„Kopasz, erős, izmos fiatalok vettek körül” – megfélemlítésről beszélnek a szerbiai magyar gazdák

„Nem vagyok egy kis ember, nem szoktam megijedni, de ott kopasz, erős, izmos fiatalok vettek körül, akik láthatóan próbáltak minket megfélemlíteni. Szinte olyan érzésem volt, mintha terrorizálni akartak volna” – mondta Toldi László csantavéri termelő a Szegedernek, amikor arról kérdeztük, mi történt vele a rendőrségen. A szerb gazdák megelégelték, hogy a kormány évek óta nem teljesíti a követeléseiket, emiatt pedig ellehetetlenítik a mezőgazdasági munkát. A Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesülete minden gazdát arra buzdított, hogy tegyék félre a munkát, és menjenek tüntetni. Toldi is így tett, aktív részese volt a megmozdulásnak, majd végül kedden több szervezővel együtt behívták a rendőrségre elbeszélgetni.

A gazdák fő problémája, hogy a kormány által jó ideje ígért támogatások rendre elmaradnak. A szabadkai termelők legutóbbi tüntetéseiket azzal indokolták, hogy a mezőgazdasági támogatások és kedvezmények terén nem történt előrelépés. Négy fő követelést fogalmaztak meg: a minősített vetőmagokért (amik a magas hozzáadott értékkel rendelkező, csúcstechnológiára épülő magok) hektáronként 17 ezer dináros – átszámítva kb. 58 ezer forintos – támogatás, adómentes üzemanyag-vásárlás lehetősége, a hitelek törlesztésének felfüggesztése, valamint az állami támogatás feltételéül szabott hektárkorlát emelése.

A termelők azt mondják, ezek az intézkedések alapvetően szükségesek a mezőgazdaság fenntarthatóságához és versenyképességéhez. Toldi szerint most az a legfontosabb, hogy minél előbb pénzhez jussanak a szerb gazdák, mert vetés előtt állnak.

A szerbiai gazdák tüntetéseinek hátterében azonban nem csupán pénzügyi nehézségek állnak. Konkrét, megígért támogatások elmaradásáról is szó van, pedig az agrárszektor szereplői már tavaly megállapodásokat kötöttek a szerb kormánnyal Ana Brnabić miniszterelnöksége alatt, de ezeknek az ígéreteknek a nagy része azóta sem valósult meg.

Toldi szerint a szerb állam elérte azt, hogy a kisebb szerb gazdaságokra nyugodtan lakatot tehetnek, mert nem fognak tudni megélni a megfelelő támogatások nélkül.

Prtyity Anna agrármérnök és őstermelő már arról mesélt lapunknak, hogy az egész ügy 2023 novemberében kezdődött. Akkor létrejött egy megegyezés a gazdaszövetségek és a szerb állam között. „A gazdák már két és fél éve ugyanazokat a követeléseket fogalmazzák meg, ezek nem változtak azóta sem. A 2023-as megállapodásban az állam megígérte, hogy 2024-ben betartják ezeket az ígéreteket. Ez 17 ezer dinár támogatást jelentett a vetőmagvásárlásra, és ezen felül a gazdák kedvezményes dízelt tankolhatnának minden kúton” – mondta Prtyity.

A támogatások azonban nem indultak el, a helyzet így különösen feszült lett 2024 szeptemberének végén. Ekkorra a szabadkai gazdák már útlezárásokkal fenyegetőztek, hogy így gyakoroljanak nyomást a kormányra. Jól tudták, hogy a körforgalmak és főbb útvonalak lezárása nagy zavart okozott volna a régióban, így ultimátumot adtak: 24 órás határidőt szabtak a kormánynak arra, hogy egyértelmű határidőt jelöljön meg a követeléseik teljesítésére. Aleksandar Vučić kormányának halogatása miatt már a következő lépésekre készültek, amikor az ország biztonságára fenyegetést jelentő személyek és csoportok beazonosítására létrehozott Nemzetbiztonsági Hírszerzési Iroda (BIA) beavatkozott.

Toldi László úgy gondolja, nem sok mindenre számíthatnak, mert a szerb államnak üres a kasszája. Több alkalommal is tárgyalt már a kormánnyal, a szeptember 30-i tiltakozó megmozdulások után pedig a rendőrségre is behívták, akkor állítása szerint megpróbálták megfélemlíteni. A rendőrséghez nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó emberek érkeztek Belgrádból Szabadkára, amin Toldi is meglepődött. Ekkor történt a cikk elején leírt fenyegető helyzet, amikor megtermett, izmos fiatalok vették őt körül.

Toldi egyik horvát származású kollégáját a szerb sajtó besúgónak állította be, mintha a horvátoknak kémkedne. A magyarlakta településekről érkező Toldiékról pedig azt sugallta a sajtó, hogy a szerb állam ellen vannak. „Ez persze egyáltalán nem igaz, a tüntetésnek semmi köze nem volt a politikához, de valahogy mégis úgy tálalták, mintha az ellenzéket támogatnánk.”

A szabadkai egyesület egyik tagja a mezőgazdasági miniszter kérésére Belgrádba ment tárgyalni, de végül a miniszter nem jelent meg. Így a gazdák konkrétumok nélkül maradtak, és nem kaptak választ, mikor teljesítik a követeléseiket. Prtyity szerint,

ha legalább annyit mondtak volna, hogy a követelések egy részét idén, a maradék részét meg jövőre teljesítik, akkor a tüntetés talán elmaradt volna.

„A bizonytalanság azonban csak növelte az elégedetlenséget. Végül körülbelül 70 traktor vonult fel Szabadkán, ami megalázóan kevés ahhoz képest, hogy a térségben több ezer gazdaság működik.” Prtyity úgy véli, hogy vagy nagyon jól megy egyeseknek, vagy sokan félnek.

A BIA október elején beszélgetésre hívta a gazdák képviselőit, akik telefonon arra kaptak ígéretet, hogy fogadják őket a mezőgazdasági minisztériumban. Miroslav Matković, a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesületének tagja a találkozó után arról számolt be, hogy biztosították őket: a kéréseik megoldódnak.

Emiatt a gazdák úgy döntöttek, ideiglenesen felfüggesztik a tüntetéseket, és végül nem zárták le az utakat a korábban tervezettek szerint. Ugyanakkor a termelők továbbra is várják, hogy a kormány konkrét intézkedésekkel válaszoljon követeléseikre, és csak remélhetik, hogy ezúttal valódi lépések történnek az ügyük előmozdítására.

„Úgy tűnik, hogy a kormány belefáradt abba, hogy háromhavonta az utakon vagyunk és blokádokat állítunk fel, viszont most megfélemlítéssel próbáltak hatni ránk. Azt is láttam, hogy Szerbiában elkezdték begyűjteni a gazdaembereket. A BIA, aki ezt intézi” – mesélte Toldi, „begyűjtés” alatt gondolva arra, hogy hasonló megfélemlítést tapasztalt, mint ami vele is történt.

További probléma az aszály, ami jelentősen sújtja a mezőgazdaságot. Prtyity szerint ugyanúgy támogatásra szorulnak a gazdák, mint a Covid idején is, de „semmilyen hivatalos döntést nem hozott még a kormány, és nem hajlandóak kimondani, hogy aszály van, ami teljesen felháborító”. Szerinte „itt apátia uralkodik, és nem úgy néz ki, hogy a gazdák ismételten kimennének tüntetni, akármennyire igazuk van. Márpedig igazuk van.”

Prtyity elszomorítónak tartja a jelenlegi helyzetet. Mélyen csalódott, és úgy érzi, hogy a gazdák már nem azért dolgoznak, hogy megéljenek, hanem a túlélésért küzdenek. „Milyen élet az, ha a túlélésért kell harcolnunk?” – tette fel a költői kérdést. Különösen aggasztja, hogy nem lát semmiféle megoldást a jövőre nézve.

A szerb gazdák elkeseredettsége és a kormánnyal való feszült viszony a mezőgazdaság jövőjét fenyegetheti. Bár a gazdák reménykednek, hogy követeléseiket végre meghallják, továbbra is a bizonytalanság uralkodik. Amíg a támogatások és konkrét intézkedések elmaradnak, kénytelenek folytatni a harcot, a következő hónapok pedig döntőek lehetnek a szerb mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából, és kérdés, mit lép következőnek a szerb kormány.

Kérdéseinkkel szerdán kerestük a Szerb Gazdasági Minisztériumot, a Nemzetbiztonsági Hírszerzési Irodát (BIA) és a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesületét is, megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.