A magyar fiatalok a legkevésbé EU-pártiak egy uniós felmérés alapján

A 27 tagállam fiataljai közül a magyarok válaszoltak a legkisebb arányban arra, hogy támogatják az Európai Uniót egy uniós közvélemény-kutatásban.

Az Európai Parlament megbízásából 16-30 év közöttiek körében készült, reprezentatív Eurobarometeren a magyarok 30 százaléka mondta, hogy támogatja az EU-t és annak jelenlegi működését, 20 pedig azt, hogy ugyan a pártján áll, de nem úgy, ahogy most működik. Előbbiek aránya esett a máltaiak után a leginkább, nyolc százalékkal az előző, 2021-es felméréshez képest. Viszont amíg a szigetországban a tíz százalékos esés mellett nagyjából ugyanennyien lettek többen azok, akik átalakítva támogatnák az EU-t, a hazai fiataloknál abban a kategóriában is három százalékos esés látszott. Az euroszkeptikus magyar válaszadók aránya 26, a teljesen EU-elleneseké nyolc százalék.

Történetesen a máltaiak után a magyarok közül mondták a legtöbben (58 százalék), hogy gyakran vagy nagyon gyakran találkoztak hamis hírekkel, dezinformációkkal egyetlen hét alatt.

Közben 24 százalékkal a tagállami fiatalok közül a magyarok mondták legkevésbé, hogy elsősorban a nemzeti öntudatukhoz kapcsolódnak, és a legtöbben, hogy egyenlő erejű (20 százalék) vagy épp ugyanúgy gyenge (13 százalék) a nemzeti, helyi és uniós kötődésük. A három szint közül a magyar fiatalok a saját bevallásuk szerint mindháromnál az utolsók között voltak abban, hogy értenék, hogyan működik. Az EU ismereténél 29 százalékkal az utolsók.

A 27-ből a 27. helyen álltak olyan, a politikai részvételt mutató kérdéseknél, mint például aláírtak-e petíciót, bojkottáltak-e lelkiismereti okokból valamilyen terméket vagy posztoltak-e valamilyen politikai-közéleti ügyben egy közösségi oldalra.

Az alapértékek közül az egyik legnagyobb arányban emelték ki az emberi jogok, béke és demokrácia védelmét (51 százalék), míg az emberi méltóságot, beleértve a halálbüntetés, kínzás és rabszolgaság tiltását a románokkal holtversenyben a legkevésbé (21 százalék).

Az EU három elsődleges feladata között a magyarok sorolták fel legkisebb arányban a környezetvédelmet és éghajlatváltozást (21 százalék), valamint a védelempolitikát (13 százalék), az oktatást viszont a svédekkel együtt a leginkább (36 százalék). A hazai fiatalok közül – az uniós társaikhoz hasonlóan – a legtöbben, 43 százalékban a megélhetési költségeket tartották prioritásnak a következő öt évre.

A magyarok az EU-ban a második legnagyobb arányban a Facebookról (55 százalék), valamint a TikTokról vagy az Instagramról (49 százalék) jutnak hírekhez a közösségi médiából. Az X-nél és a WhatsAppnál az utolsók között voltak.