„A tűz a születésnapomon kezdődött. És tessék, négy hónappal később még mindig ezzel küzdünk” – mesélte a taxisofőrként dolgozó Simon Rodriguez, miközben vízzel teli kannákat pakolt ki az autója hátuljából.
Bár mostanra alábbhagytak a hatalmas erdőtüzek, amik nyáron pusztítottak Spanyolországban és Portugáliában, a spanyol galíciai régió lakói még mindig az utóhatásokkal küzdenek. Most épp a vízszennyezés okoz gondot, mivel az őszi esőzések hamut és üledéket sodornak le a hegyoldalakról, ezzel eltömítve a vízfolyásokat és ihatatlanná téve az ivóvizet. A Reuters képriportja.
Vilamartín de Valdeorras lakóinak már október vége óta azt tanácsolják, hogy ne igyanak a csapvízből, és főzéshez se használják. Rodriguez épp nekik szállította az ivóvizet, közben arról beszélt, hogy zuhanyozni sem tudnak, annyira fekete a víz. Meg kell várniuk, hogy elálljon az eső, csak utána tudnak fürödni. Ő maga két napja nem zuhanyzott.
A közösségek világszerte szenvednek a globális kibocsátás egyre súlyosabb hatásaitól, és felszólítják a kormányaikat, hogy biztosítsanak több pénzforrást a károk helyrehozására.
Ahogy felerősödtek a szezonális esőzések októberben, a tüzekben elégett növényzetből maradt hamu beterítette a természetes vízszűrőket. Alapesetben a növényzet és a homok megakadályozná, hogy a szennyeződés a vízbe kerüljön.
Bár a helyiek naponta háromszor is nekivágnak, hogy eltávolítsák a nehéz üledéket a hegyoldalból, Vilamartín de Valdeorras polgármestere szerint gyakorlatilag lehetetlen elfogadható minőségű vizet biztosítani a lakosoknak.
„Már majdnem egy hónapja itt vagyunk, és azon dolgozunk, hogy eltávolítsuk a hamuval keveredett sarat” – mondta az egyik dolgozó, Raul Lopez.
„Soha életünkben nem láttunk még ilyen katasztrófát. Sem a nagyapám, sem az apám, de még más sem emlékszik hasonlóra” – mondta Lopez. Pedig a nyári erdőtüzek gyakoriak Spanyolországban és a szomszédos Portugáliában is, a helyi ökoszisztéma szempontjából pedig szinte elengedhetetlenek, mert segítenek a föld regenerálódásában. Azonban a mostanihoz hasonló léptékű tüzek nem voltak korábban.
A klímaváltozás miatt sokkal gyakoribbak lettek a súlyos tűzvészek. „Egy reggel felébredsz, és azt látod, hogy körülötted minden olyan mértékben áll lángokban, amire korábban még nem volt példa” – mondta erről a tűz hatásait kutató spanyol biológus, Cristina Santin.
A spanyol kormány szerint több mint 42 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, több ház pedig porig égett. San Pedro de Cansoles település egyik lakója így írta le a helyzetüket: „Mintha bombát dobtak volna a falura”.
Az Ibériai-félsziget erdőtüzei súlyosan rontottak a levegőminőségen is, ennek hatása pedig a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat szerint Franciaország, az Egyesült Királyság és Írország egyes részein is érezhető volt.
A Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat szerint a spanyol és portugál tüzek miatt Európában és az Egyesült Királyságban idén minden eddiginél magasabb lett a szén-dioxid-kibocsátás.
Becslések szerint a tüzek legalább 600 millió eurónyi, azaz körülbelül 231 milliárd forintnyi kárt okoztak a gazdáknak. A termések tönkrementek, az állatok elpusztultak, és több mint hétezer méhkaptár veszett oda.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök elismerte, hogy több erőfeszítésre van szükség az erdőtüzek megelőzéséhez, és megígérte, hogy „mindent megtesz azért”, hogy ilyen pusztítás többet ne ismétlődhessen meg.
A helyiek viszont továbbra is aggódnak. Nemcsak az esetleges vízhiány miatt, hanem azért is, mert a hamu eljut a tengerig, az pedig így a kagylókra is ártalmas. A domboldalak pedig jelenleg alkalmatlanok arra, hogy ott állatok legeljenek, mondta Vilamartín de Valdeorras polgármestere.
„Azt hiszem, még nagyon messze vagyunk attól, hogy felfogjuk, valójában mekkora is a probléma” – mondta a polgármester.