Macron: Amikor egyes vezetők arra buzdítják Ukrajnát, hogy fogadja el a vereséget, akkor túlbecsülik Oroszországot, ez hatalmas stratégiai hiba

Emmanuel Macron francia elnök a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében sürgette Európát, hogy mutassa meg elkötelezettségét érdekei védelme iránt, és bírálta az Egyesült Államok Európával szembeni kereskedelmi és külpolitikáját – írta a Guardian.

„Ma reményt és elszántságot hirdető üzenettel akartam önök elé állni. Ahol egyesek fenyegetéseket látnak, én a mi kitartásunkat látom, ahol egyesek kétségeket látnak, ott én lehetőségeket akarok látni, mert hiszem, hogy Európa alapvetően erős, és még erősebbé tehető” – mondta Macron a müncheni konferencia közönségének. A francia elnök beszédét az első sorból hallgatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és több európai vezető is.

„Ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek minket az európai kontinensen és azon túl, meg kell mutatnunk a világnak a rendíthetetlen elkötelezettségünket saját érdekeink védelme iránt. Ez természetesen azzal kezdődik, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, de ezt követhetné az indokolatlan vámok eltörlése, és az európai területre vonatkozó indokolatlan követelések udvarias elutasítása” – mondta Macron, amivel egyértelműen Donald Trump amerikai elnök grönlandi igényeire utalt.

A Politico tudósítása szerint Macron azt mondta, manapság tendencia lett, hogy Európát figyelmen kívül hagyják, és néha nyíltan bírálják is. Az amerikai alelnök, J. D. Vance tavalyi beszédére utalva azt mondta: „Európát öregedő, lassú, széttagolt konstrukciónak bélyegzik, amelyet a történelem háttérbe szorított, mint túlszabályozott, élettelen gazdaságot. Amely elutasítja az innovációt, barbár migráció áldozatává válik, elveszíti értékes hagyományait, és ami a legérdekesebb, hogy egyes körök szerint a szólásszabadságot is elnyomják a kontinensen” – mondta a francia elnök, majd úgy folytatta, hogy ő ezzel szemben egy teljesen más nézőpontot szeretne felkínálni.

„Mindenkinek követnie kellene a példánkat, ahelyett, hogy kritizálna minket, vagy megpróbálna megosztani minket”

– mondta, és dicsérte Európa számos területen elért eredményeit. „Európa egy radikálisan eredeti politikai konstrukció, amely szabad, szuverén államokból áll” – mondta, hozzátéve, hogy nem véletlenül szeretne annyi ország csatlakozni az Európai Unióhoz Moldovától a Nyugat-Balkánig. Macron elismerte, hogy „nyilvánvalóan sok dolgot kell még kijavítanunk”, de arra buzdította a többi vezetőt, hogy zárt ajtók mögött beszéljenek „a házi feladatokról, és oldják meg azokat együtt”.

Macron a beszédében az amerikai technológiai óriásokat is bírálta. Azzal érvelt, hogy a közösségi média és az online platformok – a Szilícium-völgy által dominált cégek – felerősítik a nyugati demokráciákat aláásó külföldi beavatkozási kísérleteket, és elősegítik a dezinformációs kampányok terjesztését. Szerinte az EU túl gyenge és túl naiv a platformok szabályozásával kapcsolatban.

A francia elnök hosszan beszélt Ukrajnáról és a háborúról is. Szerinte Európa teljesítette ígéretét, mivel fokozta a háború sújtotta ország támogatását, és összefogott egy koalíciót is, amely biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának. Macron szerint a háború komoly károkat okozott Oroszországnak is, és nem ért egyet azzal a vélekedéssel, hogy az oroszok megnyerték volna ezt a háborút. Véleménye szerint Oroszország recesszióba került, teljesen függ Kínától, demográfiai problémákkal küzd és katonai kudarc is fenyegeti.

„Amikor defetista beszédeket hallok Ukrajnáról, amikor egyes vezetők arra buzdítják Ukrajnát, hogy fogadja el vereségét, akkor túlbecsülik Oroszországot ebben a háborúban, ez hatalmas stratégiai hiba, mert nem ez a valóság”

– mondta Macron.

A francia elnök szerint az oroszoknak egy nap szembe kell nézniük a nevükben elkövetett bűncselekmény hatalmas mértékével, a kifogások hiábavalóságával és az országukra gyakorolt pusztító, hosszú távú hatásokkal. „Biztosítanunk kell, hogy a megállapodás megvédje Ukrajnát, megőrizze az európai biztonságot, visszatartsa Oroszországot egy újabb támadástól, és ne mutasson a világ többi részének olyan katasztrofális példát, amit követni lehet” – mondta.

Macron ismét hangsúlyozta Európa szerepét a végleges békemegállapodás kidolgozásában. Azt mondta: „Nincs béke az európaiak nélkül. Szeretném egyértelművé tenni: tárgyalhatnak az európaiak nélkül, de az nem fog békét hozni.” Ezért ő azt javasolja, hogy Európának újra ki kell építenie a diplomáciai csatornákat Oroszországgal, hogy ne kelljen az Egyesült Államokra támaszkodnia a tárgyalások lefolytatásában.

A francia elnök ennél is továbbment, és arról is beszélt, hogy ki kell dolgozni „az együttélés szabályait” Oroszországgal. Szerinte a történelem során az Európa és Oroszország közti biztonsági dinamikát gyakran olyan régi szerződések határozták meg, amelyeket az európaiak nélkül dolgoztak ki. Ennél a pontnál megemlítette, hogy még mindig emlékszik a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződés (INF) végére, amelyről „az újságokból értesült, mint minden más szövetséges”, miután az Egyesült Államok 2019-ben kilépett belőle.

„Nekünk kell tárgyalnunk erről az új biztonsági architektúráról a háború után, mert földrajzi helyzetünk nem fog megváltozni” – mondta Macron, hozzátéve, hogy egy sor konzultációt szorgalmazott már ebben a fontos kérdésben. Elmondása szerint már megkezdődtek az első lépések Németországgal és Nagy-Britanniával, de más európai szövetségeseket is felkérnek, hogy vegyenek részt a folyamatban.

Beszédének végén a francia elnök „merészségre” szólított fel. Szerinte az európaiaknak egyértelműen ki kell állniuk Ukrajna támogatásáért és a tartós béke feltételeiért. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország komolyan gondolná a békekötést, mivel továbbra is bombázzák az ukrán civileket, és halogatja a tárgyalásokat, miközben különböző engedményeket próbálnak kicsikarni Ukrajnától. Szerinte Európa most nem küldhet katonákat Ukrajnába, mert azzal a háború eszkalálódását kockáztatnák, ami még tovább rontaná a helyzetet.