Málta a tonhalgazdálkodás európai fellegvára, a halak viszont meglepő helyre kerülnek: Japánba

Nemcsak a tonhalak, hanem a tonhaltermelés is elképesztő méreteket ölt Máltán. Az elmúlt években a kékúszójú tonhal iránti globális keresletnek köszönhetően Málta az Európai Unió legnagyobb akvakultúrás haltermelőjévé vált. A szektor mára a máltai nemzeti össztermék egy százalékát adja. Az iszonyatos mennyiségű hal 90 százaléka viszont nem Európában, hanem Japánban kerül a tányérra.

A szinte emberméretű tonhalak felhizlalásához egy dologra van szükség: ketrecenként napi 10-15 tonna makrélára. A halászcégek így könnyen beleeshetnek a túlhalászat hibájába. Az ipari szereplők emiatt innovatív módszerekkel törekednek a termelés fenntarthatóvá tételére. Míg korábban kidobták a hal fejét és farkát a tengerbe, ma már 100 százalékig feldolgozzák a hal összes részét.

Ezt a műsort az Arte európai platform készíti, és az EMOVE Hálózat nevű európai médiatársuláson keresztül kilenc nyelven teszi elérhetővé. A hálózatot az Arte koordinálja, és a spanyol El País, a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz Internazionale, a litván Ir, a görög Kathimerini, és a belga Le Soir mellett a Telex is tagja. A társulás uniós finanszírozásban részesül, miután a DG CNECT „európai médiaközpontok” létrehozására irányuló felhívást tett közzé az EU-s multimédia-cselekvések keretei közt.