Egy elítélt szíriai az első, akit Németország a polgárháború utáni Szíriába küld vissza

2011 után első alkalommal fordult elő, hogy Németországból hazájába toloncoltak egy szíriai állampolgárt – írta a Deutsche Welle. Igaz, a rablásért és zsarolásért Németországban elítélt férfit a szíriai hatóságoknak adták át kedden büntetése letöltésére, de így is jelzi a szíriai helyzethez való viszonyulás változását, amelynek alapját hivatalosan az adja, hogy a polgárháború véget ért a közel-keleti arab országban. Jelenleg a deportálás lehtősége elítéltekre vonatkozik: a döntést Alexander Dobrindt belügyminiszter azzal indokolta, hogy „társadalmunk jogos igénye, hogy a bűnözők elhagyják oroszágunkat”. Ugyanakkor a kitoloncolás idővel elérheti azokat a menedékkérőket is, akik nem követtek el bűncselekményt. Az érvelésnek ugyanis része az is, hogy a polgárháborúnak vége, azaz Szíria nem veszedelmes háborús ország többé. Ettől függetlenül helyenként vannak fegyveres harcok, az ország jelentős része romokban hever, így a Bassar el-Aszad elnök – több éven át orosz segítséggel fenntartott – rendszerének végével, az elnök Oroszországba való menekülésével és a felkelők győzelmével még nem állt helyre a béke Szíriában.

A kitolncolások sorát Ausztria kezdte meg, amely nyáron adott át egy szíriai elítéltet Damaszkusznak. Németország hasonló döntést hozott Afganiszán vonatkozásában is, így az onnan menekült, de Németországban bűncselekményért elítélt személyek szintén kiadhatók az ismét a szélsőséges iszlám irányzatot követő tálibok vezette országnak. Kedden már a második afgán állampolgár átadása is megtörtént Kabulban.

Friedrich Merz kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíciós kormánya a döntéssel migránsok köreikből kikerült bűnelkövetők miatt a menedékkérőkkel szemben általánosságban is megerősödött ellenérzések révén a legnagyobb ellenzéki párttá nőtt Alternatíva Németországért (AfD) vitorlájából igyekszik kifogni a szelet, jelentősen átértékelve Angela Merkel kancellár 2015-ös, szélesre tárt kapukkal megalósított befogadó politikáját. Igaz, az országot 16 éven át, 2021-ig irányító Merkel sem kontrollálatlan beengedést javasolt. Egy budapesti pódiumbeszélgetésen októberben azt mondta: morlális kérdés volt valódi segítséget biztosítani, de eközben az is ki lett mondva, hogy „akinek nincs joga, az nem maradhat, csak ezt nem valósították meg megfelelően.”