nukleáris védelmében. Oroszország nem örül, Trump reakciója még várat magára.
Mennyi az annyi
Macron utoljára 2020-ban, első elnöki ciklusa alatt beszélt részletesebben Franciaország nukleáris politikájáról. Már akkoriban szorgalmazta, hogy az európai szövetségesek szorosabban működjenek együtt ezen a téren. Ezért tartottak például közös hadgyakorlatokat, de ezen kívül nagy előrelépések nem történtek. Új helyzetet hozott azonban, amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, érthető módon a legtöbb európai szereplő nyitottabb lett Macron elképzeléseire. Az ukrajnai háború és a többi globális politikai változás aztán még több alapot adott arra, hogy Macron emelje a tétet, és bővítse a nukleáris arzenált.
Franciaország és az Egyesült Királyság Európa két nukleáris hatalma. Közülük csak a franciák tagjai az EU-nak, noha nemrég Keir Starmer brit kormányfő is utalt rá, hogy atomfegyvereikkel készek lennének részt vállalni a többi ország védelmében. Franciaország a becslések szerint 290 robbanófejjel rendelkezik, az Egyesült Királyság 250-nel, szemben az Egyesült Államok és Oroszország fejenként nagyjából 1700 és 1900 aktív, illetve 2600 raktározott töltetével. Kínának nagyjából 600 töltete lehet.
A franciák eddig szigorúan törekedtek arra, hogy nagyjából ennyiben maximálják a robbanófejeik számát, ebben jön most tehát a legnagyobb változás. „Az elrettentő erőre szükség van, hogy ha az események úgy hozzák, ne legyünk védtelenek a zsarolással, az ellenséggel szemben” – jelentette ki Macron. Szerinte a nukleáris arzenál bővítése elengedhetetlen a „cselekvőképes szabadság” megőrzéséhez.
Macron a mostani döntését a globális politikai változásokkal indokolta, többször megemlítette, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, közben pedig Kína, India és Észak-Korea is bővíti a nukleáris erejét. Emellett azt is szóvá tette, hogy Trump időnként belengeti, hogy az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, ami Európa védelmét is nehéz helyzetbe hozná. Éppen ezért Európa érdeke is, hogy a franciák a kontinens egyetlen atomhatalmaként bővítsék az arzenáljukat – vonta le következtetéseit a francia elnök.
Bár ennek az irányvonalnak vannak történeti előzményei a gaullista korszakból, amelyekre Macron utalt is a beszédében, a mostani lépés mindenképpen újszerű hozzáállás a hidegháború lezárása óta. Nem volt ugyanakkor előzmény nélküli a bejelentés, Macron igazolta a korábbi várakozásokat, hogy át akarja strukturálni az európai nukleáris védelmet. Az európai stratégiai autonómia régi szószólójaként már tavaly tavasszal közölte, hogy hajlandó kiterjeszteni a francia nukleáris védőernyőt Európára, amit akkor Friedrich Merz német kancellár is üdvözölt.
Európai nukleáris védelem, francia vezetéssel
A hét eleji beszéd másik fontos eleme pont az európai atomstratégiát érintő együttműködés és a francia transzparencia kérdése volt. Macron kijelentette, hogy a korábbiakhoz képest nem fogják nyilvánosan kezelni, hogy hány robbanófej áll az ország rendelkezésére. Szerinte elnökként ő csak a francia népnek felel ezzel kapcsolatban. Azt is többször elmondta, hogy a bővülés csak és kizárólag védelmi célokat, és az elrettentést szolgálja, összhangban lesz a NATO nukleáris stratégiájával is, sőt, annak megerősítését is célozza.
Viszont az Egyesült Államokkal vagy az Egyesült Királysággal ellentétben Franciaország nem csatlakozik a NATO nukleáris tervezőcsoportjához, megerősítve a francia függetlenség évtizedekre visszanyúló hagyományát. A francia államfő viszont korántsem különutasként képzeli el a francia atomstratégiát, sokkal inkább egy szorosabb együttműködés részeként szövetséges országokkal.
Beszédében Macron a korábbiaknál is szélesebb együttműködést javasolt az európai országoknak. Ez nem csak az általa független, szuverén atomhatalomnak nevezett Egyesült Királyságra érvényes – amellyel korábban is volt bizonyos fokú együttműködés a nukleáris elrettentő erők területén –, de a NATO és az EU más tagjaira is. Ebben kulcsfontosságú szerepet játszik Németország, de pozitívan reagált a felvetésre Lengyelország, Hollandia, Görögország, Svédország, Belgium és Dánia is – mondta Macron. Az együttműködés részeként közös nukleáris gyakorlatokat tartanának, de nincs kizárva az sem, hogy a Franciaországgal szomszédos országok területére nukleáris fegyverekkel rendelkező vadászgépeket telepítenének. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos döntések joga viszont továbbra is a mindenkori francia elnök kezében marad – jelezte.
„Azt hiszem, kijelenthetem, hogy partnereink készen állnak” – mondta Macron. A hétfői beszéd az európai szövetségesekkel folytatott hónapokig tartó munka eredménye – mondta a francia elnök egyik közeli munkatársa a Politicónak. A New York Times úgy tudja, hogy egyébként a németek javasolták Párizsnak, hogy álljon a közös európai nukleáris stratégia élére. Ezzel összhangban Franciaország és Németország bejelentette egy közös irányítócsoport létrehozását. Ennek célja, hogy a partnerekkel közösen megtárgyalják a nukleáris doktrínát és a francia nukleáris képességek és más erők együttműködésének részleteit.
Az oroszok máris destabilizáló tényezőről beszélnek
A mostani beszédet a németek mellett több európai vezető üdvözölte, köztük Bart De Wever belga és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. Még a nukleáris fegyverekkel szemben évtizedekig szkeptikus svédek is lelkesen reagáltak. „A második világháború óta nem volt olyan fontos Európa kollektív védelmi képességeinek megerősítése, mint most” – írta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Macron beszédére reagálva.
Egy sokat emlegetett szereplő azonban még nem nagyon válaszolt Macron terveire. Nem lett volna meglepő, ha a NATO-ügyekben szeszélyes Trump zokon vette volna, hogy az USA védelmének szerepe csökkenjen Európában. Úgy tűnik azonban, hogy az amerikai elnököt túlságosan lefoglalja az Izraellel közösen megindított iráni háború ahhoz, hogy ezzel foglalkozzon. A Fehér Ház egyelőre semmilyen reakciót nem adott ki a beszédre.
Ami a Kremlt illeti, ott nem hagyták figyelmen kívül a francia terveket. Marja Zaharova külügyminisztériumi szóvivő szerint a francia bővítési tervek rendkívül destabilizálóak és potenciálisan veszélyt jelenthetnek Oroszország biztonságára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Macron ezzel igazolja Moszkva álláspontját, miszerint a francia és brit nukleáris fegyverek helyzetét érinteni kell majd a globális nukleáris egyensúlyról szóló jövőbeli tárgyalásokon.
Jövőre új elnök jön, lehet, hogy új tervekkel
Vannak más kérdőjelek is Macron bejelentése körül. Arról a G7 írt részletes cikket még tavaly májusban, hogy mennyire van értelme számszerűleg összehasonlítani a nukleáris erőfölényt, vagy éppen a stratégiai célok világosabb meghatározására és a potenciális ellenfelek stratégiai szándékának kiismerésére lenne-e nagyobb szükség a nukleáris elrettentő erők esetében.
Mindehhez pedig az is hozzátartozik, hogy már korábban is felmerült, hogy a francia belpolitikai helyzet fényében mennyire lehet bízni abban, hogy Macron ajánlata szilárd, hosszabb távon is megbízható politikai alapokon áll. Macron második ciklusa 2027-ben ér véget, 14 hónapja maradt, hogy a nukleáris bővüléssel kapcsolatos elképzeléseit beindítsa. Korábbi becslések szerint pedig a francia arzenál számának növelése jelentős anyagi befektetést és minimum egy évtizedet igényelne.
A legnagyobb parlamenti frakcióval bíró szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzi a francia védelem kiterjesztését. A párt elnöke, a közvélemény-kutatásokat potenciális elnökjelöltként vezető Jordan Bardella bírálta az elnök bejelentéseit. Szerinte az Île Longue-on elmondott beszéd csak PR-fogás, ami figyelmen kívül hagyja a francia nemzeti érdekeket. Ugyanakkor Macron éppen emiatt hangsúlyozta, hogy a szomszédos országokba telepített nukleáris fegyverek irányítása mindenképpen francia kézben maradna.
Ennek ellenére egy, a Politicónak nyilatkozó tisztviselő szerint bárki is következzen Macron után, valószínűleg nem meri majd visszavonni a robbanófejek bővítését célzó intézkedéseket. Az viszont nem biztos, hogy a Nemzeti Tömörülés feltörekvő politikusa, Bardella ott folytatná az európai szomszédokkal elindított együttműködéseket, ahol Macron befejezte.
