Megbüntették a választók a korrupciós botránytól megtépázott japán kormánypártot

Szokatlan politikai bizonytalanságba került Japán, miután a vasárnap tartott előhozott választásokon nem sikerült többséget szereznie a parlament alsó házában a két kisebb megszakítással 1955 óta folyamatosan kormányzó Liberális Demokrata Pártnak (LDP). A korrupciós botránytól megtépázott párt és szövetségese majdnem hetven helyet veszített, és még koalíciós partnerével együtt sem került többségbe. Ugyanakkor az ellenzéki pártok egyikének sem sikerült megszereznie a parlamenti helyek több mint felét a világ negyedik legnagyobb gazdaságában, és egyelőre nem látszik, hogy mely pártok tudnak majd koalíciós kormányt alakítani.

Az előrehozott választásokat október elején írta ki Isiba Sigeru kormányfő, rögtön azután, hogy átvette a miniszterelnöki pozíciót elődjétől, Kisida Fumiótól. A párton belüli ellenzék kulcsfigurájának számító politikus abban bízott, hogy a választók bizalmat szavaznak neki, és ezzel megerősíti pozícióját a párton belül, de ez a húzása végül nem jött be, miután nem kezdett bele azoknak a reformoknak a végrehajtásába, amiket kormányfői kinevezése után ígért.

„Az emberek abban bíztak, hogy megjavítja az LDP-t, de végül csalódottan vették tudomásul, hogy egyre olyanabb lett, mint az LDP” – mondta a Washington Postnak Mikahara Izuru, a Tokió Egyetem kormányzati szakértője. A közvélemény-kutatások szerint a választókat leginkább az motiválta, hogy megbüntessék a kormánypártot a korrupciós botrányok miatt, de szakértők szerint a főleg a fiatalokat sújtó gazdasági nehézségek is komoly szerepet játszottak a kormánypárt bukásában.

Teljes bizonytalanság

A vasárnapi választáson az LDP több mint ötven helyet veszítve mindössze 191 képviselői helyet szerzett az alsóházban, és koalíciós partnerével, a Kómeitó párttal együtt is csak 215 helyet tudhat magáénak a 465 fős parlamentben. Ez összesen 64-gyel kevesebb, mint az eddigi 279 helyük, és jócskán elmarad attól a 233-tól is, amire a többségük megtartásához minimum szükségük lett volna.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Alkotmányos Demokrata Párt (CDP) közben a korábbi 98-ről 148-ra növelte képviselőinek számát, és több kisebb, köztük szélsőbaloldali és -jobboldali párt is több képviselői helyet szerzett. A választáson rekordszámú, 314 női jelölt indult, és 73-an nyertek, ami új csúcsnak számít.

Isiba vasárnap súlyos ítéletként jellemezte az eredményeket, hozzátéve, hogy a választók azon „erős vágyuknak adtak hangot”, hogy az LDP nézzen magába. Hétfőn pedig közölte, hogy hatalmon szeretne maradni, és nem engedni, hogy „politikai vákuum” alakuljon ki az országban. Egyben a korrupciós botrányokra utalva jelezte, hogy széleskörű reformokat akar bevezetni a politikai pénzügyi támogatások rendszerében.

A japán alkotmány értelmében a pártoknak harminc napjuk van a választás után a kormányalakításra. Szakértők szerint arra nagyon kevés az esély, hogy a parlamentbe bejutott nyolc ellenzéki párt közül több összeálljon, és koalíciós kormányt alakítsanak, így az is elképzelhető, hogy Isiba vezetésével kisebbségi kormány fogja irányítani Japánt. A CDP vezetője, Noda Josihikó ugyanakkor a választás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az eredmények azt mutatják, hogy a kormánykoalíció megbukott, és „ez csak a kezdet”, megpróbálnak együttműködni más ellenzéki pártokkal a koalícióalakításra.

Büntettek a választók

Japánban nincsenek hozzászokva az emberek hasonló változásokhoz. A LDP 1955 óta gyakorlatilag folyamatosan hatalmon volt, csak kétszer veszítettek a választásokon. Először 1993-ban, amikor korrupciós botrányok, valamint az ingatlanlufi kipukkanása után kialakult gazdasági recesszió miatt büntették meg a kormányt a választók; majd 2009-ben, amikor a gazdasági fellendülés elmaradása miatt szavaztak ellenük. Azonban az ellenzék teljesítménye mindkét esetben elmaradt a várakozásoktól, és az LDP hamar újra hatalomra is jutott.

A párt tekintélyét az elmúlt években két nagyobb botrány tépázta meg. Az Abe Sinzó volt kormányfő elleni merénylet után nyilvánosságra került, hogy a dél-koreai Mun Szonmjong által alapított Egyesítő Egyháznak milyen nagy befolyása volt a kormánypárt tagjaira. Tavaly decemberben pedig egy korrupciós botrány okozott óriási felháborodást, ami után négy miniszter is lemondott, az ügyészség pedig vizsgálatot indított, miután kiderült, hogy a kormánypárt több tucatnyi tagja öt év alatt összesen több mint ötszázmillió jen (mai árfolyamon 1,2 milliárd forint) értékben tett el be nem jelentett adományokat. Januárban már az első letartóztatások is megtörténtek.

A botrányt az LDP azzal próbálta túlélni, hogy szeptemberben új miniszterelnököt választottak. A 67 éves egykori honvédelmi miniszter, Isiba Sigeru azzal szerzett híveket magának, hogy bátran kritizálta az LDP vezetőit, és korrupció elleni harcot, széleskörű reformok végrehajtását ígérte. Október elsején nevezték ki kormányfőnek, és egy hétre rá mát előhozott választásokat is írt ki, abban bízva, hogy esetleges győzelmével megerősíti pozícióját a több, egymással versengő frakcióból álló párton belül. Népszerűsége azonban rohamosan csökkenni kezdett, ahogy egymás után lépett vissza a beharangozott reformterveitől.

Elmaradt változások

„Arra számítottam, hogy Isiba végrehajt pár reformot, hogy megszabadítsa az LDP-t a korrupt imidzsétől” – mondta a New York Timesnak Jamagucsi Jiro. A tokiói Hoszej Egyetem politológusa szerint azonban úgy tűnt, hogy a pártja, ami eddig „halogatta a valódi reformokat, és súlyos problémákat hagyott meg a japán gazdaságban és társadalomban”, végül felőrölte a kormányfőt, aki egymás után tette az engedményeket a pártja ultrakonzervatív tagjainak olyan kérdésekben, mint a melegházasság engedélyezése vagy az a japánokat erősen megmozgató javaslat, hogy a nőknek ne legyen törvényileg kötelező felvenniük férjük családnevét.

Az inflációtól, stagnáló bérektől és a főleg a fiatalokat érintő csökkenő életszínvonal miatt frusztrált választókat az exit pollok szerint azonban nagy többségben főleg a korrupciós botrányok motiválták, amikor elmentek szavazni. „Úgy tűnik, hogy ez a választás azokról a szavazókról szólt, akinek elegük van egy olyan pártból és politikusokból, akiket korruptnak tartanak” – mondta a BBC-nek Jeffrey Hall, a Kanda Egyetem nemzetközi tanulmányok tanszékének előadója. A Tokió Egyetem politológusprofesszora, Makihara Izuru pedig az AP-nek azt mondta, hogy csak erősödött a korrupciós botrány miatti kritika a közvéleményben, és „ez nem fog egykönnyen elmúlni”.