Nyugati országok katonákat küldenek Grönlandra, miközben Washingtonban bejelentették, hogy amerikai-dán munkacsoport alakul a sziget ügyében

Továbbra is eltérő Dánia és az Egyesült Államok álláspontja Grönland jövőjével kapcsolatban – mondta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter, miután szerdán Washingtonban tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.

Rasmussen szerint Donald Trump világossá tette a nézeteit Grönlandról, de Dánia ebben „más álláspontot képvisel”. „Még mindig alapvető nézeteltérés van közöttünk, de folytatni fogjuk a tárgyalásokat” – mondta a dán külügyminiszter a találkozó után tartott sajtótájékoztatón. A BBC beszámolója szerint a dán külügyminiszter újságíróknak azt nyilatkozta, hogy

Trump egyértelműen Grönland „meghódítására” törekszik, de a találkozó véleménye szerint „megváltoztatta az amerikai álláspontot”.

Rasmussen szerint, bár az Egyesült Államok és Dánia nem teljesen ért egyet a kérdésében, mégis hasznos volt, hogy ma Washingtonban magas szintű megbeszéléseket kezdtek a három fél között. Azt mondta, a Fehér Házban folytatott találkozó „nagyon konstruktív légkörben” zajlott, és lehetőségük volt „megkérdőjelezni Trump narratíváját”. Rasmussen ismételten kijelentette, hogy Grönland amerikai megszerzése „egyáltalán nem szükséges”. Megjegyezte, hogy Dániának van a legrégebb óta fennálló diplomáciai kapcsolata az Egyesült Államokkal, és szerinte ezt a keretrendszert fel lehetne használni egy kölcsönös megállapodáshoz.

A dán külügyminiszter bejelentette, hogy létrehoznak egy magas szintű munkacsoport az Egyesült Államokkal együtt, hogy megvizsgálják, lehetséges-e a két ország számára „közös utat” találni Grönland ügyében. Rasmussen azt mondta, hogy a munkacsoportnak az amerikai biztonsági aggályok kezelésére kellene összpontosítania, miközben tiszteletben tartja a Dán Királyság vörös vonalait. Szerinte a csoport a következő hetekben találkozik először.

A washingtoni tárgyaláson részt vett Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter is, aki a sajtótájékoztatón azt mondta, Grönland anélkül is lehet az USA szövetségese, hogy birtokolnák őket. Motzfeldt szerint Grönlandnak meg kell erősítenie az együttműködést az Egyesült Államokkal, mint szövetségessel, „de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok tulajdonába akarnánk kerülni” – mondta. Motzfeldt szerint az Egyesült Államoknak és Grönlandnak vissza kellene térnie a „korábbi normalizált kapcsolathoz”.

A két miniszter kijelentette, hogy Dánia és Grönland szívesen figyelembe venné Trump egyes aggályait, de vannak egyértelmű vörös vonalak, amelyekben nem hajlandók kompromisszumot kötni. Újságírói kérdésre Rasmussen azt mondta, hogy Grönland Dánián keresztül a NATO tagja is, és az 5. cikkely hatálya alá tartozik, amely kollektív védelmet nyújt, ha támadás érné. Rasmussen szerint Dánia bizonyos mértékig osztja Trump aggodalmait az Északi-sarkvidék biztonságával kapcsolatban, de azzal nem értenek egyet, hogy Oroszország vagy Kína fenyegetné Grönlandot.

Rasmussen és Motzfeldt sajtótájékoztatója után nem sokkal Donald Trump is válaszolt újságírói kérdésekre az Ovális Irodában. Az amerikai elnök nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy tiszteletben tartja-e Grönland álláspontját, és csak annyit mondott: „Majd meglátjuk, mi lesz Grönlanddal”. Trump megismételte, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra. Az elnök röviden megemlítette az Aranykupola nevű rakétavédelmi rendszer építésére vonatkozó terveit is. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Trump szerint a probléma az, hogy „Dánia semmit sem tehet az ellen, ha Oroszország vagy Kína el akarja foglalni Grönlandot”. „Nem bízhatom benne, hogy Dánia képes lesz megvédeni magát” – tette hozzá.

Dánia, Svédország, Norvégia, Németország és Franciaország is katonákat küld Grönlandra

Eközben szerdán azt is bejelentették, hogy Dánia kiterjeszti katonai jelenlétét Grönlandon, és várhatóan szövetséges erősítések is érkeznek hamarosan a szigetre – írta az Euractiv. A svéd SVT televízió szerint Svédország kis létszámú, fegyvertelen személyzettel járul hozzá a megerősített katonai jelenléthez. A Bild arról számolt be, hogy Németország a héten Bundeswehr-katonákat küld Grönlandra, a norvég VG újság pedig arról írt, hogy norvég katonák is vannak Grönlandon. A Le Figaro szerint Franciaország is részt vesz azt európai katonai misszióban Grönlandon.

A grönlandi kormány szerdai közleménye szerint a geopolitikai feszültségek átterjedtek az Északi-sarkvidékre, ezért a grönlandi kormány és a dán védelmi minisztérium úgy döntött, hogy a NATO-szövetségesekkel szoros együttműködésben folytatja a dán fegyveres erők fokozott gyakorlati tevékenységét Grönlandon.

„A mai naptól kiterjesztett katonai jelenlét lesz Grönlandon és környékén – szoros együttműködésben a NATO-szövetségesekkel. A cél az, hogy az egységek gyakorolják a sarkvidéki körülmények között való működés képességét, és megerősítsék a szövetség jelenlétét a sarkvidéken” – írták. A 2026-os gyakorlatok kiterjednek a kritikus infrastruktúrák őrzésére, a helyi hatóságokkal, például a rendőrséggel való együttműködésre, a szövetséges csapatok fogadására, harci repülőgépek telepítésére és tengeri műveletek végrehajtására is.

A közlemény kiemeli, hogy tavaly nyáron a dán fegyveres erők megerősítették jelenlétüket és gyakorlati tevékenységüket Grönlandon és környékén, olyan szövetségesek közreműködésével, mint Németország, Franciaország, Svédország és Norvégia.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az X-en jelentette be, hogy a svéd hadsereg több tisztje már a mai napon megérkezett Grönlandra, és több ország katonáival együtt fogják előkészíteni a dán Operation Arctic Endurance hadgyakorlat következő szakaszait. A Bild információi szerint a missziót Koppenhágából, nem pedig a NATO-n keresztül koordinálják, ugyanis a misszió az Egyesült Államok bevonása nélkül zajlik.