Putyin: Nem érezzük magunkat felelősöknek a halottakért, mert nem mi kezdtük ezt a háborút

A törvény szerint kötelező beszéde a parlament két háza előtt idén kimarad ugyan az orosz elnök programjából, de megtartotta a nemzetközi sajtótájékoztatóval összevont, néppel beszélgetős Egyenes vonal címen 22. alkalommal megrendezett műsorát, ahol Vlagyimir Putyin helyenként konkrétan hazudott – például amikor azt mondta, hogy „nem mi kezdtük a háborút” vagy, amikor azt állította, hogy az orosz állam által külföldi ügynököknek minősített személyeket nem éri represszió a hatóságok részéről –, esetleg csúsztatott – amikor arról beszélt, hogy az orosz gazdaság a nyugati szankciók ellenére stabil és növekedése megalapozott –, vagy végletekig cinikus volt, amikor azt mondta, hogy Oroszország is tartott választásokat az elmúlt években, megtehetné ezt Ukrajna is, amely a háborúra hivatkozva a parlamenti és az elnökválasztást is elhalasztotta.

A cinizmus fődíját talán azzal a kijelentéssel vitte el Putyin, hogy ha kell, Oroszország megfontolja, hogy szünetelteti legalább Ukrajna fronttól távolabbi térségei ellen a támadásokat egy esetleges ukrajnai választás napján.

Cserébe rekordhosszúságú volt a 4,5 órás rendezvény, amelyen az elnök 80 kérdésre válaszolt, külföldi és hazai újságíróknak, valamint a bejelentkezésre lehetőséget kapó civileknek. Nagyrészt a háborúról és a gazdaságról szóltak a válaszok, jövőbeli szociális ígéretekről ezúttal kevésbé szólt az elnök, aki a nyilatkozatok alapján nem számol a háború gyors befejezésével – tavaly sokkal több szó volt a lehetséges lezárásról, összefüggésben azzal, hogy a Kreml akkor már az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump hetekre lévő visszatérését várta a Fehér Házba.

Az amerikai NBC újságírója arról érdeklődött, hogy felelősnek érzi-e magát az elnök a háború további áldozataiért, ha már visszautasítja Trump békejavaslatait, mire Putyin közölte: „Nem érezzük magunkat felelősöknek, mert nem mi kezdtük ezt a háborút!”

Oroszországon kívül nemigen van vezető politikus, aki ezt ilyen egyértelműséggel állítaná – ilyet még a konstruktívabb kínai vezetés sem állít, legfeljebb a béke fontosságára és a rendezés szükségességére szólítanak fel, kerülve a felelősség megállapítását –, bár épp pénteken Orbán Viktor ebben is szintet lépett: a magyar kormányfő Brüsszelben jelentette ki, hogy „nem is világos, hogy ki támadott meg kit”.

Ez a megállapítás nem csak az EU- és NATO-tagtól, de globálisan is példátlan és bizonyosan meghallják Moszkvában is, amely felé Orbán a befagyasztott közel 200 milliárdos orosz vagyon EU-s felhasználásáról szóló szavazáskor is fordította tekintetét. Ahogy Orbán szerint is elfogadhatatlan az orosz vagyon felhasználása Ukrajnának nyújtandó hitel fedezetére, úgy Putyin szerint is az – igaz, az orosz elnöktől ez az állítás kézenfekvőbb.

„Ez nem lopás, hanem rablás” – mondta Putyin, utalva arra, hogy az EU nem is csöndben, fű alatt, akarja megfosztani Oroszországot az EU-ban lévő vagyonától. „Idővel mindent, amit elloptak, vissza kell fizetni” – figyelmeztette az EU-t Putyin, jelezve, hogy minden lehetséges bírósági fórumra elmennek, és ott, „ahol a döntés nem politikai alapon dől el”, bizonyítani is fogják igazukat.

A BBC kérdésére pedig azt válaszolta, nem lesznek újabb „különleges katonai műveletek”, ha „tisztelettel viseltetnek irántunk”.

„Ha tekintettel lesznek a mi érdekeinkre, ahogyan mi is mindig igyekeztünk tekintettel lenni, az önöéire. Ha nem fognak minket átverni, ahogyan tették a NATO keleti bővítésével” – ezzel mellesleg, nem először, a Magyarországnak is tagságot jelentő 1999-es bővítést is Oroszország érdekeivel ellentétes, nyugati átverésnek minősítette, de a szuverenitására nyugati partnereivel szemben rendszeresen hivatkozó magyar kormány még sosem tiltakozott az ilyen irányú moszkvai nyilatkozatok ellen.

Minden remek, csak a költségvetést felzabálja a háború

Putyin mondott néhány, korábban is hallható kötelezően optimista dolgot az orosz gazdaságról is: a GDP idén egy százalékkal bővült, a háború elmúlt három évében összesen 9,7 százalékkal, miközben a reálbérek 4,5 százalékkal nőttek és a munkanélküliség csupán 2,2 százalékos. (A hadiipar termelésén alapuló növekedés mögötti stagnálásról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

Eközben azonban a központi költségvetés 39 százaléka megy el a hadseregre – ez sokszorosa az egészségügyre és oktatásra fordított összegnek –, és ehhez az általános forgalmi adót is növelte az állam, elérve a 22 százalékot. Egy pékség vállalkozója meg is említette ezt bejelentkezésekor – bizonyos fokú nehézségekről tehát szót lehetett ejteni a műsorban –, Putyin azonban ezt elütötte azzal, hogy ez a lépés most elkerülhetetlen, persze mindent meg kell tenni, hogy a vállalkozói szférát ne sújtsák indokolatlan terhek.

Szintén a BBC kérdésére Putyin hosszabban beszélt a külföldi ügynökökkel kapcsolatos orosz törvényről, amely fokozatosan szigorodott az előző évtizedtől kezdve. (A folyamatról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

Az elnök szerint az ügynöktörvény egyébként sem példa nélküli – a hivatkozási alap az Egyesült Államok 1938-ban hozott külföldi ügynök törvénye, amely azonban egészen más tartalommal bír –, és egyébként sincs benne semmi különös: csupán jeleznie kell az érintettnek, hogy honnan vannak a bevételei, ezt betartva semmilyen retorzió nem éri. Ez azonban minden további nélkül nevezhető hazugságnak: a törvény finanszírozástól függetlenül is tekinthet magánszemélyeket külföldi ügynöknek, – mondván, „külföldi hatás alatt” tevékenykedik – egyszerűen azért, mert nem egyezik meg a Kreml narratívájával az érintett újságíró, jogvédő vagy egyszerű civil. Jogaikban is korlátozzák a külföldi ügynököknek minősítetteket, hiszen nem indulhatnak választásokon, bizonyos bevételeiket az állami Szberbank elkülönített számláján kell tartaniuk, és aki nem tesz eleget az állam által önkényesen kiosztott minősítésből fakadó beszámolási kötelezettségnek, az börtönre ítélhető. Távollétében ilyen ítéletet kapott a már külföldön élő újságíró, Jurij Dugy is.

Hogy a műsorban a kérdések azért szólhatnak valós problémákról is, azt egy belgorodi újságíró is igazolta, aki az egyre gyakrabban akadozó mobiltelefon-szolgáltatásról tett említést, ami sokszor gondot okozhat például azoknak a cukorbetegeknek, akiknek folyamatos monitoringozásra van szükségük és az adatokat telefonos alkalmazások továbbítják és elemzik. Putyin azt javasolta, hogy térjenek át olyan eszközre, amely hazai szervereken működik és ezzel a probléma nagy része megoldódik. Az internetet egyre inkább Oroszországra szűkítő lépésekről, a digitális kontrollt lehetővé tévő állami intézkedésekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.