Videón Zelenszkij, a felszólalásokban gyakran Orbán lett a vendégszereplő az EP Ukrajna-vitáján

„Soha nem mi választottuk ezt a háborút, nem mi provokáltuk ki, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megállítsuk” – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij az Európai Parlamentben (EP-ben). A képviselők az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének negyedik évfordulóján ültek össze Brüsszelben, ahol videókapcsolaton keresztül Ukrajna elnöke is felszólalt.

Az európai diktatúrák nem tudják elfogadni, hogy az emberi élet számít, a nemzeteket pedig meg lehet védeni, legyenek kicsik vagy nagyok, jelentette ki Zelenszkij. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök képtelen elfogadni, hogy mások máshogy akarnak élni, „ő maga a háború. Bárki, aki őt támogatja, képtelen felfogni, hogy a háborút támogatja.” Zelenszkij felidézte, hogy ez nem négy éve kezdődött a második csecsenföldi háborútól a Grúzia elleni 2008-as háborún és a szíriai polgárháborús beavatkozáson át.

Mindenkinek hálát mondott, aki segít fenntartani a kapcsolatot a világ demokráciái között. Biztonsági garanciákat és további szankciókat kért, például az orosz támadásban résztvevők kitiltását Európából. Az Orbán Viktor által átengedett, Magyarországra pénzügyi terhet nem rovó, de a Barátság kőolajvezeték újraindulásáig a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitelt a biztonságuk garanciájának nevezte. Egy céldátumot is szeretett volna az uniós csatlakozásukhoz, különben szerinte Putyin blokkolni tudná a folyamatot a megosztásukkal.

Sokszor emlegették Orbánt

Azokra a tízezrekre emlékezünk, akiket megöltek, elraboltak és megerőszakoltak a támadó katonái, valamint a milliókra, akik elmenekültek Ukrajnán belül vagy azon túlra – jelentette ki az ülés vitáján Michael Gahler néppárti vezérszónok. A Tiszát is sorai közt tudó frakció vezérszónoka az orosz elnök támadását a náci megszálláshoz hasonlította, de „a felháborodásunk nemcsak Putyinnak szól, hanem a csodálóinak, hízelgőinek és háborús nyerészkedőinek az EU-n belül, mint Orbán és Fico. A szégyenletes hozzáállásuk az európai történelemkönyvekbe fog kerülni.”

A háború nem csak Ukrajnáról szól, frontális támadás az európai rend és a gondolat ellen, hogy a határokat nem lehet erővel megváltoztatni, jelentette ki Iratxe García Pérez. A szocialista – köztük DK-s – képviselők csoportjának vezetője kiemelte: Putyin azt hitte, napokon belül nyer, de négy év után még mindig nem érte el a céljait. Arra szólított fel, hogy kobozzák el a több mint 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyont, ami az EU-ban ragadt. (Eredetileg az Európai Bizottság ebből adott volna jóvátételi hitelt Ukrajnának, helyette választották a tagállami vezetők a 90 milliárd eurós hitelt.) Úgy vélte, hogy aki a szankciókat blokkolja – az új csomagot a 90 milliárdos hitelhez hasonlóan a magyar kormány tartja fel –, az az agresszort erősíti, Orbán a béke helyett „a büntetlenség megtestesülése”.

Putyin döntése Ukrajna megtámadásáról nemcsak a határokat sértette meg, hanem az európai rend egyik alapelvét is megszegte: egyetlen nemzetet sem lehet erőszakkal egy másik akaratának alávetni – hangsúlyozta Jordan Bardella. A részben fideszes frakció, a Patrióták Európáért (PfE) elnöke kiemelte: az ukrán nép négy éve állja a tűzpróbát bombázott városokkal, szétszórt családokkal, a mindennapi életükből kiszakított gyermekekkel és szisztematikusan lerombolt infrastruktúrával. Ukrajna egy szabad nemzet öntudatával állt ellen mindennek, amit egyetlen rakéta sem képes megtörni. Képesnek kell lennie erős helyzetből tárgyalni, Európának logisztikai és humanitárius támogatást kell nyújtani az ellenálló-képességéhez, de a nemzeteink tartós meggyengítése nélkül. A mostani időszak tétje, hogy e század a birodalmak szolgálatáé vagy a nemzetek hatalmáé lesz-e.

• Nem a baloldalt, hanem azokat hibáztatom, akik jobboldalinak mondják magukat, de nem csodálják egy olyan nép áldozatát, amely az egész világnak bemutatja, mit jelent a hazaszeretet – jelentette ki az euroszkeptikus-konzervatívok társelnöke, Nicola Procaccini;
• Orbánt Putyin trójai falovának tartotta a liberálisokat vezető Valérie Hayer, aki a szankciók blokkolása miatt azt kérdezte, mikor ér véget ez a „szégyenletes zsarolás”;
• amikor az ukránok bátran és erővel álltak ki egy brutális agresszorral szemben, itt Európában egy ember következetesen az ellenkezőjét mutatta, Orbán Viktor az elmúlt években és ma is nemcsak Ukrajnát árulta el, hanem mindannyiunkat, Európát – vélte Terry Reintke, a zöldek társelnöke;
• itt az ideje, hogy az európai politika az európai béke eszméjéhez igazodjon, Ukrajnában is korlátozták a demokratikus és munkavállalói jogokat, célzott szankciók kellenek, még ha Putyin barátja, Orbán Viktor ismét akadályozza is a cselekvést – emelte ki Martin Schirdewan, a szélsőbaloldali GUE/NGL társelnöke;
• Zelenszkij meghatóan beszélt, de mostanában elég hálátlanul viselkedett, és nem okoz neki gondot, hogy ártson a segítő országoknak, nem akarnak több pénzt, fegyvereket küldeni és propagandát hallgatni – közölte a Mi Hazánkot is sorai közt tudó Szuverén Nemzetek Európájától Milan Uhrík.

A vita egyetlen magyar felszólalója, a fideszes Dömötör Csaba azzal vádolta az EP többségét, hogy az ellenkezőjét akarja, mint az EU első közvetlen elődjét létrehozó Schuman-nyilatkozat, hogy a háború elképzelhetetlen legyen, anyagilag pedig lehetetlen. „Az én hazám elítélte az orosz katonai agressziót, parlamenti határozat van róla. A menekülteket befogadta, áramot és üzemanyagot biztosítottunk, a menekült gyermekeknek iskolai ellátást. Hálát nem kaptunk, de fenyegetéseket annál inkább. Meg azt, hogy most blokkolják az olajszállítmányokat Magyarország irányába.” Ha további pénzeket küldenek, „még több koporsóra lesz szükség”, holott eddig is 200 milliárd eurót költöttek, „a szankciókkal magasba lökték az energiaárakat” – jelentette ki a kormányok egyhangúlag elfogadott büntetőintézkedéseiről.

Nagy többséget, de egyetlen magyar szavazatot sem kapott az évfordulós állásfoglalás

A vita után egy jogilag nem kötelező állásfoglalást is elfogadtak. Ebben a testület közleménye alapján többek között

• kijelentik, hogy Oroszország, annak vezetése és szövetségesei, például Belarusz, felelősek teljes mértékben a háborúért, a háborús bűncselekményekért és az agresszió bűntettéért;
• követelik, hogy Oroszország haladéktalanul vessen véget minden katonai fellépésnek, vonja ki az összes katonai erőt Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, bocsássa szabadon az összes fogvatartottat;
• véglegesen hagyjon fel Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának megsértésével;
• megerősítik, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van;
• a békét szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell alátámasztaniuk, minden ilyen megállapodásnak magában kell foglalnia a jóvátételt, és nem korlátozhatja Ukrajna jogát az önvédelemhez vagy szövetségi döntésekhez;
• Ukrajnáról vagy Európáról nem lehet dönteni Ukrajna vagy Európa nélkül;
• aggódtak, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint előnyben részesíti a rövid távú megállapodásokat és a „stratégiai stabilitás” megőrzését Oroszországgal a nemzetközi jog elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békéhez vezető valódi tárgyalásokkal szemben;
• szigorítsák az Oroszország elleni szankciókat, és csökkentsék az orosz energiafüggést.

A képviselők 437 igennel, 82 nem és 70 tartózkodás mellett fogadták el a szöveget. A szavazási jegyzőkönyv alapján a Fidesz–KDNP-től és a Mi Hazánktól nemet nyomtak, a Tisza Pártból és a DK-ból nem jegyeztek fel szavazatot. Dobrev Klára DK-elnök előre jelezte Facebookon, hogy nem lesznek ott, „hiszen most itthon van dolgunk, kampányolunk, ajánlásokat gyűjtünk. A nyilatkozat tartalmával azonban egyetértünk, és ha ott lennénk, akkor természetesen igennel szavaznánk, ahogy eddig is – sajnos egyedüli magyar pártként – mindig igennel szavaztunk az ilyen határozatokra.”