Szijjártó: A kormány mentességet kért az orosz Gazprombank elleni amerikai szankciók alól

A magyar kormány mentességi kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságnál annak érdekében, hogy a térségbeli államok továbbra is fizethessenek a földgázszállításokért az orosz Gazprombanknál – írja az MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai kijelentése alapján.

Szijjártó szerdán a NATO-tagállamok külügyminisztereivel tárgyalt Brüsszelben, ezután élőben jelentkezett be Facebook-oldalán. Újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy az amerikai diplomácia vezetője maga jelezte, hogy hajlandóak valamifajta konzultációra a szövetségesekkel a Gazprombankot érintő szankciók ügyében.

„Jó lett volna, ha ez előtte történik, de már mindegy, vagy hát nem mindegy, de így alakult” – tette hozzá. Kiemelte, Magyarországon kívül két másik NATO-tagállam, illetve Szerbia számára is súlyos nehézségeket okozhat ez az újabb amerikai büntetőintézkedés az infrastrukturális adottságok miatt, hiszen az orosz földgázimport megszüntetése ellehetetlenítené az érintett országok biztonságos ellátását.

Szijjártó elmondta, ez nem lenne példátlan, hiszen több orosz bank is hasonló mentességet élvez az Egyesült Államokban, tekintettel főként az atomerőművek működtetéséhez szükséges oroszországi urán importjára.

A külügyminiszter a tárgyalás utáni élő bejelentkezésében leszögezte, Ukrajna meghívása a NATO-ba egy harmadik világháború kezdeményezésével lenne egyenlő. Mindez pár nappal azután történt, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadta a magyar külügyminisztert és egy feszült hangulatú találkozón leszögezte, Ukrajna NATO-csatlakozása közvetlen katonai fenyegetést jelentene Oroszország számára.

Szijjártó szerdán elmondta, szerinte „elképesztő elvakultságról” tanúskodik egyesek azon érvelése, miszerint Ukrajna nem is magáért, hanem az európai szabadságért és demokráciáért harcol. „Ez nyilvánvalóan nincs így. Ukrajna a saját szabadságáért, a saját szuverenitásáért és a saját országáért harcol, ami természetesen megsüvegelendő, de nem összekeverendő azzal, mintha másokért harcolnának” – mondta a külügyminiszter.

Szijjártó „még nagyobb nonszensznek” nevezte az az álláspontot, amely szerint Ukrajna felvétele hozzá tudna járulni a kontinens biztonságához – az általa idézett washingtoni szerződés tizedik cikkelye szerint ugyanis ez a feltétele annak, hogy egy országot meghívjanak a NATO-ba.

„Ezt az elsődleges súlyos veszélyt sikerült elhárítani. Ukrajna meghívása kapcsán nem született döntés”

– tette hozzá.

A külügyminiszter kettős helyzetnek nevezte a jelenlegit – Donald Trump újbóli megválasztása miatt ugyanis szerinte soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt viszont minden eddiginél erősebb az eszkaláció veszélye. Hozzátette, az „Amerikában vesztes demokraták és Európa háborúpárti politikusai” mindent megtesznek azért, hogy az új amerikai elnök hivatalba lépése után ellehetetlenítsék a gyors béketeremtést. Szerinte „a háborúpárti vezetők továbbra is elhatározottak, elvakultak, és nem túlzás azt mondani, hogy rettegnek attól, hogy mi következik január 20-a után”.

A szerdai tárgyalás tanulságaként Szijjártó azt fogalmazta meg, hogy erősíteni kell a magyar kormány békemisszóját. Ennek megfelelően nem támogatják azt a javaslatot sem, amely a sorozási korhatár csökkentését követelte Ukrajnától, mivel az szintén az eszkalációt kockáztatná.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország több más NATO-tagállammal ellentétben teljesíti a kötelezettségvállalásokat: a GDP több mint két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, emellett több mint ezer magyar katona szolgál a szövetség misszióiban. Szerinte vannak vörös vonalak, amelyeket közösen rajzoltak fel a többi tagállammal – ennek megfelelően el kell kerülni a közvetlen konfliktust Oroszországgal.