A tálibok is ott lesznek az ENSZ hétfőn induló klímacsúcsán
2024. november 10. – 23:27
Hétfőn indul Azerbajdzsánban az idei ENSZ-klímatárgyalási forduló, a COP29, ahol a tálibok is részt vesznek Afganisztán képviseletében, írja az ABC News. Ez lesz az első alkalom, hogy a vallási-politikai mozgalom vezetői egy ENSZ-klímakonferencián vesznek részt a 2021-es tálib hatalomátvétel óta.
Az afgán Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség az X-en számolt be róla, hogy egy tálib delegáció Bakuba utazott, hogy képviseljék az ország érdekeit a konferencián. Matiul Haq Khalis tálib tisztviselő elmondta, hogy a küldöttség célja a nemzetközi közösséggel való együttműködést erősítése a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén.
Mint a Reuters említi, a tálibok Azerbajdzsán meghívására pusztán megfigyelőként vehetnek részt az eseményen, mivel az ENSZ nem ismeri el őket Afganisztán törvényes kormányaként. Egy, az ügyet ismerő diplomáciai forrás szerint ez még így is jó lehetőség arra, hogy „potenciálisan részt vegyenek a periférián zajló megbeszéléseken és kétoldalú találkozókat tartsanak.” A forrás szerint a tisztviselők nem kaphatnak megbízólevelet a teljes jogú tagországok eljárásaiban való részvételre, és az ENSZ azt sem engedélyezte, hogy a tálibok elfoglalják Afganisztán helyét a csúcs közgyűlésében.
Mindenesetre az, hogy a tálibok részt vesznek a klímacsúcson, nem véletlen: szakértők szerint Afganisztán egyike azon országoknak, akik különösen megszenvedik a klímaváltozást. „Az éghajlatváltozás miatt nőtt a hőmérséklet, ami csökkenti a vízforrásokat és aszályokhoz vezet, ez pedig jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági tevékenységet” – mondta Hayatullah Mashwani, a Kabuli Egyetem környezettudományi professzora. „A vízkészletek csökkenése és a gyakori aszályok komoly veszélyt jelentenek a mezőgazdaságra, ami az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához és a megélhetés kihívásaihoz vezet.”
A Kabuli Egyetemen dolgozó Abid Arabzai szerint a COP29 jó lehetőség arra, hogy Afganisztán nemzetközi támogatást kapjon, egyúttal szeretnék javítani a róluk kialakult negatív képet a nemzetközi színtéren. „Afganisztán világossá teheti a globális közösség előtt éghajlatvédelmi intézkedéseit és kötelezettségvállalásait, és ezzel javíthatja nemzetközi hírnevét” – mondta Arabzai.
A tálibok szerepvállalása több szempontból is hasznos lehet, mivel az ország égető problémák elé néz: a Save the Children nemzetközi segélyszervezet augusztusban publikált jelentéséből az derült ki, hogy Afganisztán a hatodik legsebezhetőbb ország a klímaváltozás hatásait nézve, és 34 tartományából 25-ben súlyos aszály uralkodik, amit Hayatullah Mashwani is kiemelt a nyilatkozatában. A jelentésben továbbá megállapították, hogy 2023-ban Afganisztánban került utcára a legtöbb gyerek az éghajlati katasztrófák miatt.
A helyzet globálisan is egyre rosszabbodik: a világ legjelentősebb klímaszakértőinek friss, a BioScience nevű folyóiratban közzétett tanulmányából kiderült, hogy az emberiség jövője a tét, a klímaválság kritikus és kiszámíthatatlan szakaszához érkeztünk.
A Telexen részletesen írtunk arról, hogy mi várható a COP29 konferencián, ami szürke eseménynek indult, Donald Trump győzelme azonban sok mindent megváltoztatott. Mint írtuk, „az amerikai elnök visszatérése izgalmat, heves indulatokat, drámát vetít előre”, arról nem is beszélve, hogy ez lesz az első alkalom, hogy a tálibok ha megfigyelőként is, de Afganisztánt képviselik egy hivatalos klímacsúcson.
