Nagy-Mexikó térképpel emlékeztette Trumpot a mexikói elnök arra, kié is volt az USA nagy része

„Mexikói Amerika, szép, nem?” – így is lehetne nevezni az Egyesült Államok nagy részét, visszavezetve a 17. századi helyzetre. Ezzel vágott vissza sajtótájékoztatóján Mexikó elnöke Donald Trump felvetésére, hogy a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre kellene változtatni – emlékeztetett a Guardian.

Claudia Sheinbaum egy történelmi térképet mutatott, amelyen az akkor még spanyol gyarmat Mexikó a későbbi Egyesült Államok nyugati felének nagy részét – beleértve csaknem a teljes, ma már az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni partvidéket – saját fennhatósága alatt tartotta. Mexikó ezeknek a területeknek a birtokában vált függetlenné 1814-ben. A térségből fokozatosan szorult vissza, a folyamat végére az amerikai–mexikói háború 1848-as lezárása tett pontot, Mexikó elveszítette területének 55 százalékát.

A spanyol gyarmatosítók, majd a brit fennhatóság után az Egyesült Államok a 19. század elején a Mexikói-öböl partjának északi részét is megszerezte, de a január 20-án ismét hivatalba lépő Trumpig a földrajzi névből senki sem csinált ügyet.

Az öböl teljes partvonala – Florida déli csücskétől nyugat felé indulva egészen a dél-mexikói Yucatán-félszigetig – 4300 kilométer hosszú, ebből 2200 tartozik az Egyesült Államokhoz, azaz ma is csak valamivel több, mint a fele.

Hivatalba se lépett, de már sok országba szállt bele

Trump szerint azonban itt az ideje átnevezni az öblöt. A Fehér Házba visszatérő megválasztott elnök – akire a magyar kormány a békepárti jelzőt aggatta, az ukrán–orosz háború lezárását remélve – még hivatalba sem lépett, de már számos országgal keveredett területi vitába. Jelezte, hogy visszavenné a Panama-csatornát, mert drágállja az átkelési díjat, a széles körű autonómiával rendelkező, de Dániához tartozó Grönlandot ellenőrzése alá vonná, Kanadát pedig 51. államként az Egyesült Államokba olvasztaná. A lemondására készülő kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau közölte, hogy erre annyi esély van, mint hópehelynek a pokolban, de ugyanígy határozottan elutasították a területi igényeket Dániában és Panamában is.

Az elutasítók sorába Nagy-Mexikó térképével Sheinbaum is beállt, jelezve, hogy milyen lehet a kapcsolata a két országnak Trump hivatalba lépése után. Igaz, Mexikó első női elnökének meg kell találnia a hangot az új republikánus elnökkel, ahogyan azt tette a szintén populistának tartott, de baloldali előjellel illetett korábbi mexikói elnök, Sheinbaum politikai elődje, Andrés Manuel López Obrador.

A legérzékenyebb kérdés a két ország között a migráció ügye, Trump azzal vádolja Mexikót, hogy milliónyi illegális bevándorlót önt az Egyesült Államokra. Nagy részük nem mexikói állampolgár, hanem délebbről érkeznek, bár kétségtelen, hogy földrajzi okoknál fogva Mexikón át jutnak be az országba. Sheinbaum korábban már jelezte kompromisszumkészségét, közölve, hogy Mexikó kész visszavenni az Egyesült Államokból deportált illegális bevándorlókat, akkor is, ha azok más országokból érkeztek, ehhez azonban anyagi kompenzációt vár el északi szomszédjától.

Gazdasági területen is nő a feszültség Trump közeledtével, miután a megválasztott elnök 25 százalékos importvámot tervez kivetni a Mexikóból és Kanadából érkező termékekre. Sheinbaum szerint ez nemcsak országában, de az Egyesült Államokban is munkahelyek sokaságának megszűnéséhez vezethet.