A magyar hatóságok emberi jogokat sértettek egy újságíró lehallgatásánál, büntetést kell fizetniük

A magyar állam megsértette Csikós Klaudia jogait a lehallgatásakor, ezért büntetés megfizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága pénteken. A strasbourgi testület nem az Európai Unióhoz, hanem a szinte minden európai országot a tagjai közt tudó Európa Tanácshoz kötődik.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményét betartató bíróság még 2016-ban kapott keresetet a Blikk akkori újságírójától. A lap korábbi cikke szerint lehallgatták Csikóst, és lekérték a híváslistáját. Az eset azután derült ki, hogy meggyanúsítottak egy rendőrt: súgott a Blikknek egy kettős emberölési ügyben. Olyan információkról volt szó, amelyeket egyébként más médiumok is megszereztek a helyszínen, ennek ellenére a rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. A titkos információgyűjtés a november eleji érdi kettős gyilkosság után kezdődött: a rendőrség nem hozta nyilvánosságra az ügyet, az egész akkor robbant ki, miután a lap megírta a történteket a cikk szerint.

A kereset alapján a lehallgatás célja az volt, hogy felfedjék az újságíró forrását, ami az európai egyezmény magánélet védelméről és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkeivel is ellentétes. Az ítélet úgy találta, hogy ezt a két részt valóban megsértették a magyar hatóságok. Emiatt összesen 11500 eurót (mostani árfolyamon több mint 4,7 millió forintot) plusz az esetleges adókat kell kifizetnie az államnak – alig 300 euróval többet, mint amit a kereset eredetileg jogi költségekre kért. Ilyen okból 7000 eurót ítéltek meg, a maradék 6500-at nem vagyoni kárra.

A bíróság szerint nem úgy tűnik, hogy a kérelmező hozzáférhetett volna egy független és pártatlan testülethez, amelynek joghatósága van a jogellenes lehallgatásról szóló panaszok megvizsgálására. Lényegesnek tartotta, hogy a magyar jogban a titkos megfigyelési intézkedések bejelentésének semmilyen formáját nem írták elő, így a kérelmezőnek valószínűleg nem volt módja rá, hogy megtudja, lehallgatták-e, ami eleve megnehezíti, hogy végül jogorvoslatot kérjen a feltételezett intézkedés miatt. A bíróság már egy másik ügyben is aggályokat fogalmazott meg az olyan felügyeleti mechanizmusoknál, amik a belügyminisztert illetik a függetlenségének hiánya miatt. A testület nem úgy találta, hogy a kérelmezőnek megfelelő eljárási biztosítékai lettek volna, hogy megtámadja a vele szemben folytatott titkos megfigyelés állítólagos alkalmazását a forrásai felfedésére, így megsértették az emberi jogi egyezményt.