Grönlandi miniszterelnök: Dániát választanánk az Egyesült Államok helyett

Grönland miniszterelnöke kijelentette, hogy népe inkább Dániát választaná az Egyesült Államok helyett, ha „itt és most” döntést kellene erről hozniuk – írta a BBC.

Jens-Frederik Nielsen szerint geopolitikai válsággal állunk szemben, de a sziget álláspontja egyértelmű: „Ha itt és most választanunk kell az Egyesült Államok és Dánia között, akkor Dániát választjuk.

Egy dolgot mindenkinek meg kell érteni: Grönland nem akar az Egyesült Államok tulajdonába kerülni. Grönland nem akar az Egyesült Államok irányítása alatt állni. Grönland nem akar az Egyesült Államok része lenni. Mi a mai Grönlandot választjuk, amely Dánia része”

– mondta a grönlandi miniszterelnök egy keddi, koppenhágai sajtótájékoztatón, amelyet Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel közösen tartott.

„Az idő most nem alkalmas a belső vitákra és a megosztottságra. Most az a fontos, hogy összefogjunk és a közösségre építsünk” – mondta Nielsen, és abszolút kulcsfontosságúnak nevezte Európa és Dánia támogatását. A grönlandi miniszterelnök szerint mindenkinek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és a területek sérthetetlenségét. „Grönland együttműködésen alapuló békés párbeszédet szeretne” – tette hozzá Nielsen.

A dán közszolgálati média beszámolója szerint Frederiksen azt mondta, teljesen elfogadhatatlan, hogy a legközelebbi szövetségesük, az Egyesült Államok ilyen nyomást gyakorol Grönlandra, és arra figyelmeztetett, hogy „sok jel utal arra, hogy a legnehezebb rész még csak most jön”. A dán miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kis országoknak nem kell félniük a nagy országoktól, és hogy nem lehet erőszakkal megváltoztatni a határokat, vagy megvásárolni egy másik népet. Arról is beszélt, hogy Dánia kész még többet befektetni az Északi-sarkvidék megfigyelésébe és biztonságába, és hogy az amerikaiaknak már így is széles körű hozzáférésük van a térséghez.

Arra a kérdésre, hogy miként reagálna arra a helyzetre, ha az amerikaiak kihagynák a dánokat az ügy megtárgyalásából, és csak Grönlanddal egyezkednének, Frederiksen így válaszolt: „Együtt állunk ebben a helyzetben. Együtt megyünk be a tárgyalóterembe, és együtt beszélünk az amerikaiakkal.”

A koppenhágai sajtótájékoztatót egy nappal azelőtt tartották, hogy szerdán Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter és grönlandi kollégája, Vivian Motzfeldt az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzanak J. D. Vance alelnökkel és Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel.

Donald Trump amerikai elnök már 2025-ben is többször beszélt arról, hogy az Egyesült Államok meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot, és arra is utalgatott, hogy akár katonai erővel is elfoglalhatják a stratégiai fontosságú szigetet. Néhány nappal ezelőtt az elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadójának számító Stephen Miller kabinetfőnök-helyettes egy interjúban meglebegtette, hogy Venezuela után Grönland lehet az amerikai hadsereg következő célpontja, majd a Fehér Ház megerősítette, hogy meg akarják szerezni a szigetet, hozzátéve, hogy az elnöknek a katonai erő alkalmazása is a lehetőségére áll. Azóta Rubio arra utalt, hogy elsősorban megvenni akarnák a szigetet, de Trump más megoldást is meglebegtetett.

Grönland akár fegyveres, akár más jellegű nyomásra elért amerikai bekebelezése azonban lényegében a NATO végét jelentené, hiszen az Egyesült Államok egy vele szövetséges ország területét vonná magához.