Bárányhús és békepártiság: a kormány megerősítette stratégiai partnerségét Kirgizisztánnal

Magyarország nagyra becsüli Kirgizisztán globális biztonság érdekében tett erőfeszítéseit és azért dolgozik, hogy a keleti ország az Európai Unióval is minél szélesebb körben működhessen együtt – többek között erről beszélt Orbán Viktor kedden Biskekben, kirgizisztáni látogatásának első napján. A miniszterelnök hivatalos látogatása keretében részt vesz a Türk Államok Szervezete Államfői Tanácsának november 6-án tartandó ülésén is. Ahogy Facebook-oldalán beszámolt róla, érkezésekor turulmadarakkal várták Kirgizisztánban.

A magyar kormányfő a kirgiz elnökkel, Szadir Dzsaparovval történő találkozóján elmondta, nagyra értékelik Kirgizisztán terrorszervezetekkel szembeni következetes fellépését és sokra tartják a békepárti álláspontjukat – írja az MTI.

„A magyar egy olyan nép, amely a békében jó, a háborúban kevésbé. Békében tudunk jól teljesíteni és örülünk, hogy Kirgizisztán is a béke oldalán áll, s így mindketten tagjai vagyunk a globális békepárti többségnek” – mondta Orbán a találkozón.

A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a legutóbbi tárgyalásuk óta létrehoztak egy magyar-kirgiz befektetési alapot, amely forrásait egy vízierőmű építésére fogják felhasználni. Emellett magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok jelentek meg Kirgizisztánban, amelyek vetőmagtermelésbe vágnak bele.

Orbán megköszönte a kirgiz elnöknek, amiért kétszáz kirgiz ösztöndíjast küldött Magyarországra és örülnek, hogy nagy részükről a túljelentkezés. Hozzátette, mindezt oktatási ügynek, ezzel együtt pedig politikai beruházásnak tekintik. Emellett azt is megköszönte, hogy most már Kirgizisztánban is lehetséges magyar nyelven tanulni. Közölte, 2025-ben Budapesten lesz az újabb informális Türk Tanács találkozó, amelyre a kirgiz elnököt is várják.

A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a magyarok az egyetlen olyan keleti nép, amely miközben nyugatra vándorolt, sikerült megmaradnia, és saját államot létrehoznia. 1100 év hosszú idő, de a magyarokból nem veszett ki „az eredet tudata”. Mindig is baráti és testvéri érzelmekkel viszonyultunk a türk népekhez, köztük a kirgizekhez is – mondta Orbán.

A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett a látogatáson, amelyről Facebook-oldalán is beszámolt. Szijjártó tárcája az MTI-vel közölte, a keddi találkozón „megerősített stratégiai partnerség szintjére emelte” a két ország együttműködését, amelynek szerinte a gazdaság a legfontosabb sarokpontja.

Mint elmondta, tavaly rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, idénre pedig ezt sikerült megduplázni. Szijjártó kiemelte, a két ország dolgozik a mezőgazdasági, élelmiszeripari együttműködés fejlesztésén, és jó esély van arra, hogy a Kirgizisztánból származó méz és bárányhús magyar kereskedőkön keresztül juthasson majd el az Európai Unió piacára.

A miniszter arról is beszélt, hogy Közép-Ázsia jelenleg a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége. „Emlékszem rá, amikor tíz-egynéhány évvel ezelőtt elkezdtünk stratégiai együttműködést építeni ezzel a térséggel, akkor Európából sokan vagy kinevettek minket, vagy hangosan bíráltak minket” – mondta. Hozzátette, mostanra már ezek az országok egymásnak adják a kilincset.

Szijjártó egyébként szeptemberben is járt Biskekben, ahol találkozott a kirgiz kollégájával. A miniszter utána arról beszélt, hogy „Brüsszel a migrációpárti politikájával veszélyt jelent Európára”, ezzel szemben Kirgizisztán „a biztonság forrását” jelenti a migráció tekintetében.