Eurobarometer: Gyengült a magyarok bizalma az EU-ban, miközben az uniós átlag rekordot döntött

Jelentősen nőtt fél év alatt a magyarok aránya, akik nem bíznak az Európai Unióban, derült ki a pénteken nyilvánosságra hozott Eurobarometerből. Ők a reprezentatív uniós közvélemény-kutatás október és november között felvett adatai szerint hat százalékkal többen vannak, mint májusban, és három százalékkal csökkent azok aránya, akik bíznak az EU-ban. Még így is utóbbiakból van több (50 százalék), de a bizalmatlanok aránya (47 százalék) nem sokkal van elmaradva ettől, utóbbiak aránya négy százalékkal az uniós átlagot is meghaladja.

A magyar kormány és parlament hazai megítélése továbbra is rosszabb. Előbbiben 56, utóbbiban 58 százalék, azaz a többség nem bízik. Csak 33, illetve 39 százaléknyian vannak, akik ellenkezőleg gondolják. Az arányok még így is valamivel jobbak az uniós átlagnál, főleg a kormányról alkotott véleménynél, ahol nyolc százalék a különbség.

Az EU-ba vetett bizalom úgy gyengült Magyarországon, hogy közben az uniós átlag erősödött és 2007 óta nem volt ilyen magas, 51 százalék. Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés az Európai Bizottságnál is ugyanilyen arányt mért, ami szintén 17 éve nem volt ekkora.

Az EU-ról alkotott képünk is romlott át fél év alatt. Amíg a tavaszi adatfelvételnél 42-42 százalék volt a pozitív és a semleges megítélésűek aránya Magyarországon, előbbi öt százalékkal esett, utóbbi néggyel nőtt. A negatívak tábora is erősödött egy százalékot, bár még mindig kevesebb, mint feleannyian vannak a pozitívakhoz képest. Az EU-hoz mégis kicsit jobban, 66 százaléknyian kötődünk, mint az uniós átlag, és arra is többen mondtak nálunk igent, hogy az EU-ban élők között sok a közös dolog (69 százalék).

A magyarok több mint fele, 51 százalék derűsnek látja az EU jövőjét, 46 százalék ellenkezőleg. Előbbieké tíz százalékkal gyengébb, utóbbiaké ugyanannyival erősebb, mint az EU-átlag.

Uniós szinten is kiugró, mennyire sok magyar aggódik az infláció miatt

A magyarok 58 százaléka rossznak ítéli a hazai gazdaság állapotát, 39 százalék pedig jónak. Ez kicsit jobb arány, mint a legutóbbi Eurobarometernél: egy százalékkal nőtt a képet pozitívnak látók aránya, és így ez így is jobb két százalékkal, mint az uniós átlag.

A saját háztartás helyzetét már nyolc százalékkal rosszabbul ítéljük meg, mint általában az EU-ban, de még így is a magyarok 65 százaléka látja jónak. A munkánál 63 százalék az arány (az uniós 68-cal szemben).

A következő egy évre 44 százalékkal relatív többségben vannak azok, akik szerint a magyar gazdasági helyzet ugyanolyan marad, ezek. Az optimisták 20, a pesszimisták 34 százaléknyian vannak – furcsa módon mindkét csoport nagyobb lett a fél évvel ezelőttihez képest, de inkább utóbbi erősödött, és szinte ugyanilyenek az arányok uniós szinten is.

A két legfontosabb uniós kihívásnak az ukrajnai háborút (34 százalék) és a bevándorlást (26 százalék) látjuk. Ez megfelel az uniós sorrendnek, de a harmadik helyre a tagállami pénzügyek futottak be, ami az EU-átlagban csak a hetedik helyen áll.

Az ország előtt álló kihívásoknál toronymagasan vezet az infláció és a megélhetési költségek miatti aggódás. Uniós átlagban is ez áll az első helyen 33 százalékkal, de Magyarországon majdnem másfélszer ennyien, 45 százaléknyian említették, amikor a két legfontosabb problémát kellett megnevezniük. A második helyre az egészségügy (28 százalék), a harmadikra a gazdasági helyzet (26 százalék) került, amit az államadósság követ (16 százalék). Az EU-szinten ezüstérmes bevándorlás nem fért be az első ötbe.

Magyarországon sokkal kevesebben támogatnák Ukrajnát, mint az EU-átlag

Az ukrajnai háborúnál továbbra is mindenféle támogatással csak az uniós átlag alatt értünk egyet – a humanitárius segítségnél még csak kicsi lemaradással és nagy többséggel (84 százalék), de a többinél nagyjából húsz százalék a különbség. Az orosz kormány, cégek és egyének elleni büntetőintézkedéseknél enyhe többséget mértek (52 százalék igen, 46 százalék nem), a fiskális támogatásnál megosztottak a magyarok (49-49 százalék), a tagságnál (40-55 százalék) és a katonai támogatásnál (38-59 százalék) már az uniós átlaggal szemben a nemek vannak meggyőző többségben.

A következő öt évben az EU-tól elsősorban az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosításában várjuk, hogy javítson az életünkön (39 százalék), utána jön csak az uniós első helyezett, a béke biztosítása (36 százalék), harmadiknak pedig a megújuló energia és az infrastruktúra fejlesztése futott be (28 százalék). Az uniós átlaghoz képest majdnem duplaannyian, 44 százaléknyian szeretnék, hogy az EU kiemelt célként kezelje az energiahatékonyságot.