Eurobarometer: A magyarok 85 százaléka egységesebb uniós fellépést akar a tagállamoktól a világszintű kihívásokkal szemben

A magyarok 55 százaléka tartja jónak az európai uniós tagságunkat a szerdán kiadott Eurobarometer-felmérés szerint. A semlegesek 38 százaléknyian vannak a reprezentatív közvélemény-kutatás alapján, hét százalék mondta rossznak, hogy az EU-ban vagyunk.

Az adatot árnyalja, hogy az EU-tagságot pozitívnak tartók négy százalékponttal kevesebben vannak a fél évvel korábbi adatokhoz képest. Az uniós szinttől is elmaradt az arányuk: átlagosan 62 százalék örült, hogy az országa az EU-ban van, bár Magyarországon a tagságot rossznak tartókból is kevesebb akadt.

Hasonlóan alakultak egymáshoz képest az uniós és a magyar eredmények az EU-ról alkotott képnél, bár itt már kisebbek voltak a különbségek. A hazai válaszadók 46 százalékának volt jó, 41 százaléknak semleges, 13 százaléknak rossz benyomása (EU: 49-34-17 százalék).

Az Európai Parlament megbízásából készült felmérésben a magyarok túlnyomó többsége, 72 százaléka azzal számolt, hogy nem fog se javulni, se romlani az életszínvonala a következő öt évben. 11 százalék volt a derű-, 12 százalék a borúlátók aránya. Itt szintén többen voltak semlegesek az uniós átlagnál (54 százalék).

A magyarok viszonylag optimisták a világ és az EU jövőjével kapcsolatban. Amíg a világot nézve 44 százalék derűlátó uniós szinten, Magyarországon 56 százalék. Az EU-ról kérdezve 57 százalék az uniós, 64 százalék a hazai derűlátók aránya. A magyar válaszadók nem lógnak ki az EU-átlagból, ha a saját országukról (57-57 százalék) vagy a saját jövőjükről és a családjukéról (76-78 százalék) van szó.

A biztonsági és védelmi aggodalmaknál a legtöbb pontot az EU-ban és Magyarországon is a közeli háborúk és aktív konfliktusok kapták. A magyarok 62 százaléka, az uniós megkérdezettek 72 százaléka adott erre legalább hetet egy tízpontos skálán. A hazai válaszadók a többi problémánál sem aggódtak annyira, mint az EU átlaga, de az olló a klímaváltozással súlyosbított természeti katasztrófáknál nyílt ki legkevésbé. Ezektől a magyarok 60 százaléka nagyon tartott, azaz legalább hét pontot adott rájuk (EU: 66 százalék). Így nálunk ez a második legaggasztóbb problémává vált az uniós negyedik hellyel szemben. A felmérés nem vizsgálta, hogy a novemberben felvett adatok eredményét a nyári aszály vagy valami más okozta-e.

Az áprilisi választás előtt nem sokkal a magyarok fele nagyon aggódott az EU-n kívüli országok miatt, amelyek befolyásolni próbálják a voksolásokat vagy politikát, de ez is elmaradt az uniós átlagtól.

A kommunikációs és társadalmi gondok miatt szintén nem szorongtak annyira a magyarok, mint a képzeletbeli uniós átlagpolgár, bár a különbség szinte teljesen elolvadt a média hazai függetlenségénél. Az EU-ban 56 százalék nagyon, 25 mérsékelten, 18 kevésbé aggódott, nálunk ugyanebben a sorrendben 54-29-17 százalék az arány. A magyarokat a dezinformációnál – az uniós trenddel szemben – picit jobban aggasztotta a személyes adatok védelme az online térben, utóbbira 63 százalék adott legalább hét pontot.

A magyarok több mint négyötöde szerint a tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a jelenlegi világszintű kihívásokkal szemben (85 százalék), több eszközt akartak, hogy az EU szembenézzen a globális problémákkal (81 százalék), és szerintük arra lenne szükség, hogy az uniós vélemények erősebben érvényesüljenek a nemzetközi porondon (83 százalék).

A magyarok főleg a versenyképességre, gazdaságra és iparra helyeznék a hangsúlyt, hogy megerősítsék az EU helyét a világban, míg uniós átlagban a védelem és biztonság végzett az első helyen. Utóbbi területet az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra egyként kezelt témája is maga mögé utasította Magyarországon.