Egy magyar igent se kapott a végszavazásnál, az EP nagy többséggel kért hatékonyabb szankciókat és szorosabb együttműködést Ukrajnával

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalása határozottan elítélte Oroszország „felelőtlen és az eszkalációt előmozdító” akcióit, amelyekkel megsérti az EU és a NATO tagállamai, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia és Románia légterét. A testület közleménye alapján elítélték a dán, a svéd és a norvég kritikus infrastruktúrát célzó szándékos drónbehatolásokat is. Az EP-képviselők jogi következmények nélküli állásfoglalása szerint ezek részei Oroszország „rendszerszintű katonai és hibrid hadviselésének és provokációjának” az EU, valamint a tagállamai ellen. Oroszország teljes és egyértelmű felelősséget visel a lengyel, észt és román légtérben végrehajtott cselekményekért.

A javaslatot megszavazó képviselők minden olyan kezdeményezést támogattak, amely „lehetővé teszi az EU-nak és tagállamainak, hogy összehangolt, egységes és arányos lépéseket tegyenek légterük mindennemű megsértése ellen, beleértve a fenyegetést jelentő légi járművek lelövését is”. („Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, mi lelőjük” – jelentette ki nemrég Orbán Viktor is.) Üdvözölték egy uniós drónfal és egy keleti figyelőszolgálat tervét – előbbi előzetes megbeszélésén végül a magyar kormány is képviseltette magát –, de hangsúlyozták, hogy a déli határt is le kell fedni.

Államilag támogatott terrorizmusnak nevezték a szabotázst és a hibrid akciókat, amelyeket Oroszország hajtott végre az EU ellen, még akkor is, ha ezek nem merítik ki a fegyveres támadás fogalmát.

Az állásfoglalás szerint az EU-nak eltökéltséget kell mutatnia, és jeleznie kell, hogy azonnali megtorlással szembesül bármely EU-n kívüli ország kísérlete a tagállamok szuverenitásának megsértésére.

Felszólították a tagállami miniszterek Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy növeljék az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyságát és hatását, hogy végleg aláássák az Ukrajna elleni „brutális agressziós háborúját”. (Szankciókról és általánosságban a külügyekről csak a tagállami kormányok dönthetnek egyhangúlag, a következő csomagra már van javaslat, megegyezés egyelőre nincs.) Az állásfoglalás szerint a szankciókat ki kell terjeszteni minden olyan államra, amely lehetővé teszi Oroszország tevékenységét, például Belaruszra, Iránra és Észak-Koreára, és a szöveg a kínai vállalatokat is megemlítették.

Az EP-képviselők a tagállamok, az uniós intézmények és a NATO-struktúrák közötti megerősített koordináció, egység és szolidaritás mellett álltak ki, és sürgős lépéseket szorgalmaznak a valódi európai védelmi unió létrehozása érdekében. Mindehhez a jelenlegi és a következő, 2028-ban induló többéves költségvetésben megfelelő finanszírozás kell. (Erről a tagállami kormányoknak egyhangúlag, de az EP beleegyezésével kell megállapodniuk.)

Az állásfoglalás az Ukrajnával folytatott védelmi együttműködés jelentős fokozását szorgalmazza, különös tekintettel a dróntechnológiára és az ellenlépésekre, beleértve az ipari együttműködés megerősítését is. Arra is sürgette a társjogalkotókat, hogy minél előbb véglegesítsék az eredeti tervek szerint másfél milliárd eurós védelmi ipari programról szóló jogszabályt. Ezt az állásfoglalás szerint a 150 milliárd eurós védelmi hitellel együtt (amelyből holtversenyben a harmadik legnagyobb részt kérte a magyar kormány) arra is érdemes lenne használni, hogy forrásokat különítsenek el a pilóta nélküli légi járművekkel folytatott hadviselés elsajátítására Ukrajnától, és arra, hogy támogassák e téren Ukrajnát.

Egy magyar igent se kapott a végszavazásnál

A jegyzőkönyv alapján a végszavazásnál 469-an támogatták, 97-en elutasították a javaslatot, 38-an tartózkodtak. Utóbbi gyakorlatilag szándékosan le nem adott szavazatnak számít.

Várható volt, hogy ilyen sokan állnak be a szöveg mögé: a javaslatot öt frakció nevében közösen adták be. Köztük volt a két legnagyobb csoport, a jobbközép néppárti és a szocialista, valamint az euroszkeptikus-konzervatív ECR.

A magyar képviselők közül a Mi Hazánkból és a Fidesz–KDNP-ből nemmel voksoltak. A DK-sok más aznapi szavazásokon sem voltak ott, és a jelenléti íven sincs rajta a nevük. Magyarul nem arról van szó, hogy bent lettek volna a teremben vagy egyáltalán az EP épületében, de szándékosan nem nyomtak gombot.

A tiszások a jegyzőkönyv alapján vélhetően igyekeztek elkerülni a kormány ukrajnázós kampányát. A részszavazásokon a hétből öten is többször igen nyomtak – egy olyan példa is volt, hogy a fideszesekkel együtt, miközben a KDNP képviselője, Hölvényi György és a Mi Hazánké, Borvendég Zsuzsanna nemet. Több résznél – köztük olyannál, amely Ukrajna katonai támogatásáról szólt – és a végszavazáson viszont nem adtak le voksot.