Politico: Egy amerikai telefon Trump miniszterétől, és a magyar kormány rábólintott az oroszellenes szankciókra

Terjedelmesebb cikket közölt a Politico arról, hogyan befolyásolhatja Donald Trump több döntése az európai szankciós rezsimet Oroszország ellen. A cikk a terehovei lett–orosz határátkelőnél indul, ami hajdani forgalma felét bonyolítja le csupán az uniós szankciók miatt, amiket az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen hoztak. Azonban az Egyesült Államok mostani kormánya hol a – részükről még szintén élő – szankciók enyhítését, hol azok szigorítását hangoztatja.

Trump kormányra kerüléséig párhuzamosan vetette ki az Egyesült Államok és az Európai Unió a kényszerintézkedéseket, miközben Európa lassan levált az orosz energiahordozókról, és amerikai cseppfolyós (LNG-)gázra váltott. Ráadásul ha az amerikaiak feloldanák az oroszok szankcionálását, Európa magára maradna a saját intézkedéseivel.

A cikk Magyarország számára legérdekesebb része, hogy az országon keresztül mutatja meg, milyen hatása van Trumpnak az – amúgy működő – szankciókra. Egy januári esetet idéz fel, amikor Orbán Viktor kormánya meg akarta vétózni az oroszok elleni szankciók megújítását pont abban bízva, hogy új elnök van a Fehér Házban. Trump azonban váratlanul még több szankcióval fenyegette meg Oroszországot, ha nem hagyja abba a hadakozást.

Két tisztviselő azt mondta a Politicónak, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter ekkor felhívta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert, és megmondta neki, hogy ne vétózzon. Budapest márpedig nem vétózott (ahogy amúgy márciusban sem). Az ügyben a Politico kereste a magyar külügyet, de nem kaptak választ, és mi is elküldtük a kérdéseinket.

Mindenesetre ez a jelenet is sokakat arra biztat az EU-ban, hogy az amerikaiak igenis bele fognak állni a kemény szankciókba, Margus Tsahkna észt külügyminiszter is erről beszélt a lapnak. Viszont ha Trump mégis enyhülne e téren, az EU nehezen tudná megakadályozni a magyar vétókat. A blokk mindenesetre az orosz gázról és olajról se tudott még teljesen elválni, mivel tartanak – sőt inkább akadoznak – a tárgyalások ezek amerikai pótlásáról. Amerika nélkül az orosz olajat illegálisan exportáló árnyékflottát és az ársapkát se tudná az EU ellenőrizni.

A cikkben ezen a ponton előkerül még egyszer Magyarország, ami Szlovákiával együtt abban bízik, a jövőben is tud vásárolni a csővezetéken érkező orosz gázból a némileg drágább LNG helyett.