Cikkünk folyamatosan frissül!
Azerbajdzsán visszahívja a diplomáciai képviseletek munkatársait Iránból, erre a saját biztonságuk érdekében van szükség, jelentette be Dzsejhun Bajramov azerbajdzsáni külügyminiszter. „Nem kockáztathatjuk embereink testi épségét”, mondta Bajramov.
Csütörtökön Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőterének közelében. Irán tagadta, hogy drónokkal támadták volna Azerbajdzsánt, azonban az azeriek jelezték, hogy a támadások nem maradnak válasz nélkül. A bakui magyar nagykövetség is elítélte az akciót. (Guardian)
India harminc nap mentességet kapott az orosz olajat sújtó szankciók alól az Egyesült Államoktól a közel-keleti helyzet okozta válságra hivatkozva. Cikkünk a témában >>>
A globális kereskedelem egyik kulcsszereplője, a dán Maersk ideiglenesen felfüggesztette két járatát, ami a Közel-Keletet Ázsiával és Európával köti össze. A szállítmányozási óriáscég az iráni háború elhúzódásával indokolta a döntést. A társaság részvényei eséssel reagáltak a bejelentésre.
Az iráni Forradalmi Gárda vezetője már hétfőn bejelentette, lezártnak kell tekinteni a Hormuzi-szorost, és „lángokba borítanak” bármilyen hajót, amely megpróbál átkelni a világ kőolajpiacának legfontosabb tengeri útvonalán. Ez a szűk útvonal vezet a Perzsa-öbölbe, ahol több ország is termel ki kőolajat és földgázt, utóbbit cseppfolyósított formában szintén tankerekkel lehet szállítani. A 167 km hosszú szoroson naponta általában 20 millió hordónyi olajat szállítanak keresztül, ami a világ termelésének 20, a nemzetközi kereskedelmi mennyiségnek 40 százaléka. (CNBC / Telex)
Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint a háború legalább hat-hét hétig eltarthat, „nehéz napok várhatók”. „Az iráni hadseregnek még elég fegyvere van az ellenállásra, így támadásaiknak nem lesz gyorsan vége”, mondta a miniszter. Addig nem zárják be Teheránban az olasz nagykövetséget, amíg olasz állampolgárok vannak veszélyben. Péntekre virradó éjszaka ötven olaszt menekítettek ki az iráni fővárosból. (MTI / Sky TG24)
Az iráni háború következményeként jelentősen megnőtt a kereslet az orosz energiahordozók iránt, mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Oroszország mindig is megbízható olaj- és gázszállító volt, és továbbra is az marad, mind a vezetékes gáz, mind a cseppfolyósított földgáz esetében” – tette hozzá. A szerződésekben foglaltakat is maradéktalanul teljesítik, ígérte.
Peszkov az Egyesült Államok csütörtöki döntésére reagált, amellyel harmincnapos felmentést adott Indiának: ennyi ideig nem sújtják vámmal az orosz olaj vásárlását. A Kreml szóvivője szerint Kínát és Indiát is a nemzeti érdekük vezérli, amikor együttműködnek velük. „Ugyanazt tesszük, folytatjuk az együttműködést, és ebbe az energiaellátás is beletartozik.” (CNN)
Katar energiaügyi minisztere szerint „hetekig, de akár hónapokig is eltarthat”, mire az energiaexport visszatér az eredeti szintre, de ehhez az is kellene, hogy a háború azonnal véget érjen. Szaád el-Kábi arra reagált, hogy iráni drónok támadták meg az ország legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) üzemét. Szerinte az egész világgazdaságot visszavetheti a krízis, mert az energiaárak egyre feljebb és feljebb kúsznak, és ez láncreakciót indíthat be a termelésben, ami ellátási zavarokhoz vezethet. (Guardian)
A magyar külképviselet szerint a támadás Azerbajdzsán biztonságát, szuverenitását valamint a nemzetközi jogot is sérti, és ez az elfogadhatatlan cselekmény aláássa a regionális stabilitást. Cikkünk a témában >>>
Váradi József a Reutersnek arról beszélt, hogy a konfliktus következményei kevésbé lesznek súlyosak, mint az orosz–ukrán háborúé, a kereslet várhatóan helyreáll, akár az európai foglalások is növekedhetnek. A 2027-es pénzügyi évre javulást várnak. Arról is beszélt, hogy a Wizz Air addig nem fog tovább terjeszkedni Izraelben, amíg nem stabilizálódik a helyzet. Szerinte mivel szezonon kívül kezdődött a háború, lesz idő átcsoportosítani a kapacitást a nyári csúcsidőszakra, és május végére, június elejére a Wizz Air várhatóan teljes kapacitással fog működni. Cikkünk a témában >>>
Az izraeli légierő folytatta a Hezbollah elleni légicsapásokat Bejrút déli külvárosaiban, jelentette be az Izraeli Védelmi Erők (IDF). További részleteket későbbre ígértek. Péntekre virradóra tíz épületet bombáztak az izraeli gépek a Dahije negyedben, állításuk szerint a Hezbollah használta azokat. (Times of Israel)
Helyi idő szerint pénteken kora délután egy lehetséges rakétatámadásra figyelmeztették a Dubajban élőket, jelentette a CNN tudósítója. Arra szólították fel az embereket, hogy vonuljanak biztonságos helyre.
A támadások utáni napokban beszéltünk több Dubajban tartózkodó magyarral is arról, hogyan élték meg a háborús helyzetet. Egyikük arról is beszélt, hogy keresi a lehetőséget, hogy átjusson Ománba, ahol működik a reptér. Egy másik olvasónk is egy ilyen útnak vágott neki, és elküldte nekünk, hogyan jutott végül vissza Budapestre. (CNN / Telex)
Letartóztattak négy embert Londonban egy Iránnal összefüggő terrorelhárítási nyomozás részeként, közölte a rendőrség. Egy iráni és három kettős (brit–iráni) állampolgárt vettek őrizetbe, mert a gyanú szerint hírszerző tevékenységet folytattak. A rendőrség szűkszavú tájékoztatása szerint „a nyomozás a londoni zsidó közösségekhez köthető helyszínek és személyek feltételezett megfigyelésére irányult”. (BBC)
„Öt percen át folyamatosan rázkódott a házunk. Ez volt az eddigi legrosszabb éjszaka” – mondta egy harmincas éveiben járó teheráni férfi a BBC tudósítójának. A folyamatosan robbanások miatt alig tudott aludni. Internet híján nagyon nehéz kapcsolatba lépni a helyiekkel, de akiket meg tudtak szólaltatni, azok kivétel nélkül a szörnyű hangokra panaszkodtak. „Mintha egy sárkány csapott volna zajt” – mondta egy másik szemtanú. (BBC)
Valószínűleg az amerikai hadsereg felelős azért a légicsapásért, amelyik egy iskolát döntött romba az Irán déli részén található Minab városában szombaton. A támadásnak többtucatnyi halálos áldozata volt, az iráni média legalább 153 halottról számolt be. A Reuters hírügynökségnek két amerikai tisztségviselő nyilatkozott név nélkül, hangsúlyozva, hogy a nyomozást még nem fejezték be, és a megállapítások nem véglegesek.
További részleteket nem árultak el, így egyelőre azt sem tudni, milyen bizonyítékok vezettek az előzetes eredményre. A névtelen források nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy új bizonyítékok kerülnek elő, amelyek teljesen más megvilágításba helyezik a történteket.
Pete Hegseth hadügyminiszter korábban azt mondta, „természetesen soha nem célzunk civil célpontokat”, és teljes körű kivizsgálást ígért. (Reuters)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint az iráni rakétavetők hatvan százalékát sikerült megsemmisíteniük az eddigi hadműveletekben. Közzétettek egy újabb felvételt, amin állítólag az látható, ahogyan ballisztikusrakéta-indítókat hatástalanít az izraeli hadsereg. Ezekkel Izraelt támadták volna az IDF szerint.
Bár a légterek jelentős része továbbra is zárva van a Közel-Keleten, két menetrend szerinti járat közlekedik Dubaj és Budapest között, az Emirates gépe nemrég fel is szállt. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter közölte a Facebookon.
Azt írta, hogy a Flydubaitól bérelt mentesítő járat várhatóan este fél tíz körül indul, melynek fedélzetén 166-an térhetnek haza. A mai másik mentesítő járat helyi idő szerint 19 órakor indul Sharm es-Sejkből, fedélzetén hetven fővel.
Izraeli közlés szerint „széles körű csapáshullámot” indítottak péntekre virradóra az iráni rezsim infrastruktúrája ellen. A CNN stábja repülőgépek zajáról, az iráni média robbanásokról is beszámolt. Más forrásokból egyelőre meg nem erősített információk szerint célba vették Teherán egyik népszerű bevásárlónegyedét, a Jomhuri sugárutat is.
Irán bejelentette, hogy drón- és rakétatámadást indított Izrael ellen az éjszaka. A CNN tel-avivi tudósítói távoli robbanásokról számoltak be. A Hezbollah terrorszervezet arra szólította fel a libanoni határhoz közeli izraeli városok lakóit, hogy hagyják el otthonaikat.
Bejrút déli részét is robbanások rázták meg. Itt az izraeli hadsereg támadja a Hezbollah állásait. (CNN)
Bosznia-Hercegovinában megelőző jelleggel fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, közölte a biztonsági tárca. Növelték a biztonsági erők jelenlétét azoknál a létesítményeknél, amelyek potenciális célponttá válhatnak. A jelenlegi információk alapján nincs arra utaló jel, hogy közvetlen fenyegetés érné Bosznia-Hercegovinát.
A kormány azt is közölte, hogy 400 ezer eurót (154,4 millió forint) különített el a válság által érintett országokban tartózkodó állampolgárai hazaszállítására. Becslések szerint jelenleg több mint 1400 boszniai tartózkodik a térségben. (MTI / Televizija Sarajevo)
Az amerikai fegyveres erők Központi Parancsnoksága (Centcom) bejelentette, hogy lángokban áll az iráni hadiflotta egyik drónhordozója, amelynek a méretét egy második világháborús repülőgép-hordozóéhoz hasonlították.
„Semmi sem állíthat meg minket az iráni haditengerészet teljes megsemmisítése felé vezető úton” – írták az X-en. (Centcom / X)
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter azt mondta, hogy nem terjesztik ki az Egyesült Államok katonai célkitűzéseit Iránban. A Pentagon és a Fehér Ház is egyértelműen fogalmazott korábban: Irán támadó rakétáinak és hadiflottájának megsemmisítésére törekszenek, és arra, hogy az iráni rezsimnek ne legyen atomfegyvere.
„A céljaink nem változnak, pontosan tudjuk, mit szeretnénk elérni” – mondta Hegseth. Hozzátette, hogy Donald Trumpnak a jelenlegi helyzetben óriási beleszólása van abba, hogy ki vezesse Iránt. (Reuters)
Az Oroszország által az ukrán fronton is nagy számban alkalmazott iráni Shahed öngyilkos drónok elleni védekezésben nyújt majd segítséget Ukrajna az Egyesült Államok és szövetségesei számára a közel-keleti háborúban. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt, miután az Egyesült Államok segítséget kért országától, írja a Guardian.
Oroszország több tízezer robbanóanyaggal ellátott iráni drónt indított Ukrajna ellen azóta, hogy 2022 februárjában megtámadta az országot. Egy esetben több mint 800 robbanóanyaggal ellátott drónból és csalidrónból álló rajt indított egy éjszakai támadás során.
Irán az amerikai–izraeli közös légicsapásokra válaszul hasonló típusú drónokkal támadja a közel-keleti országokat. Egy közösségi médiában megosztott bejegyzésben az ukrán elnök azt írta, hogy az Egyesült Államok támogatási kérelmének megérkezése után parancsot adott az ukrán hadseregnek a megfelelő felszerelés és szakemberek biztosítására, további részleteket azonban nem árult el.
Donald Trump egy NBC Newsnak adott csütörtöki interjúban cáfolta Irán azon állításait, miszerint az ország készen áll egy esetleges ellene indított szárazföldi invázióra, írja a Guardian. Az interjúban Trump úgy fogalmazott, hogy Irán elvesztette a haditengerészetét, és mindent mást, amit elveszíthetnek.
Ezzel Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter csütörtöki kijelentésére válaszolt, aki egy interjúban arról beszélt, hogy az országa ellen indított szárazföldi invázió nagy katasztrófa lenne Izrael és az Egyesült Államok számára, mint mondta: „Biztosak vagyunk benne, hogy szembe tudunk szállni velük.”
Az amerikai elnök az NBC-nek adott nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy azt szeretné, ha Iránnak jó vezetője lenne, és ismer is néhány embert, aki alkalmas erre a feladatra.
- Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőtere és iskolája közelében.
- Teherán tagadja, hogy drónokkal támadta volna Azerbajdzsánt, de Ilham Aliyev azeri elnök már megtorló intézkedésekről beszélt.
- Szijjártó Péter bejelentette, hogy felpörgetik a közel-keleti mentesítő járatokat, csütörtökön Ammánból és Dubajból hoznak haza magyarokat, hétfőn pedig Ománból is mentesítő járatot indítanak Budapestre.
- Donald Trump közölte, hogy részt kell vennie Irán következő vezetőjének kiválasztásában, de a megölt Hamenei ajatollah fiát elfogadhatatlannak tartja.
- Az amerikai elnök nem aggódik az emelkedő benzinárak miatt, viszont támogatná, ha a kurd fegyveres csoportok offenzívát indítanának Iránban.
- Izrael elkezdte a Hezbollah infrastruktúrájának minősített célpontokat bombázni Bejrút déli külvárosaiban.
- Az izraeli hadsereg szerint az Irán elleni művelet a következő fázisba lép, melynek részeként tovább fogják gyengíteni a teheráni rezsimet, és annak katonai képességeit.
Csütörtöki közvetítésünket itt olvashatják vissza.
„Az egésznek ilyen kihasználós-kizsákmányolós fílingje volt” – mondta egy névtelenséget kérő olvasónk, aki végül mindenféle ügyeskedő alak mellett át tudott kelni az Egyesült Arab Emírségek és Omán határán szerdán. Az amerikai és izraeli légicsapásokkal kezdődött iráni háború ugyanis az első naptól átterjedt az Öböl menti olajmonarchiákra, miután Irán Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett azok ellen is rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre.
A támadások utáni napokban beszéltünk több Dubajban tartózkodó magyarral is arról, hogyan élték meg a megelőző napokat. Egyikük arról is beszélt, hogy keresi a lehetőséget, hogy átjusson Ománba, ahol működik a reptér. Olvasónk is egy ilyen útnak vágott neki, és ebben a cikkben megírtuk, hogy jutott végül vissza Budapestre.
