Míg korábban évente 0,83 milliméteres tengerszint-emelkedést mértek Dubrovnik óvárosában, addig ez mostanra 3,62 milliméterre nőtt, derül ki a világörökségi városrész megóvására vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési tervből, írja az MTI.
Szakértők szerint 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége árvíz- vagy eróziós kockázatnak lehet kitéve. A tengervíz-elöntést követő kiszáradás sókristályosodást okoz, ami hosszú távon károsítja a kőépítményeket, így különösen veszélyezteti a történelmi városrészeket, írják.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható, a kibocsátási forgatókönyvtől függően. A növekvő vízszint az óváros történelmi csatornarendszerét is egyre jobban megterheli, és visszatérő elöntéseket okoz az alacsonyabban fekvő területeken.
A terv készítői szerint amennyiben a tengerszint eléri a kritikus szintet, elkerülhetetlenné válhatnak a partvédelmi beavatkozások. Ebben az esetben tengeri falakat, hullámtörőket és árvízvédelmi létesítményeket kell építeni, hogy megakadályozzák a víz betörését. A térségben egyre gyakoribbak a heves esőzések és ezek, illetve a magas tengervíz egyaránt növelik a városi árvizek kockázatát. Dubrovnik eleve az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak.
