Zelenszkij: Nem akarok úgy bevonulni a történelembe, mint aki segített Putyinnak elfoglalni a hazámat

„Semmiféle békemegállapodásról nincsen szó. Bár tudnánk már ilyesmiről beszélni” – mondta az ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencia panelbeszélgetésén, amelyen Volodimir Zelenszkij mellett négy amerikai szenátor vett részt.

A beszélgetés kulcskérdése az volt, milyen biztonsági garanciákkal lehetne lezárni a háborút úgy, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország se Ukrajnát, se más országot ne támadjon meg a jövőben.

Ehhez először is Ukrajnának jelen kell lennie a tárgyalásokon, „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül” – tette világossá az ukrán elnök, a beszélgetés egy részén azt is megjegyezve, hogy a közvetlen, Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokhoz sem kell közvetítő, a lényeg, hogy Ukrajna egyértelmű nyugati – európai és amerikai – támogatást élvezzen. Egy későbbi ponton ezen némiképp módosított: kész tárgyalni szélesebb körben is, de csak azután, hogy Donald Trumppal közösen egyeztetett béketervet dolgoznak ki. Arra minden további nélkül hajlandó, hogy ebben az esetben Putyinnal tárgyaljon, más tárgyalófél orosz részről nem merül fel.

Ezzel szemben Moszkva az utóbbi időben az esetleges tárgyalásoknál már felvetette, hogy az Ukrajnában elmaradt választások miatt Zelenszkij nem legitim elnök, mandátuma lejárt, így az ukrán parlament elnöke az, aki ilyen helyzetben jogszerűen képviselné Ukrajnát. Igaz, később a Kremlből már jött olyan értelmű nyilatkozat, hogy tudomásul veszi, ha mégis Zelenszkij lenne a tárgyaló fél. (Egyelőre azonban a tárgyalások igazi akadálya az, hogy Oroszország érdemi békeajánlattal nem állt elő, lényegében továbbra is Ukrajna kapitulációját várja el, olyan területek átadásával megtoldva, amelyeket az orosz erők nem tudtak elfoglalni vagy nem tudtak megtartani a három éve indított háborúban.)

NATO-tagság vagy annak ígérete

A NATO-tagság ugyan ott lebeg Ukrajna szeme előtt, de a két republikánus és két demokrata szenátor abban megosztott volt, hogy erre mikor lenne szükség, bár magát a lehetőséget egyikük sem zárta ki. A demokrata Jeanne Shaheen szerint a tagságot semmiképp sem szabad elvetni. A szenátus külügyi bizottságának tagja úgy látja, hogy Amerikának és Európának közösen kell fellépnie Oroszországgal szemben, és a továbbiakban is kell fegyvert biztosítaniuk Ukrajna számára.

A szenátus költségvetési bizottságának korábbi és jelenlegi elnöke – Sheldon Whitehouse és Lindsay Graham republikánus szenátorok – szerint azonban elég, ha Putyin számára világossá tennék egy békemegállapodásban azt, hogy ha újra támadna, akkor Ukrajna azonnal a NATO tagjává válna. Szerintük valójában nem is az Egyesült Államok, hanem a NATO többi tagja tette félre ezt a kérdést.

NATO-tagsággal vagy anélkül, de azt elméletben sem tisztázta a beszélgetés, hogy mi legyen a sorsuk az Oroszország által elfoglalt ukrajnai területeknek, noha a szenátorok abban egyetértettek, hogy a rendezésnek messzemenő hatása van, Kínát is befolyásolhatja a háború lezárásának módja abban, hogy fenntartsa vagy elvesse Tajvan megtámadásának tervét.

„Emlékszünk arra, hogyan ért véget Afganisztán. Rosszul ért véget. Ez nem fog rosszul véget érni” – biztosította Graham a hallgatóságot. A republikánus szenátor szerint abban sincs kockázat, hogy Putyin és Trump közvetlenül beszélnek, a lényeg, hogy a háború lezárása valódi lezárás legyen.

Zelenszkij: Ukrajnával erősebb lenne a NATO

Zelenszkij ezt másképp látta, szerinte nagyon is van kockázata a világra nézve annak, ha Putyin és Trump közvetlenül beszélnek telefonon, anélkül hogy Ukrajnát ebbe belevonnák.

„Nem akarok úgy bevonulni a történelembe, mint az az ember, aki segített Putyinnak elfoglalni a hazámat” – mondta Zelenszkij arra, hogy meggyőző biztonsági garanciák nélkül nem is ő, hanem maga az ukrán nép nem fogadhatja el a rendezést.

Ami a NATO-tagságot illeti, elismerte, hogy elnöki szinten az Egyesült Államokból sosem hallotta, hogy Ukrajnát támogatnák, és egészében véve is, az országgal kapcsolatos politikai megközelítés abból indult ki, hogy nincsen NATO-tagság.

„De ez nem jelenti, hogy ezen nem változtathatunk – mondta Zelenszkij. – Erős hadseregünk van, amely erősítheti a NATO-t is. Ez közös érdeke Ukrajnának és a NATO-nak is.” A lényeg azonban szerinte végső soron az, hogy az országnak 1,5 milliós hadserege legyen, összemérhető Oroszországéval, hogy Putyin valóban ne gondolkodjon el az esetleges rendezés után egy újabb támadáson. Ami a tagságot illeti, „beszéltem erről Bidennel, Trumppal is, kérdeztem, lehet-e tagság, azt mondták, nem, rendben, majd megkérdezzük legközelebb” – mondta az ukrán elnök, megjegyezve, hogy az európaiaknak maguknak is el kell gondolkodniuk védelmi erőik növelésén. (Ez már zajlik, három év alatt 200-ről 320 milliárd euróra nőtt az EU országainak védelmi költségvetése, és az Európai Bizottság elnöke a biztonsági garancia egy másik beszélgetésén további növelés mellett érvelt. Ursula von der Leyen konkrét GDP-arányos százalékot nem mondott, de azt igen, hogy már három százalékra emelve is jelentős többlet lesz a védelmi iparra és a haderőkre fordíthatók Európában.)

A republikánusok is megosztottak

Azt azonban Zelenszkij megjegyezte, hogy arra még nem kapott senkitől sem érdemi választ Nyugaton, hogy mi lehetne a valódi alternatívája a NATO-tagságnak Ukrajna biztonsági garanciái között.

Hogy a kérdés jogos, azt épp a szenátus hírszerzési bizottságának tagja erősítette meg. John Cornyn szenátor szerint ugyanis ők, amerikaiak gyakran azt hiszik, hogy a világ többi része úgy gondolkodik, mint ők. Pedig valójában abból kell kiindulni, hogy Putyin „újra akarja építeni az orosz birodalmat”.

„Ezért szerintem nem áll meg Ukrajnánál, meg kell Putyint közösen állítanunk Ukrajnában” – mondta a republikánus szenátor.

Egy kérdésben felmerült, hogy a panelbeszélgetés előtt egy órával a konferencián beszédet tartott J. D. Vance is, ám az Egyesült Államok elnöke inkább az EU-t ostorozta, mondván, leépítik a demokráciát, a szólásszabadságot, és kevés szót szentelt Oroszországra, a háború lezárására. Ráadásul korábban amerikai kormányzati nyilatkozatban már elhangzott, hogy katonai támogatásra Ukrajna a jövőben kevéssé számíthat az Egyesült Államoktól. Erre reagálva a republikánus Graham – ennek részben ellentmondva – közölte, hogy ha Putyin felrúgna egy későbbi békemegállapodást, és ezzel életbe lépne az ígéret, hogy Ukrajna ezután valóban azonnal a NATO-tagjává váljon, akkor „közösen fogunk küzdeni”.